Alacsonynövés tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Szerző: WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász

Alacsony növésű gyermekünkkel érdemes idejében orvoshoz fordulni. A jelenség sok esetben sikeresen kezelhető, de csak akkor, ha még a serdülőkor befejezte előtt felkeressük a szakembert.

Az alacsonynövésre legtöbbször óvodai, iskolai, háziorvosi szűrővizsgálaton derül fény. Bár sokszor a család számára is egyértelmű, hogy a gyermek testmagassága jóval alatta van a normál átlagnak, még sem fordulnak orvoshoz. Ennek hátterében legtöbbször az áll, hogy a köztudatban nem ismert, hogy az alacsonynövés betegség miatt is kialakulhat és kezelhető is lehet.

A normál testmagasság kialakulásához megfelelő mennyiségű és minőségű étel fogyasztása, kiegyensúlyozott családi háttér, normális hormonstátusz, azaz normális növekedési hormon, pajzsmirigyhormon szint, és egészség kell.

Mi okozza az alacsonynövést?

Az alacsonynövés hátterében számos ok állhat. Lehet egészen banális oka, mely kezelést nem igényel, azonban súlyos betegség is meghúzódhat mögötte. Az alacsonynövés legegyszerűbb oka, amikor a gyermek családtagjai is kicsi növésűek, és ő örökli ezt a hajlamot.

Máskor alkatilag lassúbb a gyermek növekedési üteme. Ilyenkor nem csak magasságban, de a nemi érésben is elmarad kortársaitól. Ha azonban a nemi érése beindul, akkor növekedése is jobban megindul és végleges testmagassága átlagos lesz. Ilyenkor általában kimutatható, hogy a család más tagjai is későn érő típusok voltak.

Alacsonynövésnek egy ismert változata az úgynevezett pszichoszociális növekedési zavar. Itt általában a háttérben súlyos családi problémák húzódnak meg, a gyermek sokszor ingerszegény környezetben nő fel és a szociális körülményei is rosszak.

Az alacsonynövés mögött a méhen belüli növekedés zavara is állhat. Ez a magzati életben ható különböző ártalmak miatt jön létre, például az édesanya betegsége miatt, illetve ha az anya alkoholt fogyaszt és/vagy dohányzik a terhesség alatt, akkor a baba szintén növekedésében visszamaradhat. Ilyenkor az újszülött kis súllyal és hosszal születik.

Alacsonynövéshez vezethetnek a krónikus gyermekkori betegségek, mint például szív-, tüdő-, vese-, gyomor-, idegrendszeri-, bélrendszeri betegségek.

A növekedési hormon az agyalapi mirigyben termelődik, így logikus, hogy az ezt érő trauma, fertőzés, daganatos betegség stb. a növekedési hormon hiányát okozhatja. Mivel az agyalapi mirigyben más hormonok is termelődnek, így általában azok hiánya is csatlakozik ilyenkor a növekedési hormon hiányához. Az alacsonynövés létrejöttéhez ugyanakkor a pajzsmirigy alulműködése, a Turner-syndroma, mint genetikai betegség is hozzájárulhat.

A gyermek mérete extrémen alacsony, társai közül kirí. Általában a testsúlyával is jóval elmarad kortársaitól. Serdülőkorban a nemi érés különböző jelei, mint a szőrzet megjelenése, lányoknál a mellnövekedés, a menstruáció megjelenése, fiúknál a nemi szervek növekedése késhet.

Ha valamilyen alapbetegség társul az alacsonynövéshez, akkor arra jellemző tünetek is észlelhetőek, például a vesebeteg sápadtsága, a szívbeteg óraüvegszerű körme, a Turner-szindrómásra jellegzetes testalkata, stb.

Normál testmagasság és alacsonynövés
Gyermekkorban a normál testmagasság megállapításához úgynevezett percentil táblázatok állnak az orvos segítségére. Ezek nemek és életkorok szerint ábrázolják a különböző magasságokat. Az értékek 0-100 percentil között helyezkednek el. Az 50 percentiles érték mutatja az adott nemű és életkorú gyermekek átlagos testmagasságát. Ettől lefelé található az átlagnál alacsonyabb, az 50 percentil felett pedig az átlagnál magasabb testmagasságok.
Akkor beszélünk alacsonynövésről, ha az adott gyermek testmagassága a 3 percentil alatt helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a gyermekeknek kevesebb, mint 3 százaléka rendelkezik ilyen testmagassággal az adott nem és életkor szerint.

Fontos tudni!
Ha gyermekünk alacsony növésű, ne elégedjünk meg annyival, hogy mi a szülei is kis méretűek vagyunk, hanem keressünk fel szakorvost, endokrinológust, kérjük ki segítségét! A probléma hátterében álló okok egy részén lehet segíteni, és így biztosak lehetünk abban, hogy mindent megtettünk a cél elérése érdekében

A kivizsgálás menete

A gyermek testmagasságát illetve annak időbeli alakulását nézik és percentil táblázat alapján megállapítják, hogy testmagassága, növekedési üteme mennyiben tér el az átlagostól. Ha a magassága 3 percentil alá esik, akkor megkezdődik a kivizsgálás, ha pedig 3 és 10 percentil közé, akkor kontrollálni, időközönként mérni kell a magasságát.

A kivizsgálás során először a szülőt kérdezik ki a terhességről, terhesség alatti betegségekről szülés körülményeiről. Gyermekkori betegségekről, van e a gyermeknek krónikus betegsége stb., ugyanakkor a szülők testmagasságát is megmérik.

Ezután következik a gyermek teljes körű vizsgálata. Ilyenkor az alacsonynövés hátterében húzódható betegségeket keresik. Laboratóriumi vizsgálatok (vér- és vizeletvétellel) segítségével vérszegénység, vesefunkció zavar, pajzsmirigy, növekedési hormonhiány állapítható meg vagy zárható ki, nemi hormon vizsgálatokkal a nemi érést lehet megállapítani, kromoszómavizsgálattal genetikai betegség deríthető ki.

Képalkotó vizsgálatok, mint a koponya röntgen, CT, MRI, hasi ultrahang, és egyéb vizsgálatok következhetnek. A csontkor megállapítását is röntgen vizsgálat segítségével végzik. Ez a vizsgálat segít kideríteni, hogy a gyermek csontozata mennyire érett, hogy a növekedés ütemében hol tart a gyermek. Számos vizsgálat áll tehát a segítségünkre, hogy meg lehessen állapítani, mi az alacsonynövés oka.

Pszichoszociális alacsony növés
Ha a gyermeknél semmilyen szervi eltérést nem találtak, akkor csak a megfigyelés, nyomon követés javasolt. Pszichoszociális alacsony növésben a családi problémák kezelése, a gyermek környezetváltozása segít.

Hogyan kezelhető az alacsonynövés?

Az olyan gyermekeknél, akiknél a fejlődés üteme késik, nemi hormon adása segítheti a gyorsabb érést. Ha valamilyen betegség, például pajzsmirigy alulműködésre, szívbetegségre stb. derült fény, akkor azt kell célzottan kezelni.

Ha a háttérben a növekedési hormon alacsony szintje igazolódott, akkor megfelelő kivizsgálást és indikációt követően növekedési hormonpótlás válhat szükségessé. A növekedési hormont ma már más esetekben is adják, nem csak a növekedési hormon hiánya esetén.

Mindenképpen fontos, hogy még a serdülőkor befejezte előtt forduljunk orvoshoz, mert a kezelés csak addig folytatható. Utána már a csontosodás befejeződik, gyógyszeres kezeléssel már eredményt nem tudunk elérni.

Forrás: Webbeteg.hu