Orvosok.hu
Betegségek
Orvoskereső
Orvos válaszol
Szakember kereső
Szakember válaszol
Video-doktor

Nem foglalkoznak problémáival?
Nálunk több száz orvos, specialista közül választhat. Egyszerre kérdezhet több tucat orvostól, egészségügyi szakembertől azonnal.
Itt választ kap problémáira.

Nem találnak Önre a páciensek? 
Több Pácienst szeretne? Szerezzen több pénzt tudásával!
 Regisztráljon most díjmentesen, és ajándékba adunk Önnek egy 10.000 Ft értékű wellness hotel utalványt. 

Orvosok.hu Facebook
Orvosok.hu Youtube
 

COPD tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Szerző: Máriáss Márta | Lektor: Prof. Dr. Újszászy László
 

Rövid leírás
(másnéven: obstruktív tüdőbetegség)

A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség (vagy obstruktív - légzési nehezítettséggel járó - bronchitis-emphysema) angol nevének (Chronic Obstuctive Pulmonary Disease) rövidítése, a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége. Két tünetcsoport, az idült hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) egyidejű megnyilvánulásával járó, gyulladásos kórfolyamat. Az idült hörghurut a légutak hörgőinek beszűkülésével, fokozott váladékképződéssel járó tünetcsoportja, a tüdőtágulás pedig a tüdőhólyagocskák folyamatos összeolvadásával járó pusztulása.
Legfőbb tünete az egyre fokozódó és változó intenzitással súlyosbodó nehézlégzés, köhögés, köpetürítés.

Előfordulás

A COPD elsősorban a 40 évesnél idősebb dohányosok betegsége. A WHO adatai szerint a világban mintegy 600 millió beteggel lehet számolni, közülük 3 millióan lelik halálukat e betegség miatt. A halálokok rangsorában a 2004-ben a negyedik helyen álló COPD 2020-ra már a harmadik helyet foglalja majd el. Magyarországon is 400-500 ezerre teszik a COPD-ben szenvedők számát, a gondozói hálózatban nyilvántartott betegszám azonban csak 54000.
A dohányzók számától függően a COPD a népesség 4-7 százalékát, a súlyos forma 0,5 százalékát érinti. A dohányzók körülbelül 15%-ánál alakul ki COPD.

Okok

A betegség okai közül a külső tényezők hatása miatt gyakori a betegség poros, szennyezett, mérgező gázokkal telt levegőjű munkahelyen dolgozók, például bányászok, vegyiparban dolgozók között.

A tényezők között azonban a dohányzásnak mindenképpen kiemelkedő szerepe van. Erre utal az is, hogy a COPD-s betegek 85-90%-a dohányos, és csak a maradék kerül ki a nem dohányzók közül.

A családi halmozódásban a genetikailag meghatározott hajlam szerepe is tetten érhető. Ritkán előforduló genetikai hiba az alpha-1-antitripszin (AAT) nevű enzim hiánya - nevezik alfa-l-proteáz inhibitornak is. Ez a vérben található enzim gátolja az elasztázt, ami a tüdőhólyagocskák rugalmas falának felépítésében résztvevő, a rugalmas szöveti rostokat alkotó elasztin nevű fehérje lebontását végzi. Így az ATT megvédi a tüdőfalban lévő elasztint.

A COPD kialakulásának kedvez, ha valaki gyermekkorban gyakran kapott el légúti fertőzéseket.

Tünetek

A COPD - mint a rövid leírásban is szerepelt - nem egységes betegség, hanem légúti betegségek együttesen előforduló csoportja. COPD-ről akkor beszélhetünk, ha a krónikus obstruktív bronchitis és a tüdőtágulás tünetei - nem múló köhögés, váladékképződés, krákogás, nehézlégzés, légszomj - egyidejűleg jelentkeznek.

Krónikus bronchitis (hörghurut) valószínűsíthető, ha az ember folyamatosan, vagyis legalább két egymást követő évben, három hónapig köpetürítéssel társulóan köhög. A tüdőt a beérkező szennyezett levegő készteti fokozott váladéktermelésre. A tüdő védekező rendszere ugyanis a légcsőben és a hörgőkben termelődő nyákos váladék segítségével igyekszik eltávolítani a káros anyagokat. A szennyező anyagok e nyákszőnyegbe tapadnak bele, ahonnan ezeket a védekező rendszer sejtjei bekebelezhetik, vagy a csillószőrök mozgása nyomán továbbítódnak a külső légutak, a szájüreg felé. A krónikus bronchitisben - természetesen akkor, ha a beteg nem szenved éppen valamilyen légúti fertőzésben - képződő váladék fehéres színű, ezáltal megkülönböztethető a fertőzések nyomán keletkező gennyes, sárgás-zöldes árnyalatú nyálkás köpettől.

A krónikus hörghurut súlyosbodásaként rendszerint a dohányfüst hatására alakul ki a krónikus obstruktív (elzáródásos) bronchitis. A csillószőrök mozgása megbénul, majd a csillószőrök elpusztulnak, cserében a nyálkahártya alatti nyáktermelő mirigyek száma nő. Ezért több, sűrűbb, tapadósabb váladék termelődik, ami eltorlaszolja a légutakat. Később a gyulladásos folyamatokban fontos fehérvérsejtek jelennek meg. A gyulladt hörgőnyálkahártya érzékennyé válik, a legkisebb hatásra is a hörgők falában lévő simaizom-sejtek görcsös összehúzódásával válaszol. A levegő áramlása főként kilégzéskor akadályozott. Ezt és a légutak beszűkülését az érintett először különösen fizikai megterheléskor, később már nyugalomban is légszomj formájában tapasztalja meg.

A tüdőtágulásnál (emfizéma) a tüdő szövetének gyulladása nyomán a tüdőhólyagocskák visszafordíthatatlan roncsolódása, összeolvadása következik be, melynek következtében a légzőfelület csökken, ami ugyancsak légszomjhoz, ritkán köhögéshez vezet.

A köhögés általában felkelés után, a reggeli órákban kínozza a beteget, a légzőrendszer így próbál megtisztulni az éjszaka összegyűlt váladéktól.

Különböző légúti fertőzések súlyosbíthatják a tüneteket.

Diagnózis

A diagnózis felállításához elengedhetetlen a pontos kórelőzmény: köhögés jelentkezésének ideje, gyakorisága, a köhögés jellege (sípoló-e), a páciens szokásai, esetleges dohányzása, a légzés nehezítettsége.

A vizsgálatok a beteg fizikai megvizsgálásával folytatódnak. Megfigyelik a beteg légzését kísérő hangokat. A tüdőtágulásnak csak súlyos esetben vannak külső jelei; ezek a tágult mellkas, alacsonyan álló rekeszizom, belégzéskor az alsó bordaközök behúzódása. A röntgen-kép eltérései is csak súlyos esetben diagnosztikus értékűek.

A legfontosabb vizsgálati módszer a spirometria (légzésfunkció-vizsgálat), amely a légzés különböző fizikai paramétereit képes mérni. A legfontosabb érték a FEV1, az erőltetett kilégzéskor egy másodperc alatt kilélegzett levegőtérfogat, továbbá FEV1/FVC (forced vital capacity in 1 second/ forced vital capacity), a légút szűkületét jelző érték. Az egyszerű hörghurut a normál értékekhez képest nem okoz eltérést.

A cigarettafüst már a betegség tüneteinek megjelenése előtt károsítja a tüdőt, ezért ez a tüdő teljesítményének 3-5 évente ismételt vizsgálatával kimutatható. Ha a FEV1 meghaladja a korral járó normális éves, 25-30 ml-es térfogatcsökkenést, az a krónikus obstruktív bronchitis jele.

A vizsgálatnak azért van jelentősége, mivel a COPD alattomosan kezdődő betegség, a mérsékelt fizikai terheléskor érezhető légszomj észlelésekor már előrehaladott.

Ha a beteg a levegőt legalább 6 másodpercig képes kifújni, valamint ha ilyenkor hallgatózással sípoló hangot lehet hallani, valószínűsíthető a COPD.

A mellkasröntgen szintén a rutinvizsgálatokhoz tartozik, előrehaladott állapotban a tüdőtágulásnál a léghólyagocskák pusztulása miatt a szövethiány képe jellegzetes a felvételen.

A fiatalkorban jelentkező tüdőtágulás felveti a genetikailag meghatározott alfa-1-antitripszin hiányának lehetőségét, amit vérből lehet kimutatni.

Az alapvizsgálatokat súlyosabb esetben továbbiak is kiegészítik. A spirometriás vizsgálat részeként meghatározzák az RV (reziduális volumen) értéket is, ami megadja, hogy a teljes kilégzés után mennyi levegő marad a tüdőben. EKG-t, vérgáz-analízist végeznek. Utóbbira a beteg állapotának objektivizálása miatt van szükség, súlyosabb esetekben, valamint oxigénterápia alkalmazása esetén, ha a beteg bizonyos időszakokban lélegeztetésre szorul.

Az asztmás nehézlégzés elkülönítésére a hörgőtágító adása után 10 perccel újból elvégzik a spirometriás méréseket. Ha a gyógyszer hatására az értékek nem változnak számottevően, az asztma kizárható.

Kezelés

A COPD nem gyógyítható, a kezelés célja a fulladás és légszomj megelőzése, a légzés előrehaladó hanyatlásának lassítása, megállítása, a szövődmények megelőzése. Hangsúlyozni kell, hogy a COPD eredményes kezelésének alapfeltétele a dohányzás azonnali és teljes abbahagyása. Enélkül a legkorszerűbb gyógyszerekkel, a leghatásosabb eljárásokkal sem lehet a rosszabbodást megállítani. A légszomj és fulladás elleni hörgőtágító-terápia alapja az ún. GOLD (Global Initiative for chronic Obstructive Lung Disease) standard, amely a nemzetközi tüdőgyógyász társaság által elfogadott protokollra épül, valamint a Magyar Tüdőgyógyász Társaság által megfogalmazott COPD terápiás irányelv. A leggyakrabban használt szerek az úgynevezett antikolinerg gyógyszerek, amelyeket két csoportba sorolnak: rövid hatású és hosszú hatású készítményekre. A rövid hatású antikolinerg gyógyszert rendszerint naponta négy alkalommal kell belélegezni. A gyógyszer körülbelül negyedóra elteltével kezdi kifejteni hatását, ami 8 órán keresztül megmarad. A még korszerűbb hosszú hatású antikolinerg készítmény hatása 24 órán át tart, így naponta csak egyszer kell belélegezni.
Az antikolinerg szerek hörgőtágító hatásának alapja, hogy a paraszimpatikus idegrendszerben az idegsejtek ún. muszkarin típusú acetil-kolin-receptoraihoz kötődve megakadályozzák annak az ingerületnek a továbbadását, amire a hörgők simaizmai összehúzódnának, a hörgők beszűkülnének. A hosszúhatású antikolinerg készítmény csökkenti a légszomjat, enyhíti a fulladást, még a mozgás (aktivitás) során is.

A hirtelen jelentkező légszomj, fulladás megszüntetésére alkalomszerűen használható, rövidebb ideig, de gyorsan ható gyógyszert, ún. béta-2-agonistákat alkalmaznak. Ezek a szimpatikus idegrendszeri béta-2-receptorokra hatva érik el a simaizmok ellazulását. Túladagolásukkor mellékhatásként súlyos szívproblémák - szapora szívverés, szívritmuszavarok -, fejfájás jelentkezhetnek.
Az antikolinerg és gyors hatású gyógyszer kombinációja is jól alkalmazható a napi kezelésben. A konkrétan alkalmazott kezelés a betegség súlyosságától függ, amit a tünetek és a mért FEV1-érték alapján határoznak meg.
Tünetek esetén 60% feletti FEV1 értéknél antikolinerg szereket adnak, és csak indokolt esetben gyors hatású béta-2-agonistákat.
40-60% közötti FEV1 érték esetén rendszerint már ez utóbbiakra is szükség van az antikolinerg alapkezelés mellett.
A tartós hatású béta-2-agonista hörgtágítók (aeroszolok) szintén a beteg légszomját, fulladását enyhítik. Naponta 2 alkalommal alkalmazandók, és 12 órán át tartó hörgőtágulatot biztosítanak.
A legtöbb hörgtágító gyógyszert a beteg egy egyszerű kis adagólós inhalálókészülékből közvetlenül a tüdejébe, a hörgőkbe szívja be.
A kezelést ún. nyújtott hatású teofillinnel is kiegészíthetik.
A fulladás mérséklésére tehát szájon át adott xantinszármazékok (teofillin) is adhatók. Az újabb készítmények mellett ma is sokszor alkalmazzák, mert 12-24 órán át hatékonyak, így jól megelőzi a hajnali, éjszakai fulladást, és elegendő naponta egyszer vagy kétszer bevenni. Tágítják a hörgőket, növelik a légzőizmok erejét, serkentik az agyi légzőközpontot, valamint csökkentik a hörgőnyálkahártya gyulladását is. Alkalmazásuknak határt szab, hogy nagyon sok gyógyszerrel nem adhatóak együtt, valamint, hogy emiatt nem mindig számítható ki, mennyire hatnak.

A gyorsan és lassan, tartósan vagy rövid ideig ható gyógyszereket a lehető legjobb hatás és a kényelmes adagolás érdekében általában kombinációban alkalmazzák. Megjegyzendő, hogy az előírt adagokat a különböző szerek összegződő mellékhatása miatt sohasem szabad túllépni.
A krónikus gyulladások kezelésére bevethető inhalációs szteroid gyulladáscsökkentők hatékonyságáról a COPD esetében sokáig megoszlottak a vélemények. Mára a COPD-ben törzskönyvezett gyógyszerek és gyógyszerkombinációk tartalmazzák ezt a hatóanyagot.
A váladékot oldó, köptető hatóanyagok adása (pl. acetylcystein, gyógynövénykivonatok) a betegség tüneteit enyhíti csupán, lefolyását nem lassítja. Köhögéscsillapítókat csak indokolt esetben és rövid ideig szabad szedni, mert inkább akadályozzák a légutak még meglévő öntisztulását, így súlyosbítják az állapotot, tüdőgyulladást is okozhatnak.

Az antibiotikumok adását a fokozottan érzékeny légutak indokolják, ha fertőzés folytán a váladék gennyessé válik, láz jelentkezik.

A hypoxaemiával (vér tartósan alacsony oxigéntartalmával) járó, súlyos COPD kezelésében nélkülözhetetlen a vérgáz-analízis alapján beállított, folyamatos oxigénkezelés (LTOT=Long Term Oxygen Therapie (ang.)). Ez azt jelenti, hogy a beteg legalább napi 15 órán keresztül orrszondán át oxigéndús levegőt lélegez be. Ez eredményesen növeli a vér által szállított oxigén mennyiségét, nemcsak a létfontosságú szervekhez. A tapasztalatok szerint a kezelés jelentősen javítja az életminőséget, meghosszabbítja a beteg életét.

Fizikoterápiai eljárások gyógytornásztól, szakápolótól való elsajátításával és alkalmazásával a beteg maga is sokat tehet tünetei enyhítéséért, kedvezőtlen mellékhatása nincs. A légszomj is enyhíthető megfelelő testhelyzettel, így például, ha az ember ülve kissé előrehajol, és alkarjával a térdeire támaszkodik. Ugyancsak fontos a megfelelő rendszeres testmozgás és az aktuális állapothoz méretezett testedzés.

Megelőzés

A leghatékonyabb megelőzés a dohányzás teljes mellőzése, ideértve a passzív dohányzás elkerülését is. Genetikai hajlam esetén ennek fokozott jelentősége van. A szövődmények kialakulását előzi meg a legyengült immunvédelemmel bíró légutak különböző fertőzések elleni védelme, így az influenza elleni vagy a tüdőgyulladást okozó Pneumococcusok elleni védőoltás.

Kórlefolyás, gyógyulási esélyek

A rosszabbodást az obstruktív hörghurut és tüdőtágulás kialakulásának irányába az egyre gyakoribb fulladások, erősödő köhögés, a váladék felszaporodása, a mellkasi szorítás erősödése, a fizikai teljesítőképesség fokozatos csökkenése jelzi. A leggyakoribb szövődmények a hörgők különböző fertőzései, a tüdőgyulladás. Rosszabbodást hozhat a szennyezett levegő, illetve egyéb tüdő- és keringési betegségek.
A kezelés hatására az egyszerű bronchitis még jól gyógyul, mikor azonban már obstruktív formába váltott át, nem lehetséges a végleges gyógyítás. Az inhalált méreganyagok hatásának megszüntetésével - például a dohányzás elhagyásával - azonban a betegség rosszabbodása feltartóztatható, megállítható.
Ugyancsak nem fordítható vissza a tüdőtágulás miatt bekövetkező szövetkárosodás, az elpusztult tüdőhólyagocskák már nem tudnak regenerálódni, de a dohányzás abbahagyásával a tüdő teljesítménye a soha nem dohányzottakéhoz hasonlóan alakul.

A tüdőtágulás hosszú távon, a tüdőben és a kisvérkörben megnövekedett vérnyomás következtében a jobb oldali szívfél túlterhelése és az elégtelen oxigénellátottság miatt a szív károsodásához vezet. A legsúlyosabb stádiumban életveszélyes állapotok, szívelégtelenség és -leállás vagy a légzőizmok kimerülése következhet be.
A vészes fulladást súlyos esetben az ún. paradox légzés jelzi; ekkor a beteg a mellkasi és hasi légzést váltogatva, gyorsan veszi a levegőt, ezt segítő szokatlan testhelyzetet vesz föl, légzési segédizmait fokozottan használja. A rekeszizom számára ez a légzés nagyon fárasztó.
A jobb szívfél elégtelenségét fáradtság, fulladás ödémás láb, dagadt bokák jelzik.

A fulladó beteghez feltétlen orvost kell hívni, aki az első ellátás után megfelelő szakintézetbe utalja a beteget. Megérkeztéig az első tennivalók:
Biztosítani kell, hogy a beteg friss levegőhöz jusson (ablaknyitás, öltözetének meglazítása, a dohányfüst és a dohányzók eltávolítása a beteg környezetéből, stb.). A beteg spontán módon meg tudja találni a számára ilyenkor legkedvezőbb testhelyzetet, ami egy előrehajló, ülő pozíció, tehát ne akarjuk a beteget lefektetni!
Ellenőrizni kell, hogy előírt gyógyszeradagját rendesen bevette-e.
Elő kell szedni, és megfelelően adagolni a vészhelyzet esetére felírt gyorshatású hörgtágító sprayt. A túladagolás ilyenkor is veszélyes!
Ha rendelkezésre áll, akkor lehetőleg porlasztó segítségével juttassuk a tüdőbe a gyógyszereket, melyek ilyen módon adagolva sokkal hatékonyabbak.

Hasznos tudnivalók

A köhögési ingert csökkenti a párás, meleg levegő orron keresztüli beszívása. A mély légvételt kerülni kell.
A puffasztó ételek felnyomják a rekeszizmot és ezáltal nehezítik a légzést, ezért ezeket lehetőleg kerülni kell. Egyen egyszerre keveset, de inkább naponta többször a COPD-s beteg. Hagyjon elegendő időt a nyugodt étkezésre.

A fulladástól és a teherbíró-képesség csökkenésétől való szorongás felületes légzést és újbóli fulladást okozhat. Ha a teherbírás csökkenése tétlenséghez vezet, felerősödnek a szorongó gondolatok. Ezt elkerülendő igyekezzen teherbírásának megfelelő tevékenységet választani, amit kitartóan végez.

A szexuális életben kudarcélményt adhat, ha a testi együttlét fulladást okozott. Beszéljen őszintén társával, és alakítsák úgy szexuális életüket, hogy a fulladás elkerülhető legyen. Mintegy fél órával előtte használjon hörgőtágító gyógyszert, próbáljon megszabadulni a hörgőkben felhalmozódott váladéktól.

Jelenleg csaknem 1 millió "volt-dohányos" él Magyarországon. Ha nekik sikerült, Ön is képes lesz rá. Csak az a fontos, hogy biztos legyen elhatározásában.

Forrás: Hazipatika.com

Kapcsolódó szakorvosok
Kapcsolódó hírek
Kapcsolódó szakkifejezések
Kapcsolódó videók
A betegséghez kapcsolódó orvosoknak feltett kérdések és válaszok
Tisztelt Szakértő! Édesapám a következő gyógyszereket kapta: először 0.25 mg frontin aztán 1:20-2:45 óra között 1mg+5mg+10 mg midazolam=16 mg midazolam majd 4 orakor 2 mg dormicum 5 órakor 2x2,5mg midazolam majd 7 órakor ujra 2.5 mg midazolam-ot kapott. ezután a leírás szerint kontaktusképtelen állapotba került erős fájdalom ingerekre sem reagált... elképzelhető hogy kómába került? 84 éves a beteg. köszönöm a válaszát
Kérdező: mikojo Válaszok száma: 0 db Utolsó válasz:
T.Doktornő! Édesanyám IV.stádiumu copd beteg.Január óta 2.-szor voltunk vele kórházban.Légzésfunkciós vizsgálattal gravis obstruktív ventíllaciós zavar igazolódott.terápia: corticosteroid,systemas és inhalativ bronchodilatort kapott vénásan.Otthonra 32mg medrollal engették mellé retafyllin,spiriva,dimenio és berodual aerosol inhalatio.Mióta a vénásan nem kapja az injekciót csak a steroidot állapota megint romlott,váladékot is elég sokat köhög fel. Kérdésem az lenne mit kaphat még ezen kivűl légzés könnyítésre mert már sajnos csak nagy nehezen tudunk a szoba Wc.re is kiülni,utána alig kap levegőt. A leírt terápia mellett létezik még esetleg vmi légzés könnyítő terápia? Olvastam hogy OPIOIDOKat szoktak adni rákosoknak léégzés könnyítésre, ő estleg kaphatna?A másik kérdésem hogy mennyi lehet még hátra?Tudom hogy ez nehéz de mivel én is pánik beteg vagyok ha egy mód van rá szeretném tudni a max várható hátralevő idejét ha megbecsülnék. Köszönöm Válaszát :K.M.
Kérdező: levine Válaszok száma: 0 db Utolsó válasz:
Tisztelt Asszonyom/Uram! Édesanyám Iv.stádiumú COPD-s beteg.Most jöttünk ki 3 hónap alatt másodszor a kórházból.A rossz értékeket sorolnám fel csak: BE CB= 6,3 Be act.cb= 6,7 pco2 cb=6,3 Azt mondják a vese eredmények se jók Cn=7,3 Krea=84 Na=137 K=3,2 cukor=7 Alkalmazott gyógyszerek 2x200 Retafíllin,32mg Medrol,1x1 furosemid, 2x500 dimenio,1x1 spiriva+ oxygén th 21/min,berodual inhalátio. Az lenne a kérdésem,hogy mivel anyukám nagyon fullad már sajnos szoba Wc-t használunk,lehet -e vmivel csökkenteni a légszomjat.És mivel én pánikbeteg vagyok(kifejezetten a betegségekre), szeretném tudni mire számíthatok,magyon rossz a bizonytalanság.Mennyi lehet maximum hátra? Bocsánat a kérdésért de számomra talán ez megnyugtatóbb lenne tudni,mivel nagyon rossz látnom a folyamato leépülésé. Üdv Kertész M.
Kérdező: levine Válaszok száma: 1 db Utolsó válasz: Dr. Petz Zsuzsanna 2014-05-30 14:09:58
További Tüdő- és légúti megbetegedések
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó kórtörténetek
Kapcsolódó BNO kódok
Megosztás

Tetszett? Hasznosnak találtad? Gyere nyomj egy "Like-ot",kommentáld és oszd meg ismerőseiddel, küldd tovább!


Flattr this



Reklám

Értesüljön elsők között az Önt érdeklő legfrissebb egészségügyi hírekről, cikkekről, betegségek gyógyítási lehetőségeiről!

E-mail cím:*
Név:*

INFORMÁCIÓK
KERESŐK
KÖZÖSSÉG
PARTNEREINK
Tanar.hu

Google PageRank