Orvosok.hu
Betegségek
Orvoskereső
Orvos válaszol
Szakember kereső
Szakember válaszol
Video-doktor

Nem foglalkoznak problémáival?
Nálunk több száz orvos, specialista közül választhat. Egyszerre kérdezhet több tucat orvostól, egészségügyi szakembertől azonnal.
Itt választ kap problémáira.

Nem találnak Önre a páciensek? 
Több Pácienst szeretne? Szerezzen több pénzt tudásával!
 Regisztráljon most díjmentesen, és ajándékba adunk Önnek egy 10.000 Ft értékű wellness hotel utalványt. 

Orvosok.hu Facebook
Orvosok.hu Youtube
 
Kezdőlap - Betegségek - Szájüregi daganatok

Szájüregi daganatok tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Magyarországon évente mintegy háromezer embernél fedeznek fel szájüregi rákot, aminek következtében csaknem 1700 beteg hal meg. A szájüreg tumorai a legkönnyebben felfedezhető daganatos betegségek közé tartoznak - ennek ellenére sokan túl későn kerülnek orvoshoz.

A szájüregi daganatok elsősorban az ötvenes életévektől halmozódnak fokozottan. Az utóbbi időszakban mind a férfiakban, mind a nőkben nőtt a betegség előfordulása, s a halálos szövődmények ugyancsak növekvő tendenciát mutatnak.

A kockázatot a rossz szociális és társadalmi helyzet, az ebből következő egészségtelen táplálkozás, elhanyagolt fogazat és szájhigiéné növeli, azt többszörösére fokozza a számos méreganyagot folyamatosan a szervezetbe adagoló dohányzás, valamint az alkoholizmus is. Egyes szakirodalmi tanulmányok felvetik az erősen csípős ételek rendszeres fogyasztásának károsító hatását is.

A szájüregi elváltozások felfedezése

A szájüregi rákok okozta halálozás az utóbbi időszakban drámaian megnövekedett. A fog- és szájbetegségek szakorvosai mellett a háziorvosoknak és az üzemorvosoknak is feladata a szájüreg megtekintése és tapintásos vizsgálata, valamint a kiszűrt betegek továbbküldése a megfelelő szakorvoshoz.

A szájüregi rákok miatti halálozás az egyik legmegdöbbentőbb daganatos halálok, hiszen a szájban lévő tumorok és daganatmegelőző állapotok hamar felismerhetőek, ennek ellenére a páciensek jelentős része már előrehaladott stádiumban kerül orvoshoz, amikor a daganat már rendszerint kifejezett panaszokat okoz. Ennek az egyik alapvető oka összefüggésben van a fogak általános rossz állapotával is, a társadalom tagjainak jelentős része ugyanis csak fájdalma esetén - vagy akkor sem - fordul fogorvoshoz. A rendszeres fogászati kezelések alkalmával fény derülhetne az esetleges gyanús, kivizsgálást indokoló elváltozásokra is.

Az elváltozások elsődleges észleléséhez ugyanakkor még szakemberre sincs szükség, csak arra, hogy odafigyeljünk magunkra, hiszen egy tükör előtt a szájüreget magunk is átvizsgálhatjuk.

Az ajkakat, az ínyeket, a szájpadlást, a nyelvet és a nyelv alatti részeket is gondosan átnézve győződjünk meg arról, nincs-e fehér folt vagy fekélyszerű, esetleg szemölcshöz hasonló elváltozás, gyógyulni nem akaró afta, megvastagodás a szájban. Amennyiben ilyet tapasztalunk, s az nem múlik el rövid időn belül, mindenképp forduljunk orvoshoz, hogy kiderüljön, mi okozza az elváltozást.
A szájüregi daganatok által kiváltott tünetek

A betegek rendszerint nem gyógyuló fekélyek, fájdalmatlan vagy kifejezett kellemetlenséget okozó sebek hosszú idejű fennállása után fordulnak orvoshoz.

Figyelmeztető jelek:

fájdalom a szájban, a torokban vagy a fülben,
fájdalmas vagy fájdalmatlan fekély bárhol a szájban,
gyanús fehér vagy vörös elszíneződés,
csomó vagy duzzanat az ajkakon, a szájüregben vagy a torokban,
fájdalmas, nehézkes rágás vagy nyelés,
zsibbadtságérzet bárhol a szájban, torokban,
vérzés

A tüneteket természetesen nemcsak daganatos megbetegedés, hanem gyulladás, fertőzés is okozhatja, ám jelentkezésük esetén mindenképp halogatás nélkül orvoshoz kell fordulni, hogy megnyugtatóan tisztázni lehessen az okokat és a kezelést.

Vizsgálati módszerek

A kórtörténet felvétele és a beteg fizikális vizsgálata után szövettani vizsgálattal (biopszia) állapítják meg azt, vajon a rákgyanús elváltozás valóban daganatos sejtburjánzás okozza-e? Amennyiben ez bebizonyosodik, átfogó vizsgálatsorozat indul annak feltárására, hogy meg tudják állapítani a tumor kiterjedtségét, esetleges áttéteit, hiszen a terápia csak ezen információk birtokában tervezhető meg és kezdhető el.

A részletes vizsgálatok során garattükrözést, a daganatos sejteket kimutató érfestést, valamint fogászati röntgenfelvételeket készítenek az állkapcsokról és a fogakról. Általános gyakorlat a tüdőröntgen is, annak megállapítására, hogy az áttétek által oly gyakran megtámadott tüdőt érinti-e már a kialakult daganat. A vizsgálatokat a kezelőorvos belátása szerint a pontos stádium-meghatározás érdekében komputertomográfiás (CT) és magmágneses rezonanciás (MR) felvételek is kiegészíthetik.

A szájüregi daganatok kezelése

A szájüregi rákok kezelése függ attól, hogy a daganat az ajak, a száj vagy a nyelv melyik részén fejlődött ki, milyen stádiumban fedezték fel, s milyen a beteg általános állapota.

Bármilyen műtétet és terápiát is javasoljanak, azt - ha mód van rá - megelőzik a szükséges fogászati kezelések, mert a terápia során a nyálkahártyán óhatatlanul olyan behatások, sérülések keletkeznek, amelyek például a vérzések és fertőzésveszély miatt a későbbiekben lehetetlenné tennék a fogászati beavatkozásokat.

A szájüregi rákoknál fokozottan igaz az, hogy a beteget mind fizikailag, mind lelkileg rendkívül megterhelik a kezelések, válasszák annak bármelyik formáját is. A fájdalom és a mellékhatások mellett a betegnek meg kell birkóznia azzal is, hogy megváltozik az arca, nehézkessé válik a táplálkozás, elveszítheti beszédképességét.

A kezelések előtt mindenképpen konzultálni kell a kezelőorvossal, hogy a beteg felkészülhessen a megpróbáltatásokra, s lássa, értse azt, hogy mire mi okból van szükség, s egyes beavatkozások a káros változások mellett milyen hozadékokkal járhatnak.
A sebészeti beavatkozás: az énkép megváltozása

A legtöbb esetben nem lehet eltekinteni a sebészeti beavatkozástól, mert a tumor rendszerint csak kimetszéssel távolítható el, a sugárterápia és a kemoterápia az esetek többségében csak a kombinált kezelés részeként jön szóba. Amennyiben megjelentek a nyirokcsomóáttétek, az operáció során nem elegendő az elsődleges tumort eltávolítani, a nyirokcsomók kimetszése is kikerülhetetlenné válhat.

Mivel az ajkak és a száj az egyik legszembetűnőbb testrészünk, bármilyen beavatkozás is történjék, az nem titkolható el a külvilág elől. A daganattal együtt az ajkak, az arc vagy a nyelv egy részét is eltávolítják, ami a funkcionális hátrányokon túl óriási lelki traumát is okoz azzal együtt is, hogy sikeres műtét esetén javulhat az esély a gyógyulásra, és bizonyos helyreállító plasztikai műtétek a későbbiekben segíthetnek a károsodás mértékét csökkenteni.

Sugárkezelés

Mind a külső, mind a belső besugárzásra rendszerint a műtét kiegészítőjeként kerülhet sor. Az operáció előtti sugárterápiát akkor alkalmazzák, ha attól a daganat operálhatóságának javulását remélik, a műtét utáni sugarazás pedig az esetlegesen a szervezetben maradt rosszindulatú tumorsejtek elpusztítását célozza.

A közép- és hosszabb távon remélt kedvező változások ára a jelenben érezhető azonnali fájdalom. A sugárkezelés az ép szöveteket is roncsolja, ezáltal a bőrön és a nyálkahártyán fájdalmas sérülések keletkezhetnek, a kezeléssel csaknem törvényszerűen együtt jár a nyálkahártya begyulladása, az állandósuló szájszárasság, az ízérzés átmeneti vagy tartós elvesztése. A besugárzás a csontokban és a pajzsmirigy működésében is okozhat károsodást.
Kemoterápia

A kemoterápia mellékhatásai nem elsősorban szervspecifikusak. Ugyan a gyógyszeres kezelés is kiválthat - a sugárkezeléshez hasonlóan - szájszárasságot, jellemzőbbek az egész szervezetre kiható mellékhatások, mint az étvágyvesztés, émelygés, hányinger, hányás, a vérképző szervek működésének és az immunrendszernek a gyengülése.

A szájüregből kiinduló daganatok

A szájüregben többféle daganat is kialakulhat. A tumorokat aszerint is megkülönböztetik, hogy a száj melyik részéből indulnak ki.

Ajakrák esetén az ajak megvastagszik, a nyálkahártya fehéres színűvé válik, kifekélyesedik. A rosszindulatú szájüregi rákok 10-15 százaléka ajakrák, férfiakon körülbelül ötször gyakrabban fordul elő, mint nőkön, jellemzően az 50 és 70 év közöttiek megbetegedése. Az alsó ajkakon jóval ritkábban fordul elő, mint a felső ajkakon. Egyébiránt utóbbi eset a veszélyesebb, mert ott bővebben futnak nyirokerek.

Az ajakrák kockázatát nemcsak a cigarettázás növeli többszörösére. Ha lehet, ez esetben a szivarozás és a pipázás még veszélyesebb.

A szájfenék rosszindulatú daganata

A szájfenék hámjának rosszindulatú elváltozása. A daganat 80 százalékban a férfiak betegsége, bár nőkön is egyre gyakrabban fordul elő. A dohányzás, az alkohol és a rossz szájhigiéné elősegítik a daganat keletkezését.

A kezdetben ártalmatlannak tűnő, tünetszegény (enyhe fájdalom, véresen elszíneződött nyál, nyálfolyás) elváltozásnak többféle növekedési formája ismert: a tumor kifekélyesedhet vagy karfiolszerűen növekedhet. A gyakoribb, kifekélyesedő forma hamar ráterjed a környező csontokra és a nyálmirigyekre. A stádiumtól függően gyógyszeres, sebészeti, illetve sugárterápiát, vagy ezek kombinációját végzik. Gyakran és gyorsan ad áttétet. A folyamat gyakran kétoldali, ilyenkor hamarabb képződik áttét, a túlélési idő is lerövidül.
Szájgarat rosszindulatú daganatai

A szájüreg folytatását képező garatban, illetve az az alatti területen kialakuló, áttétet adó daganatok. Szövettanilag elsősorban nyirok-daganatok (limfómák), valamint hámsejt-daganatok (karcinómák) lehetnek. Limfómák elsősorban serdülőkorban, fiatal felnőttkorban alakulnak ki a szájgaratban. A garat alatti területeken gyakoribb a karcinóma, amelynek a képződését a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás segíti elő.

A betegség sokáig tünetmentes. Ha a daganat az orrüreg felé nő, orrdugulás, orrvérzés, középfülgyulladás és fülfájás jelentkezik. A nyaki nyirokcsomók megduzzadnak. Előrehaladottabb esetben fájdalommal járó nyelési nehézségek is kialakulhatnak.

A kórjóslatot a daganat típusa, elhelyezkedése, mérete és az áttétek határozzák meg. Limfóma esetében valamivel nagyobb a gyógyulási esély, mint karcinómák esetén.
A nyelv rosszindulatú daganata

A nyelv hámjának rosszindulatú elváltozása. A betegek több mint 80 százaléka férfi. A daganat leggyakrabban a nyelvszél középső harmadában fejlődik ki, a nyelvháton igen ritka. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellett kialakulásában szerepet játszhat a szájápolás hiánya, valamint a szájbeli sérülések (letört fogak, éles szélű hidak) miatti állandó irritáció is táptalaja lehet a rákos burjánzásnak.

A nyelvrákoknak kétféle megjelenési formája ismert: a kifekélyesedő és a karfiolszerűen növekvő. Az elváltozás tünetszegény, ezért gyakran késik a diagnózis. A betegséget enyhe fájdalom, véres köpet, nyálfolyás, rossz lehelet, nyelési nehézség és esetleg nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodás jelezheti.

Kezelése kombinált, azaz rendszerint a műtét mellett gyógyszeres terápiára és sugárkezelésre is szükség lehet. A nyelvdaganat gyakran és gyorsan ad áttétet. Minél közelebb helyezkedik el a folyamat a nyelv középvonalához annál gyakoribb a kétoldali nyirokcsomóáttét, s annál kisebb az esély a gyógyulásra.

Szájpadrák

Megkülönböztetjük a kemény-, illetve a lágyszájpadon kifejlődő tumort.

A keménypad-carcinoma főként az idősebb férfiakat fenyegeti, a szájüregi daganatoknak körülbelül 5 százalékát adja. A daganat viszonylag lassan terjed, s áttétképzési hajlama is valamivel kedvezőbb, mint más szájüregi rákoknak, például a lányszájpadon kialakuló tumoroknak.

A lágyszájpad-carcinoma a gyakoribb és súlyosabb megbetegedés, rendszerint ezt is csak későn ismerik fel. Gyakran és gyorsan képez áttétet: a daganat a nyelvgyökre, s a szájüreg környező részeire is átterjedhet, az esetek 10-15 százalékában kétoldali áttétet ad.

A fültőmirigy rosszindulatú daganata

A nyálmirigyrákok 80 százaléka a fültőmirigyben fejlődik ki. A fültőmirigy daganatai mind a mirigyek, mind azok kivezető járatainak hámsejtjeiből kiindulhatnak. Az elváltozás tartalmazhat porc, illetve csontszerű elemeket is.

Az elváltozás tartalmazhat porc-, illetve csontszerű elemeket is. Az elváltozás közvetlen kiváltó okát nem ismerjük, ám a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szájápolás elhanyagolása, a rossz fogazat szerepelnek a hajlamosító tényezők között.

A fültőmirigy rosszindulatú daganata (carcinoma parotidis) lassan növekvő tumor, amelynek jellegzetes tünete a már korán jelentkező fájdalom és arcidegbénulás. A daganat a felette lévő bőr egyenetlenségét okozhatja.

Gyanús jelek észlelése esetén nem érdemes hónapokat várni az orvoshoz fordulással: a panaszok hátterében nem biztos, hogy rákos elváltozás áll, ám jobb ezt az eshetőséget kizárni, illetve amennyiben bebizonyosodik a tumorgyanú, a kezelést mihamarabb elkezdeni. A diagnózis korai felállításához minden lehetőség adott: a tünetek hamar jelentkeznek, a klinikai vizsgálat egyszerű, a daganat lassan nő.

Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat után szialográfiát (a nyálmirigyek kivezető csöveinek kontrasztanyagos röntgenvizsgálata), szövettani és radiológiai vizsgálatot végez az esetleges áttétek felderítésére.

A fültőmirigy rosszindulatú daganatát műtéttel, illetve sugárterápiával kezelik, az arcidegek érintettsége folytán az arc deformálódása nagy lelki megterhelést okoz, ezért is nagyon fontos a rehabilitációs lehetőségek feltérképezése.

A kórjóslat a daganat szövettani típusától és a kezelés időben való elkezdésétől függ. A sikeres kezeléshez elengedhetetlen a korai diagnózis és a beteg mielőbbi gyógykezelése.

Forrás: Webbeteg.hu

Kapcsolódó szakorvosok
Kapcsolódó hírek
Kapcsolódó szakkifejezések
Kapcsolódó videók
A betegséghez kapcsolódó orvosoknak feltett kérdések és válaszok
tisztelt Doktornő/Úr!Édesapámnak több éve érzékeny lett a jobb felső hetes foga,és több évig nem történt röntgen pedig minden félévben járt szürésre.Ezzel párhuzamosan gégsztre állandoan járt,mert sokszor volt arcüreg gyulladása.Ott a aszakrendelőben minden évben csináltak arcüreg rtg-t.Digitálisan.Egyszer volt arckoponya ct-je is két éve,az nem mutatott ki semmit.Ezév májusában ki kellett huizni a jobb felső hetes fogát mert hirtelen begyulladt az arcürege,egyik oldalon nem szelelt az orra,állandó orrfolyása volt,nagyon sebes lett az orra.a kihuzás után bentmaradt sokági egy gyökérdarab.Ekkor bedfagadt az arca ödémás lett.kivették a gyökeret,akkor leapadt az arca,de néhány nap múlva ujbol bedagadt.a szájseb.klinikán mondták hogy jobb felső hármas fog biztosan gennyes,és még kettő elöl azon az oldalon.Csináltattak egy arckoponya Ct-t,amin ez áll: a jobb sin.max.és a jobb also orrjárat jelentős mértékben kitöltött,bennük homogén,polypoid képlet ábrázolódik.mely a nasopharynxig követhető.a sin frontalis jobb oldfali recessusa légtartó.a rostasejtek sejtcsoportjában a nyálkahártya elszórtan megvastagodott.A recessus spheno ethmoidalis átjárható.a sinus spenoidalis mindkét recessusa légtartó.Sinonasalis polyposis ld.Antrochoanal polyp suspexct.Sinusitis frontalis ld.sinusitis max.chronica.rhinitis chronica. A Klin ikán azt mondták hogy ez a ct nem rosszat mutat.Megkérdezném,hogy jo vagy rosszindulatu ez?ott olyat is mondtak hogy a gennyes fogaktol is lehet. Tud megnyugtatót mondani nekem?Édesapám 82 éves lesz.ja és a Bajcsy korház gégészetén is járt.ott mondták hogy fogáaszati kázus ez.Szó sem volt rosszindulatról.
Kérdező: mmagdo Válaszok száma: 0 db Utolsó válasz:
Az ínyemmel, állkapocs, állcsont, nyálkahártya, illetve CT felvétellel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Nem tudom jó dolgokat jelöltem e be a kategóriák, illetve betegségek kiválasztása során. Hosszú ideje viselek fém koronát, hidakat. 10 évvel ezelőtt cseréltettem le, egy akkor 10 éves alsó, felső hidat, mert nem csak fogmosáskor, de ha kenyérbe haraptam is, ott volt a véres fognyom. Főleg, a bal 2,3,4 fognál vérzett nagyon. Gyönyörű fém, porcelán bevonatú fogakat kaptam, úgy nézett ki, mint az igazi. Viszont a bal álkapcsom egyre jobban bemerevedett. Egy év sem telt és felköltöztem Budapestre. Az bal állkapcsom már annyira merev volt, beszélni is alig tudtam, csak résnyire tudtam nyitni a szám. felhívtam Nabil doktort, mit tegyek, már Pesten lakom, elmenjek itt fogorvoshoz. azt mondta tudja mi a baj, menjek vissza vidékre, le vesz valamit. A bal hármas fogamon, hátul volt egy rizsszemnél alig nagyobb dudor. Arra gondoltam, a harapás miatt kell… Ezt vette le, de nem maradt hatalmas feketeség, csak egy alig gombostűhegynyi, úgy tűnik itt csatlakozott a fogsorhoz. Viszont rohamosan javult a helyzet. Igaz, recsegett, ropogott az állkapcsom időnként, de egyre jobban ki tudtam nyitni a szám. Viszont a fogínyvérzés megmaradt. pedig gyakran mostam a fogam. Pár éve javasolták, használjak fogköztisztítót. azóta már csak ritkán vérzik. Viszont mindig is probléma volt, hogy könnyen begyulladt az ínyem, ilyenkor még a fülembe is lüktetett. Volt, hogy a fülemre gyanakodtam, de ecsetelésnél jól lehetett érezni, hol a leg fájdalmasabb a nyálkahártya. Az állkapocs környékén, a nyelv mögött, vagy a felső íve. Az alsó fogsort 3 hónapja vették le. Az egyik első fogat kihúzták, egy gennyzacskóval együtt. A 10 éve félig gyökértömött fogam újra gyökértömték, most már teljes hosszába, mert már gennyes volt. Ez nagyon rendbe jött. Legutóbb néhány hete, láz, hasmenés, jobb fülembe lüktetés, az egész jobb oldali fejbőröm, és csontom fájt, különösen a halántékomnál. A jobb szemem is nagyon begyulladt. Ahogy ecseteltem az ínyt, a jobb felső állkapocsnál fájdalmas dudorok Az alsónál a nyelv tövénél éreztem fájdalmat. A hajamhoz érve is éreztem a fejbőr fájdalmát. A halántékom óvatosan próbáltam masszírozni, de nem éreztem, hogy jó lenne. Napok múlva, ahogy csökkent a nyálkahártya fájdalma, elmúlt a szemgyulladás, és a jobboldali koponya fájdalma. Az orvosom kért egy CT-t, hogy megnézzük lehet e fogat beültetni, elég e a csont… A CT felvételen alapesetben nem látszik az, amit én képernyő képként itthon lefotóztam, mert furcsának találtam. Sok helyen sima a csont, de néhol mintha göbök lennének rajta. Nem értek a CT elemzéséhez, így nem tudom, ez a kép hibája, természetes dolog, vagy valamilyen elváltozás. Az előbb leírtak függvényében, hogy ilyen gyakran gyulladt a nyálkahártya, összefüggést vélek felfedezni a gyulladás, és a göbök között. A fényképeket e-mailben küldtem el, ugyanezzel a szöveggel. Az lenne a kérésem, ha megnézték a fényképeket, jelezzenek vissza mi a véleményük, lehet e összefüggés, és mit lehet tenni ebben az esetben. Előre is köszönöm. Írisz
Kérdező: Írisz Válaszok száma: 0 db Utolsó válasz:
Tisztelt Doktor úr/hölgy ! A számban a nyelvgyöknél illetve a nyelvem oldalán, a garatomban átlátszó pattanásszerű kiütésnek jelentek meg . Nem fájnak ezek a pattanások ami kissé ijesztő illetve elég sok található belőle az imént leírt helyeken! 18 éves vagyok és két éve dohányzom a leírt tünetek ijesztően megfelelnek a kezdeti stádiumban leírt szájráknak.. Azt meg kell említenem hogy sokáig , mintegy 2 hónapig szedtem az arcomra tetracyciclint wolf 500mg -os kapszulát,esetleg a tünetegyüttesem a gyógyszernek tudható be ? Illetve milyen szakorvoshoz mennyek el a bajommal ?
Kérdező: mike.arpad96 Válaszok száma: 7 db Utolsó válasz:
Tisztelt doktor ur,azzal a kerdessel fordulnak onhoz.A szamba van egy borszinu csomo kb,5cm.es ,tobb mint 3eve ott van,voltam fogaszaton is de ott nem mondtak semmit,2honap mulva megyek a sebeszetre,Nagyon aggodom h esetleg rosszindulatu daganat lehet,1 napja lett melle egy piros szinu pici potty.Meg egy ugyan ilyen csomo van az alkapocs szetnyilo resznel.Kerem segitsen,elore is koszonom.25eves lany vagyok.
Kérdező: farkasR Válaszok száma: 0 db Utolsó válasz:
Tisztelt Doktor Úr! Egyik rokonomnak a szájában volt egy rosszindulatú daganat. Csütörtökön lesz 9 hete, h műtötték (Szerbiában), az orvos sugárterápiát láttak elő. Sajnos itt csak leghamarabb júliusban kapott volna időpontot, így megpróbálkoztak Szegeddel. Rögtön el is fogadták, már másnap megcsinálták a maszkot és a CT-t is (ez múlt kedd volt). Csütörtökön kellett visszamenni az eredményért, és sajnos a kemoterápiára is szüksége van. Aznap már megkezdték az első sugárterápiát, amit 15 szögből kap, a kartonra 1,8 van írva. Ebből lesz 28 darab, aztán 12 könnyebb. Heti 1 szer kap kemoterápiát, 3 üveggel. De előtte vérvétel és az alapján állítják össze. Azt nem tudta megmondani az orvos, h hány van előlátva neki. Nagyon aggódom, mert nem mondanak az orvosok semmit, nem is találkozik a kezelőorvosával. Kérem, ha tud segítsen, h milyen állapotban lehet. Nagyon várom a válaszát! Üdvözlettel, Tímea
Kérdező: Timea Válaszok száma: 3 db Utolsó válasz: Dr. Torday László 2013-06-07 13:31:14
Közös nyaraláson voltunk a nővéremékkel. Akkor már lányának fájdalmas hegek voltak a szájában, szegény alig tudott enni is, de pár nap alatt elmúlt neki. Gengigéllel kezelték neki aztán lassacskán nővéremnél és kisebbik lányánál is lett egy kis hólyag, de aztán túl lettek rajta. 1 héttel később nekem is hegek lettek a számban és én is Gengigéllel kezelem, de a kezemen és a lábamon is fájdalmas hólyagok jelennek meg. Ég és egyre több lesz a kezemen és a lábujjamon is van már. Tudna segíteni, hogy a kezemen a hegeket mivel kezeljem? Sürgősen forduljak orvoshoz?Fertőző ez? Nagyon köszönöm előre is a válaszát!
Kérdező: bonbon_1 Válaszok száma: 5 db Utolsó válasz: Dr. Svajda Bernadett 2013-01-21 15:38:13
A műtéti beavatkozás kockázatai?( Másfél év után diagnosztizálták nálam és most a maxillofacialis klinikán szeretnék megműteni.A többi diagnózisaim: Diabet tip2,Occlusio art. Vertebralis l.sin,St.post Infarctus Cerebri,Hernia disci intervertebralis C5-C6).Előre is köszönöm. Tisztelettel Alifa
Kérdező: Alifa Válaszok száma: 1 db Utolsó válasz:
További Tumoros megbetegedések
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó kórtörténetek
Kapcsolódó BNO kódok
Megosztás

Tetszett? Hasznosnak találtad? Gyere nyomj egy "Like-ot",kommentáld és oszd meg ismerőseiddel, küldd tovább!


Flattr this




INFORMÁCIÓK
KERESŐK
KÖZÖSSÉG
PARTNEREINK
Tanar.hu

Google PageRank