A nőknél heti 14 alkoholos ital elfogyasztását, férfiaknál 21-et tartanak kockázatosnak a kutatók. Ez az a mennyiség, amelyet ha rendszeresen elfogyasztunk, akkor előbb-utóbb alkoholisták lehetünk. Ha a szenvedélybetegséget elkerüljük is ezzel a mennyiséggel, akkor is számos más egészségi problémával kell szembenéznünk, mint amilyen a magas vérnyomás, a májcirrózis, vagy a szív- és érrendszeri betegségek.

A finn Foglalkozás-egészségügyi Intézet kutatói most azt állapították meg, hogy a túlzott alkoholfogyasztás kialakulásában komoly szerepet játszik a munkakörnyezet. Főként a munkaidő meghatározó a betegség megjelenésében: ha 48 óránál többet dolgozunk hetente, akkor nő a kockázat.

A kutatásban 333 ezer 693 alanyt vizsgáltak 14 országból. Ebből kiderült, hogy azoknál, akik 49 és 54 órát dolgoznak egy héten 13 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy túlzásba viszik az ivást, míg azoknál, akik 55 óránál többet ülnek a munkahelyükön 12 százalékkal növekedett a szenvedélybetegség kockázata azokhoz képest, akik csak 35-40 órát dolgoznak.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet a most közölt tanulmányban, hogy a munkavállalók könnyen ördögi körbe kerülhetnek. Mivel egyre többen félnek a rossz gazdasági környezet miatt az állásuk elvesztésétől, sokan túlóráznak. A túlóra miatt azonban könnyebben viszik túlzásba az alkoholfogyasztást, ami a munkateljesítmény leromlásával, fáradékonysággal, idegességgel járhat. Ez újra a pohárhoz vezetheti őket, ami végül az egészségük megromlásával és a munkahelyük elvesztésével járhat.

A kutatást vezető szakemberek szerint ezért meg kell vizsgálni, hogy milyen preventív eszközökkel lehetne az alkoholizmus ellen fellépni a munkahelyeken, illetve azt, hogy miként lehetne szabályozni a munkaidőt. Jelenleg az Európai Unió direktívája szerint az embereknek joguk van hozzá, hogy a túlórákat is beleértve ne dolgozzanak többet heti 48 óránál.