Mi az a perifériás verőérbetegség?
A perifériás verőérbetegség (PVÉB) az alsó végtagok verőereinek szűkülete vagy elzáródása, amely leggyakrabban az érelmeszesedés (ateroszklerózis) következménye. A betegség miatt a lábak izmai nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot terheléskor, ami fájdalomhoz és egyéb panaszokhoz vezet.
Típusai
- Intermittáló sántítás – a leggyakoribb forma, terhelésre jelentkező fájdalom
- Kritikus végtagi ischaemia – súlyos forma, nyugalmi fájdalommal, fekélyekkel
- Érgyulladásos formák – ritkábban előforduló, nem érelmeszesedéses eredetű betegségek
Tünetek és jelek
A tünetek súlyossága nagyban függ a szűkület mértékétől és a kollaterális keringés fejlettségétől.
Bőr tünetei
- Hűvös tapintatú lábak, különösen a lábfej és a lábujjak
- Sápadt vagy kékes elszíneződés (cyanosis) nyugalmi helyzetben
- Vékony, fényes, száraz bőr
- Szőrzet hiánya a lábszáron és a lábfejen
- Köröm növekedési zavarok, vastagodott, törékeny körmök
- Nehezen gyógyuló sebek, fekélyek (különösen a lábujjakon és a sarok tájékán)
Nyugalmi és terhelési jelek
- Intermittáló sántítás – néhány perc járás után jelentkező, borjúizomban, combban vagy farpofában jelentkező görcsös fájdalom, amely pihentetésre megszűnik
- Nyugalmi fájdalom – előrehaladott állapotban éjszaka is jelentkező, égő fájdalom, ami lógatással enyhül
- Hidegérzet, zsibbadás, bizsergés a lábfejben
- Elhalás, gangraena kialakulása súlyos esetben
Okok és kockázati tényezők
A betegség kialakulásában több rizikófaktor játszik szerepet, ezek közül a legfontosabbak:
- Dohányzás – a legerősebb kockázati tényező
- Cukorbetegség – jelentősen gyorsítja az érelmeszesedést
- Magas vérnyomás
- Emelkedett koleszterinszint, különösen az LDL-koleszterin
- Elhízás, mozgásszegény életmód
- Idősebb kor (férfiaknál 50 év felett, nőknél menopauza után gyakoribb)
- Családi halmozódás
- Krónikus vesebetegség
Megelőzés
A perifériás verőérbetegség nagy részben megelőzhető az alábbi életmódbeli változtatásokkal:
- Dohányzás teljes abbahagyása – ez a legfontosabb lépés
- Rendszeres testmozgás (napi 30-40 perc séta)
- Egészséges, rostban gazdag, alacsony telített zsírtartalmú étrend
- Vérnyomás, vércukor és vérzsírok rendszeres ellenőrzése és kezelése
- Súlykontroll
- Évenkénti érrendszeri szűrés rizikófaktorok esetén
Kezelés
Enyhe és közepesen súlyos esetek
Az első vonalbeli kezelés konzervatív:
- Gyógyszeres kezelés: vérlemezke-gátlók (acetilszalicilsav, clopidogrel), sztatinok, szükség esetén vérnyomáscsökkentők és cukorbetegség elleni szerek
- Strukturált mozgásterápia – felügyelt járástréning a legerősebb bizonyítékkal rendelkező nem invazív kezelés
- Dohányzás leszokás támogatása
- Sebkezelés, ha már kialakult fekély
Súlyos, kritikus ischaemiás esetek
- Érsebészeti vagy intervenciós radiológiai beavatkozás: ballon-tágítás, stent beültetés, bypass műtét
- Endovaszkuláris vagy nyitott műtét – a választás az érelváltozás kiterjedésétől és a beteg állapotától függ
- Súlyos esetben amputáció elkerülhetetlen lehet
Gyógyulás és kilátások
A korai felismerés és azonnali életmód-változtatás mellett a betegség lefolyása jelentősen lassítható, sok esetben tünetmentessé tehető. A dohányzást abbahagyó betegek prognózisa jelentősen jobb. Súlyos esetben a végtag megmentése érdekében gyors érsebészeti ellátás szükséges. A betegségben szenvedők kockázata a szívizomelhalásra és az agyi keringészavarra is jelentősen magasabb, ezért komplex kockázatcsökkentés indokolt.
Fontos figyelmeztetés
Ha járás közben fájdalmat érez a lábában, ami pihentetésre megszűnik, vagy ha a lábfejében nyugalmi fájdalmat, fekélyt, elszíneződést észlel, azonnal forduljon érsebészhez vagy angiológiai szakrendelésre! A késői felismerés és kezelés súlyos szövődményekhez, akár végtagvesztéshez vezethet.
