Orvosok.hu
Betegségek
Orvoskereső
Orvos válaszol
Szakember kereső
Szakember válaszol

Nem foglalkoznak problémáival?
Nálunk több száz orvos, specialista közül választhat. Egyszerre kérdezhet több tucat orvostól, egészségügyi szakembertől azonnal.
Itt választ kap problémáira.

Nem találnak Önre a páciensek? 
Több Pácienst szeretne? Szerezzen több pénzt tudásával!
 Regisztráljon most díjmentesen, és ajándékba adunk Önnek egy 10.000 Ft értékű wellness hotel utalványt. 

Orvosok.hu Facebook
Orvosok.hu Youtube
 
Kezdőlap - Betegségek - Sarcoidosis

Sarcoidosis tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Szerző: WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász szakorvosjelölt

A betegség jelentősége abban áll, hogy kórlefolyása nem jósolható meg. A sarcoidosis esetek egy részét, gyakran véletlenül fedezik fel, vagy spontán meggyógyul, de felléphet több szervi elégtelenség és akár halál is.

A sarcoidosis egy jóindulatú betegség, amely a szövetek között hoz létre elváltozást - ezt sarjszövetnek (granulomának) nevezzük. A granuloma a szervezet egyik védekezési formája, mely alapja a sejtszintű immunitás. Hasonlóan védekezik szervezertünk tuberkolózisban és gombás megbetegedésekben is. A kórfolyamat a legtöbbször a mellkasban fordul elő, de a tüdő mellett számos más szervben is kialakulhat, a tbc-hez hasonló, apró, gümőszerű elváltozásokat okozva. Leginkább még a perifériás nyirokcsomók, lép, nyálkahártyák, fültőmirigy, bőr, szem, ujjcsontok, izmok, szív, idegrendszer, máj érintettek.

A betegek egy részénél lehet, hogy csak véletlenül fedezik fel a sarcoidosist, vagy spontán meggyógyul, de felléphet több szervi elégtelenség és akár halál is. A diagnosztizált eseteknek is, mindössze 30 százaléka igényel kezelést. Leggyakrabban 20 és 40 év között alakul ki, Európában legmagasabb előfordulása Skandináviában észlelhető.

Milyen tünetei vannak a betegnek?

A betegséget sokszor csak véletlenül fedezik fel egy-egy röntgenfelvétel alapján. A betegek negyede észlel valamilyen általános tünetet: fáradtságot, súlyvesztést, lázat, vöröslátást, fényérzékenységet, homályos látást, nem javuló köhögést, köpetürítést és fulladást.

Súlyosabb esetekben lép- vagy májmegnagyobbodás, illetve szívelégtelenség miatt kerül nagyobb kivizsgálásra a beteg. Leggyakrabban a szív bal kamrájában van granulóma, mely szívritmuszavart okozhat.

A tünetek között vesekő is szerepelhet, ám csak nagyon ritkán alakul ki sarcoidosis miatti veseelégtelenség.

Sarcoidosois lehet a hátterében különböző bőrelváltozásoknak (a betegek 1/3-ánál jelentkezik).

Noha nem életveszélyesek, érzelmileg komoly traumát okozhatnak. Főleg az arcon és az orron jelentkezik, de okozhat szemtüneteket, könnymirigyek megnövekedését, illetve perifériás arcidegbénulást, halláscsökkenést is.

Az esetek 1/4-ében a központi idegrendszer is érintett, leggyakoribb tünetek a fejfájás, gyengeség és stroke.

A betegség lefolyása alapján két formája van: az egyik az akut, amelynek során hamar jelentkeznek a tünetek.

Ilyenkor a röntgenképen egy jellegzetes elváltozást, mégpedig kétoldali nyirokcsomó megnagyobbodást (bilateralis hilaris lymphadenopathia - BHL) találnak.

Emellett gyakori a bőrelváltozás, láz és ízületi fájdalom is.

A másik formája, a krónikus, mely sokkal gyakoribb, és akár hosszú ideig is tünetszegény maradhat az érintett személy. A tüdőszövetben kialakult elváltozások, és azok kiterjedtsége alapján négy stádiumra osztható:
A tüdősarcoidosis stádiumbeosztása a mellkas röntgen kép alapján
Stádium

Radiológiai jellemzők
0. Nincs elváltozás a mellkas röntgenen.
I. Bilateralis hilaris lymphadenopathia (BHL).
II. Bilaterális szórás BHL-lel együtt, apró gócok mindkét tüdőben.
III. Tüdőérintettség BHL szindróma nélkül.
IV. Tüdőfibrosis.

A betegek 2/3-ánál, spontán gyógyulás alakul ki 6-10 hónap alatt, általában következmények nélkül, de egyes esetekben akár 3 évig is eltarthat a teljes gyógyulás. A betegek 1/3-ánál a betegség nem áll meg, és szervi érintettséggel (főleg tüdő) járó klinikai tüneteket okoz. Egy vagy több év utáni visszaesés mindössze 5 százalékban fordul elő, de bármikor, bármely szervben kialakulhat. Sarcoidosisban kevesebb, mint 5 százalék a halálozási arány, ami általában a tüdőfibriosis, légzési elégtelenség, szívprobléma vagy neurológiai érintettség kapcsán alakul ki.
Milyen vizsgálatok szükségesek a diagnózishoz?

Sok esetben először a mellkas röntgenfelvételen látható jellegzetes kép utal a betegségre, de a diagnózis felállításához ez nem elegendő. Mindig szükséges szövettanilag is alátámasztani, amely mintavétel legtöbbször sebészi úton történik.

Emellett a diagnózisunkat CT felvétellel, a szérum kálciumszint mérésével, légzésfunkciós vizsgálattal is megerősíthetjük. Az egyéb szerv érintettség kizárása érdekében, pedig EKG készítése, szemészeti vizsgálat, hasi UH elvégzése is szükséges.

Mi okozhatja a sarcoidosist?

A betegség kiváltó okait jelenleg is keresik. Vannak arra utaló jelek, hogy a megbetegedés egy ismeretlen kiváltó tényezőre adott túlzott válasz a szervezet részéről, ám az immunológiai eredetről a mai napig megoszlanak a vélemények. A légutakat érintő környezeti hatásoknak, nagy valószínűséggel szerepe van a betegség kialakulásában, amint azt a tüdő, a szemek és a bőr nagyfokú gyakori elváltozásai mutatják.

A kutatók felvetették a fűtésre használt fa, a (fenyő)fák pollenjeinek, rovarirtószerek, környezeti gombák kóroki szerepét. Feltehetőleg a megbetegedés kialakulása, mindezen kiváltó tényezők összességére adott túlzott válasz a szervezet részéről, ám az immunológiai eredetről a mai napig megoszlanak a vélemények. Az időbeli halmozódás felvetette a fertőzések (vírusok, baktériumok) szerepét, de napjainkig elegendő bizonyítékkal még ezek sem szolgálnak.

Bizonyos vizsgálatok szerint megfigyelhető a családtagok közti halmozódás is, ahol testvérek vagy ikrek betegedtek meg. Egypetéjű ikrek esetében nagyobb a betegség kialakulásának esélye, mint többpetéjűeknél. Amennyiben egy családon belül már előfordult sarcoidosis, úgy erre a további esély ötszörösére nő.

A betegségre való hajlamot nemcsak a genetika, hanem egyéb környezeti feltételek is befolyásolják. Kimutatható az összefüggés a magas nedvességtartalommal járó, vizes foglalkozások – tűzoltó, tengerész, fémmunkás – és a betegség jelenléte között.
Hogyan és meddig kell kezelni ezt a betegséget?

Sok véletlenül felkutatott, panaszmentes betegnél érdemes 6 hónapot várni a kezeléssel, és akár magától is visszafejlődhet a folyamat.

Az I-es stádiumban a spontán gyógyulás elég gyakori. Azonban a gyógyszeres kezelést kell választani, ha a kórfolyamat kiújul, valamint ha súlyos tünetekkel és más (szív, máj, idegrendszer) szervi érintettséggel is jár.

A gyógyszeres kezelés legalább egy évig tart. A szokásos terápia napi 20-40 mg szteroid, majd a javulástól ennek 5-15 mg-ra csökkentése. Ha nincs javulás, akkor vagy visszafordíthatatlan fibriózisról beszélünk, vagy a szteroid dózisa nem megfelelő. Ilyenkor még Methotrexat hatóanyagú készítmény jöhet szóba, amivel csökkenteni lehet a szteroid mennyiségét, de ennek adása csak az első év után ajánlott, mivel szteroidos kezelés esetében, a rövid terápiának nincs megfelelő hatása.

Ha azonban a szteroid adására tartósan szükség van, akkor fontos figyelembe venni a gyógyszer mellékhatásait is – csontritkulás, cukorbetegség, magas vérnyomás, Cushing-kór –, és ilyenkor mérlegelni kell a terápia felfüggesztését, vagy a kezelés idejét kell lecsökkenteni.

Transzplantáció csak végstádiumú fibriózisban lehetséges. A sarcoidosisban szenvedők, az összes tüdőtranszplantáció 3 százalékát adják.

Forrás: Webbeteg.hu

Kapcsolódó szakorvosok
Kapcsolódó hírek
Kapcsolódó szakkifejezések
A betegséghez kapcsolódó orvosoknak feltett kérdések és válaszok
Kedves Doktor Úr/Doktor Nő! Röviden leírnám a problémámat 2014 novemberében fennakadtam egy tüdőszűrésen, ahol különböző vizsgálatokat követően a kezelőorvosom szarkoidózist valószínűsített. Volt 215 januárjában egy mintavétel, ami saválló pálca jelenlétét mutatta ki, ezért 2015 februártól gátlószereket kellet szednem, ez azonban nem hozta a várt eredményt, és a következő röntgen az eredményeim romlását mutatta. Közben elvégeztek egy quantiferon tesztet rajtam, ami negatív volt. Végül egy újabb mintavételt követően (aminél egy a torkomon elvégzett vágást követően, altatás alatt vettek újabb szövetmintát tőlem) igazolta a szarkoidózist. Elkezdünt egy medron kúrt, mely 64 mg-ról indult, majd fokozatosan csökkentették. emellett ugyanúgy szedették velem a gátlószereket, így volt, hogy napi akár 30-35 szem gyógyszert is szednem kellett. A leleteim azonban tovább romlottak, és a következő CT kimutatta, hogy már nem csak a jobb oldalon, hanem a balon is megjelentek bajok bennem. Ezt követően elhagytuk a medrolt, valamivel előbb meg a gátlószereket is. Az orvos cytoxane kezelés mellett döntött 2015 októberében. Ezt havonta kaptam vénásan. A jelentkező mellékhatásokal most nem írnék, azt gondolom sejtheti a doktor úr is. Végül a cytoxan sem hozta meg a várt eredményt. Egy 2016 januári CT további romlást mutatott a tüdőleleteimben. Nagyobbodott minden gyakorlatilag. Közben több alkalommal is végeztek velem légzésfunkció vizsgálatot, ami mindig elkeserítő eredménnyel járt. Több is. Ezt követően 2016 februárjában újabb mintavételnek tettek ki. Ezúttal CT vezérelt biopsziát végeztek rajtam. Ez ismét igazolta a sarkoidózist nálam. Mégis 2016 márciusától ismét gátlószereket kellett szednem az orvosom javaslatára. Végül 2016 májusában belázasodtam, véres köpetem volt, nagyon köhögtem, fájt a hátam, a vállam, napokig nagyon rossz állapotban voltam. Bementem vizsgálatra a kezelőorvosomhoz, aki egy vérvétel és röntgen után (mely kimutatta, hogy a bal tüdőmben folyadék is van), már csak pakolni engedett haza, és befeküdtem a klinikára. Itt megállapították egy CT után (mely kimutatta a tüdőállapotom tovább romló állapotát is, gócok megjelenését), hogy KÉTOLDALI TÜDŐEMBÓLIÁM VAN. Azonnal elkezdték a vérhígitó adását. Ami azóta is megy, de már majd egy hét kórházi kezelést követően már itthon magamnak. A kezelőorvosom a tüdőembólia kialakulásáért a szarkoidózist jelölte meg okaként. Itt megjegyzem, látom, hogy a kezelőorvosom, valóban igyekszik meggyógyítani, és lelkiismeretesen végzi a munkáját, de úgy érzem lassan menthetetlenné válok. Nem írtam, amúgy 36 éves vagyok, kb 93-94 kiló, de ez sokat ingadozott az utóbbi időben.. De tudni kell, világ életemben sportoltam, jó erőben éreztem mindig magam. S bár mostanság minden fizikai mozgástól tiltva vagyok az embólia végett, de ezen kívül is éreztem már jó ideje a fizikai teljesítőképességem romlását. Sajnos a betegség folytán mivel sokat voltam táppénzen is (kórházi és egyéb kezelések miatt), a főmunkahelyemet elvesztettem, ott a szerződésemet nem hosszabbították meg, mikor az lejárt. a másodállásomat, ami pedig a sporthoz köthető, most fel kellett függesszem, ami összességében a megélhetésemet is veszélyezteti immár - de ez szorosan nem kapcsolódik az általam feltenni akart kérdésekhez, csupán személyes dolog, Egy hete újabb gyógyszeres kezelést kezdtünk el a kezelőorvosom tanácsára. A vérhígitózás (Clexane Forte 150 mg/1,0ml-t kell napi egyet szúrnom magamban) mellett (ami a tüdőmben lévő vérrögök feloldását szolgálná), elkezdette velem szedetni heti 20 mg a Trexan nevű gyógyszert. emellett napi 16mg Mewdrol, különböző gyomorvédő, májvédő és kálium mellett, további gátlószerek (INH, és Rifampycin) szedésést írta még elő . Így álok jelenleg. már én magam sem tduom mit gondoljak. Kérdésem az lenne, az alábbiakban felsorolt gyógyszerek szedése mellett volt-e egyáltalán már példa arra, hogy valaki a "történelemben" meggyógyuljon az általa megjelölt betegségekből (pl. a Trexan szedésére gondolok)? Mert én úgy érzem, ezektől sem fog javulni már az állapotom. Az elmúlt másfél év bizakodó hozzáállására, ami engem jellemzett, már képtelen vagyok. Illetve a fentiekben felsorolt gyógyszerkészítményeknek milyen káros hatása lehet még a hátralévő életere is akár (gondolok itt a sok medrolra, gátlószerekre, cytoxane-re, metotrexátra stb.)? S mivel az egyenes beszédet szeretem, és nyilván Ön a leleteimet nem látta, csak amiket leírtam, de van-e ebből az egészből még visszaút a számomra az egészség világába? Lesz-e még lehetőségem sportolni, vagy az életemet most már ebben az úgynevezett ágynyugalmi állapotban kell-e még éljem? - mert ez szintén kikészít engem, és úgy érzem minden felsorolt dolog miatt, lassan idegileg is összeomlom. Továbbá, visszatekintve az elmúlt időszakra, fura, de akkor voltam a legjobb állapotban úgy érzem (2016. február, március) mikor éppen semmilyen gyógyszert nem kellett szednem. Ez véletlen ilyenkor. Ekkoriban nem volt semmilyen fájdalmam, ami mára mindennapos akár (pl, az oldalam fájdalma, mélylégzés esetén szorító érzés a mellkasomban, sokszor fájdalom a szívem körül) Elnézést ha picit hosszú voltam, de nem igazán van kihez forduljak. A tüdőklinikán a kezelőorvosom tényleg mindent elkövet, de most úgy tűnik az kevés lehet az állapotomra. Köszönöm előre is a válaszát.
Kérdező: steel Válaszok száma: 0 db Utolsó válasz:
Tisztelt Doktor Úr/Nő! Édesapám 2012 augusztusában került a szekszárdi kórházba, mivel láttak valamit a tüdőképén. Decemberre sikerült is sarcoidosissal diagnosztizálni Budapesten. Azóta szteroidos kezelést kap. Azonban múlt héten a kezelőorvosa szerint a tüdején semmi javulás nem látszik. Romlás se. Pár hét múlva újra CT vizsgálata lesz. Úgy tudom vannak még más kezelési lehetőségek is. Igazából azt szeretném tudni, hogy ez akkor még kezdeti stádiumban lett elkezdve kezelni igaz? Olyanokat is olvastam, hogy tüdőtranszplantáció is előfordulhat a nagyon súlyos esetekben, de ez nem lehet olyan, ha nem is romlott az állapota és "csak" szteroiddal kezelték. Illetve, ha egyszer már mintát vettek és kimutatták, hogy ez a betegség, akkor van rá esély, hogy mégse az, hanem valami más?
Kérdező: juhaszsz Válaszok száma: 0 db Utolsó válasz:
További Tüdő- és légúti megbetegedések
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó kórtörténetek
Kapcsolódó BNO kódok
Megosztás

Tetszett? Hasznosnak találtad? Gyere nyomj egy "Like-ot",kommentáld és oszd meg ismerőseiddel, küldd tovább!






INFORMÁCIÓK
KERESŐK
KÖZÖSSÉG
PARTNEREINK