Kőrisfák leírása, hatása (Fraxinus spp.)

Olajfafélék
Oleaceae

népi neve
kőris, körösfa

angol neve
Manna Ash

német neve
Mannaesche

Leírás és előfordulás:
a virágos kőris (F. ornus L.) kis termetű fa, a karsztbokorerdők, törmelékerdők, sziklacserjések jellemző növénye. Magassága legfeljebb 20 méter, általában 10 méter alatti, koronája laza, kerekded. Kérge feltűnően sima és világosszürke színű, rügyei szintén szürkék. Levelei 15-25 cm hosszúak, rendszerint 7 levélkéből összetettek. A levélkék bőrszerűek, rövid nyelűek, tojásdadok vagy lándzsás tojásdadok, 7-10 cm hosszúak, 2-3 cm szélesek, épszélűek. A virágok tejfehérek, terebélyes nagy bugában április-májusban, a lombfakadás után nyílnak, édeskés illatúak. A 30 m-es magasságot is elérő magas kőris (Fraxinus excelsior L.) levelei 9-13 levélkéből összetettek, rügyei pedig feketék.

Felhasznált részek, drogok:
a magaskőris és az Algériában, illetve Marokkóban honos déli kőris (F. oxyphylla M. Bieb) levelei (Fraxini folium) és a mannakőris fájából kicsorgó és megszilárduló nedv (Manna), valamint a kéreg (Fraxini cortex).

Főbb hatóanyagaik:
a levelekben kumarinok, flavonoidok, cserzőanyagok és polialkoholok; a mannában a mannit nevű cukoralkohol, a kéregben kumarinszármazékok.

Főbb hatásaik:
a levéldrog vizelethajtó és húgysavűrítő, a manna enyhe hashajtó.

Előfordulás gyógyszerkönyvben:
magas- és délikőrisfa levél [Ph. Hg.VIII. - 01/2002:1600 (2004)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában:
E-monográfia (manna - 1990).

Felhasználások:
a levéldrogot reumás megbetegedések kiegészítő kezelésére ajánlott teakeverékek és készítmények formájában; a mannát ártalmatlan hashajtószerként krónikus székrekedések esetén.

Ajánlott napi adag:
mannából 20-30 g, levélből 4 g.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
nemkívánt hatások, kölcsönhatások nem ismertek.

Megjegyzések:
a Ph. HG. VIII.-ban a magas- és a déli kőris (F. excelsior, F. oxyphylla) levelei hivatalosak.

Forrás: Patikamagazin.hu