Közönséges nyírfa leírása, hatása (Betula pendula Roth. [syn.: B. alba L., B. verrucosa Ehrh.])

Nyírfafélék családja
Betulaceae

népi neve
nyírfa, nyílfa, májfa

angol neve
Silver Birch

német neve
Birke

Leírás és előfordulás:
egylaki, lombhullató fa. Elegyfaként szinte valamennyi hazai természetes erdőtársulásban megtalálható. Főként hegyvidéki elterjedésű faj, de a somogyi és a nyírségi homokon, illetve a Duna-Tisza közén is vannak szép állományai. Törzse egyenes, néha görbült, magassága eléri a 20 métert. Kérge fiatalon fehér, idősen szürkés, lemezesen leváló. Ágai kopaszok, kissé csüngnek. Levelei 3-7 cm hosszúak, hosszú nyelűek, hegyes tojásdadok, romboidosak vagy háromszögűek, kopaszok, színük élénkzöld, fonákjuk halványabb, élük fűrészelt. Porzós és termős barkái az előző év őszén jelennek meg, majd a telet átvészelve tavasszal, az első levélkék megjelenése után nyílnak ki. A hajtásvégeken elhelyezkedő, vörösesbarna fedőpikkelyű porzós barkák 4-6 cm hosszúak, henger alakúak, kipattanva világossárgák. A termős virágzatok rövidebbek és nem a hajtásvégeken, hanem a levelek hónaljában helyezkednek el. Termése makk.

Felhasznált részek, drogok:
elsősorban a levél (Betulae folium). Egyéb, feldolgozásra és felhasználásra kerülő részei a kéreg (Betulae cortex), a fatörzsből készített kátrány (Betulae pix), a rügy (Betulae gemma) és a rügyből kinyert illóolaj (Betulae gemmae aetheroleum).

Főbb hatóanyagok:
a levélben flavonoidok (2-3%), szaponinok, klorogén- és kávésav, valamint kis mennyiségben illóolaj; a kéregben cserzőanyagok, a kátrányban főként fenolos vegyületek, a rügyekben zsíroldékony flavonoid-metiléterek, a rügyekből vízgőz-desztillációval kinyert illóolajban pedig betulenol és más szeszkviterpén-vegyületek.

Főbb hatások:
a levélé vizelet- és sóűrítést fokozó, illetve fertőtlenítő; a kéregé összehúzó; a kátrányé viszketést csillapító és a felhám elszarusodott rétegét fellazító.

Előfordulás gyógyszerkönyvben, vénymintagyűjteményben:
mindkét faj levele [Ph. Hg. VIII. - 01/2002:1174 (2004)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában:
E-monográfia (levél - 1986), ESCOP - monográfia (levél - 2003).

Felhasználások:
a leveleket húgyhólyag- és vesemedence-gyulladás, valamint reuma kezelését kiegészítő és vizelethajtó teakeverékek, illetve készítmények alkotórészeként; a nyírfakátrányt ekcéma és pikkelysömör kezelésére, illetve a bőr fokozott faggyútermelésének csökkentésére szeszes kivonatok, kenőcsök és gyógyszappanok formájában; a rügyet gemmaterápiás készítmények összetevőjeként; a rügyből előállított illóolajat kozmetikai készítmények alkotórészeként. A nyírfa leveleiből készült kivonatokat hajápoló, bőrtonizáló és bőrtisztító készítmények hatóanyagaként, a tisztított nyírfakátrányt pedig hajápoló szerek (nyírfahajvizek) összetevőjeként használják.

Ajánlott napi adag:
levélből 6-9 g, illetve azzal egyenértékű készítmény; 6 ml tinktúra (1:10), valamint 3x15 ml friss levélből készült préslé. Gyári készítmények esetén a flavonoidokban kifejezett napi adag 150-200 mg.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
a levéldrogok önmagukban alkalmazva nem alkalmasak szív- és veseredetű ödéma mérséklésére.

Megjegyzések:
gyógyszerkönyvünkben a nálunk ritkább előfordulású, tőzegmohás és lápos területeken társulásalkotó szőrös nyír (Betula pubescens Ehrh.) levéldrogja is hivatalos.

Forrás: Patikamagazin.hu