Szappanfű leírása, hatása (Saponaria officinalis L.)

Szegfűfélék családja
Caryophyllaceae

népi neve
habzófű, lábmosófű, tajtékozófű

angol neve
Soapwort

német neve
Gemeines Seifenkraut

Leírás és előfordulás:
tarackoló gyöktörzsű évelő. Az egész országban megterem, és jól alkalmazkodik az eltérő ökológiai viszonyokhoz. Éppúgy megtalálható ártéri- és ligeterdőkben, mint homokpusztákon, vagy üde gyomtársulásokban. Vöröses színű, ujjnyi vastag gyöktörzséből tarackos gyökerek erednek. Felálló vagy felemelkedő szára 30-70 cm magasra nő meg és csak a virágzatban ágazik el. Levelei átellenes állásúak, tövüknél kissé összenőttek, 5-10 cm hosszúak, 1-3 cm szélesek, tojásdadok vagy tojásdad-lándzsásak, kihegyezettek. A leveleken 3 kiemelkedő ér fut végig. a 2-4 cm átmérőjű fehér vagy rózsaszín virágai bugás álernyőbe rendeződtek és egész nyáron át, júniustól-szeptemberig nyílnak.

Felhasznált részek, drogok:
a gyökér (Saponariae rubrae radix) és a virágos hajtás (Saponariae rubrae herba). Az orvosi szappangyökér gyökerét "vörös szappangyökér" néven tartják számon.

Főbb hatóanyagok:
szaponinok.

Főbb hatások:
köptető és nyákoldó.

Előfordulás növényértékelő monográfiában:
E-monográfia (gyökér - 1989).

Felhasználások:
köptető hatású teakeverékek, szirupok és gyári készítmények alkotórészeként.

Ajánlott napi adag:
a gyökérből 1,5 g, illetve azzal egyenértékű kivonat.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
használata óvatosságot és pontos adagolást igényel, ezért az öngyógyításban nem javasolt a használata!

Megjegyzések:
egyes Saponaria-fajokat kerti dísznövényként hasznosítanak.

Forrás: Patikamagazin.hu