„A hipnózis állapotának korábban nem ismertünk egyetlen agyi jelét sem, most azonban rendkívül közel kerültünk hozzá, hogy beazonosítsunk egyet” - mondta Dr. David Spiegel, a Stanford Integratív Gyógyászati Központjának igazgatója, a tanulmány fő szerzője.

Spiegel becslése szerint a páciensek közel egynegyede látszólag egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen hipnotizálható, habár az eddigi ismeretek alapján a hipnotizálhatóság nem hozható összefüggésbe a személyiségi jegyekkel. A hipnózis során az ember egy transzszerű állapotba kerül, mely alatt megnő a koncentrálóképesség. A hipnózissal az agykontrollon keresztül az érzelmeket és a viselkedést is lehet befolyásolni, valamint a klinikailag alkalmazott hipnózis segíthet a fájdalom, a stressz, a szorongás és a különféle fóbiák leküzdésében is.   

A Stanford kutatói összesen 12 könnyen és 12 nehezebben hipnotizálható felnőtt páciens funkcionális és strukturális agyi MRI felvételeit hasonlították össze. Dr. Spiegel és társai három agyi hálózat tevékenységét vizsgálták: az agy nyugalmi helyzetében használt alapjáratú hálózatét, a döntéshozatalban szerepet játszó végrehajtó-ellenőrző hálózatét, valamint a fontossági sorrend felállításához használt úgynevezett feltűnőségi hálózatét.

A kutatási eredményekből kiderült, hogy a semleges, alapjáratú hálózat mindkét csoportnál azonos aktivitást mutatott, viszont a másik két hálózat aktivitása magasabbnak bizonyult azoknál a pácienseknél, akik könnyebben hipnotizálhatóak. A Stanford Egyetem kutatóinak tanulmányát az Archives of General Psychiatry című pszichiátriai szakfolyóirat októberi számában publikálták.