A sclerosis multiplex a központi idegrendszer (agy, gerincvelő, látóidegek) mielinvesztéssel járó autoimmun gyulladásos betegsége, amelyet gyulladásos gócok (plakkok) véletlenszerű megjelenése jellemez. A mielin (velőshüvely) az a szigetelőanyag, amely az idegrostokat az agy és a gerincvelő fehérállományában körülveszi, és fontos szerepet játszik az elektromos úton történő ingerületátvitelben. Amikor ez a védőszigetelés roncsolódik, az idegimpulzusok abnormálissá válnak, és bénulás vagy vakság is kialakulhat.

"Ez a terápia leállítja a már aktivált autoimmun választ, és megakadályozza újabb autoimmun sejtek aktiválódását" – magyarázta Stephen Miller, a chicagói Northwestern Egyetem orvosi karának mikrobiológia és immunológia professzora, a Science Translational Medicine című amerikai szakfolyóiratban megjelent tanulmány fő szerzője.

A Németországban kilenc páciensen elvégzett első fázisú klinikai kísérlethez a kutatók a betegek fehérvérsejtjeivel együtt fecskendeztek be több milliárd mielin-antigént a szervezetükbe, hogy az immunrendszerük veszélytelenként érzékelje őket, és kialakuljon a tolerancia.

A jelenlegi terápiák hatástalanítják az immunrendszert, így a betegek érzékenyebbek lesznek a fertőzésekre, és megnő a daganatos betegségek kockázata.

A kutatók felhívják a figyelmet, hogy a jelenlegi kísérletben szereplő betegek száma túl alacsony ahhoz, hogy ténylegesen megállapítható legyen: az új kezelés valóban megakadályozza-e a sclerosis multiplex továbbfejlődését.  

Az eddigi kutatás azonban megnyitja az utat az előtt, hogy nagyobb mintán vizsgálják, hatásos-e a kezelés a sclerosis multiplex előrehaladásának megakadályozására. A betegségben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2,5 millió ember szenved világszerte.