Az Alexandros Vgontzas pszichiáter professzor vezette kutatócsoport önkénteseken vizsgálta a kialvatlanság következményeit. A tizenöt napon keresztül tartó kísérletben főiskolás diákokat tesztelt: a 25 résztvevő az első négy napon 8 órát alhatott, utána már csak hatot.
Egy hét múlva a kialvatlanság tünetei voltak megfigyelhetőek a diákokon. A kutatók követték a szervezet néhány hormonjának aktivitását, illetve, hogy a diákok mennyire voltak képesek figyelni napközben az órákon. A vártnak megfelelően az emberek több kialvatlan nap után hamarabb elaludtak, alvásuk is mélyebb volt, és napközben koncentrációképességük is gyengült.
A kutatók más negatív következményekre is felhívták a figyelmet. A vizsgált személyek vérében olyan anyagokat fedeztek fel, amelyek rosszindulatú daganatok kialakulását jelzik a szervezetben. Ezeket a vegyületeket a gyulladás jeleinek tartják, amik csak bizonyos traumák esetén jelennek meg a vérben.
A tudósok szerint a nők jobban elviselték a kialvatlanság állapotát, mint a férfiak. Náluk a mélyalvás fázisa átlagosan 70 percig tartott, míg a férfiak esetében ez a periódus mindössze 40 perc volt. A kutatók szerint már 2 órás alvásmegvonás is komoly egészségügyi következményekkel járhat, és a megrövidített alvás nem számítható teljes értékű pihenésnek.