Ennek az újfajta, rugalmasabb megközelítésnek az a lényege, hogy egyensúlyt kell találni a kórokozók elleni küzdelem és a jótékony mikrobák segítségének igénybe vétele között. Az már köztudott, hogy bizonyos baktériumok segítik az emésztést, de a mikrobák a test más funkcióit is segíthetik, többek között erősíthetik az immunrendszert, és reagálhatnak a sérülésekre. Bizonyos esetekben a kórokozók elleni harc negatívan befolyásolhatja a mikrobák az immunrendszerre gyakorolt jótékony hatását. Az antibiotikumot szedő betegekre például az élesztőgombás és az MRSA fertőzés nagyobb kockázata leselkedik.

Harvill elmondta, hogy az emberi testben tízszer annyi bakteriális sejt található, mint emberi sejt. Ehhez az összetettséghez még a humán immunrendszer adaptív természete is hozzáadódik. Az immunrendszer antitesteket termel bizonyos kórokozók ellen, amiket újra fel tud használni, amikor később ugyanaz a baktérium fenyegeti.

Az mBio szaklap legújabb számában megjelent tanulmányában a szakértő azt állítja, hogy egyes kutatók még mindig nem fogadják el ezt az immunrendszerrel kapcsolatos szélesebb körű megközelítést. Érdekes módon a növényekre szakosodott biológusok közül sokkal többen fogadják el az elképzelést, miután felismerték, hogy a vírusok például segíthetnek a növényeknek ellenállni az aszállyal és a hőséggel szemben. Harvill azt reméli, hogy az egyre jobban halmozódó bizonyítékoknak köszönhetően a megközelítésmód egyre inkább elterjed majd az immunológus és biológus társadalom fősodrában is.