Mi a reaktív arthritis és a Reiter-szindróma?
A reaktív arthritis egy gyulladásos ízületi megbetegedés, amely fertőzés után, általában 1–4 héttel alakul ki. A klasszikus Reiter-szindróma a reaktív arthritis legsúlyosabb, jellegzetes triászát jelenti: ízületi gyulladás, szemgyulladás (konjunktivitisz vagy iridociklitisz) és húgycsőgyulladás (húgycsőfolyás). Ma már ritkán használják külön a Reiter-szindróma kifejezést, mert a betegséget szélesebb körben értelmezik.
Meghatározás és típusok
A reaktív arthritis nem fertőző ízületi gyulladás, hanem az immunrendszer túlzott válasza egy korábbi fertőzésre. Leggyakrabban urogenitális (Chlamydia trachomatis) vagy bélrendszeri (Salmonella, Yersinia, Campylobacter, Shigella) fertőzést követ. Két fő csoportra osztható:
- szexuális úton terjedő – főként fiatal felnőtt férfiaknál
- bélrendszeri fertőzést követő – minden életkorban és mindkét nemnél előfordulhat
Tünetek és jelei
A tünetek általában néhány héttel a kiváltó fertőzés után jelentkeznek. A klasszikus triász mellett sok egyéb panasz is előfordulhat.
Ízületi tünetek
A leggyakoribb panasz az aszimmetrikus, alsó végtagi nagyízületi gyulladás (térd, boka, csípő). Gyakori még a sarokfájdalom (Achilles-ín gyulladás, talpi fascia gyulladás), ujjgyulladás („kolbászujj”) és derékfájdalom (sacroiliitis).
Bőr- és nyálkahártya-tünetek
Keratoderma blennorrhagicum – jellegzetes, gennyes hólyagokból kialakuló, pikkelysömörre emlékeztető kiütés, főként a talpon és a tenyéren.
Circinált balanitis – a makkon és fitymán megjelenő, gyűrűs, fájdalommentes kiütés.
Szájnyálkahártyán apró, fájdalommentes fekélyek alakulhatnak ki.
Szemészeti tünetek
A kötőhártya-gyulladás általában enyhe és magától gyógyul. Súlyosabb esetben elülső uveitis (írisz- és ciliáris test gyulladás) alakul ki, ami fájdalommal, fénykerüléssel és látásromlással jár.
Okok és kiváltó tényezők
A betegség hátterében genetikai hajlam áll, a legfontosabb rizikófaktor a HLA-B27 pozitivitás (a betegek 50–80%-ában kimutatható). A fertőzések közül a legfontosabbak:
- Chlamydia trachomatis (a leggyakoribb urogenitális kiváltó ok)
- Salmonella, Shigella, Campylobacter, Yersinia enterocolitica (bélrendszeri fertőzések)
A fertőzés lezajlása után az immunrendszer keresztreakciója tartja fenn a gyulladást.
Megelőzés
A reaktív arthritis megelőzése elsősorban a kiváltó fertőzések elkerülésével lehetséges:
- Biztonságos szexuális magatartás, óvszerhasználat
- Megfelelő konyhai higiénia, alapos kézmosás nyers húsok és tojás után
- Utazáskor kerülni a nyers vagy nem kellően átsült ételeket
HLA-B27-pozitív személyeknél a Chlamydia-fertőzés különösen nagy kockázatot jelent.
Kezelés
Enyhe esetek kezelése
A tünetek többsége néhány héten-hónapon belül spontán javul. Az enyhe esetekben elegendő:
- nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok: ibuprofen, naproxen, indometacin)
- pihentetés, jegelés, helyi gyulladáscsökkentő kenőcsök
- fizioterápia az ízületek mozgékonyságának megőrzésére
Súlyos vagy elhúzódó esetek kezelése
Tartós panaszok, súlyos uveitis vagy kiterjedt bőrjelenségek esetén:
- szisztémás szteroidok (prednizolon rövid kúrában)
- kórházban intravénás pulzus-terápia (metilprednizolon)
- kórházi esetekben betegségmódosító szerek (szulfaszalazin, metotrexát)
- súlyos, terápiarezisztens esetekben biológiai terápia (TNF-gátlók: adalimumab, infliximab)
Gyógyulás és kilátások
A betegek kb. 50–70%-ában a betegség néhány hónapon belül teljesen megszűnik. 20–30%-ban azonban krónikus vagy visszatérő lefolyás alakul ki. A legsúlyosabb kimenetel az ankilozáló spondylitisbe történő átmenet vagy tartós ízületi károsodás. A HLA-B27-pozitivitás és a visszatérő fertőzések rosszabb prognózist jelentenek.
Fontos figyelmeztetés
Ha hirtelen ízületi fájdalom, vörösség, húgycsőfolyás, szemfájdalom vagy jellegzetes bőrkiütés jelentkezik fertőzést követően, azonnal forduljon reumatológushoz vagy szemészhez. A kezeletlen uveitis maradandó látásvesztéshez vezethet, a krónikus gyulladás pedig súlyos ízületi károsodást okozhat. Korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel a legtöbb beteg teljesen tünetmentessé válhat.
