Reaktív arthritis és Reiter-szindróma

Reaktív arthritis és Reiter-szindróma tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Mi a reaktív arthritis és a Reiter-szindróma?

A reaktív arthritis egy gyulladásos ízületi megbetegedés, amely fertőzés után, általában 1–4 héttel alakul ki. A klasszikus Reiter-szindróma a reaktív arthritis legsúlyosabb, jellegzetes triászát jelenti: ízületi gyulladás, szemgyulladás (konjunktivitisz vagy iridociklitisz) és húgycsőgyulladás (húgycsőfolyás). Ma már ritkán használják külön a Reiter-szindróma kifejezést, mert a betegséget szélesebb körben értelmezik.

Meghatározás és típusok

A reaktív arthritis nem fertőző ízületi gyulladás, hanem az immunrendszer túlzott válasza egy korábbi fertőzésre. Leggyakrabban urogenitális (Chlamydia trachomatis) vagy bélrendszeri (Salmonella, Yersinia, Campylobacter, Shigella) fertőzést követ. Két fő csoportra osztható:

  • szexuális úton terjedő – főként fiatal felnőtt férfiaknál
  • bélrendszeri fertőzést követő – minden életkorban és mindkét nemnél előfordulhat

Tünetek és jelei

A tünetek általában néhány héttel a kiváltó fertőzés után jelentkeznek. A klasszikus triász mellett sok egyéb panasz is előfordulhat.

Ízületi tünetek

A leggyakoribb panasz az aszimmetrikus, alsó végtagi nagyízületi gyulladás (térd, boka, csípő). Gyakori még a sarokfájdalom (Achilles-ín gyulladás, talpi fascia gyulladás), ujjgyulladás („kolbászujj”) és derékfájdalom (sacroiliitis).

Bőr- és nyálkahártya-tünetek

Keratoderma blennorrhagicum – jellegzetes, gennyes hólyagokból kialakuló, pikkelysömörre emlékeztető kiütés, főként a talpon és a tenyéren.

Circinált balanitis – a makkon és fitymán megjelenő, gyűrűs, fájdalommentes kiütés.

Szájnyálkahártyán apró, fájdalommentes fekélyek alakulhatnak ki.

Szemészeti tünetek

A kötőhártya-gyulladás általában enyhe és magától gyógyul. Súlyosabb esetben elülső uveitis (írisz- és ciliáris test gyulladás) alakul ki, ami fájdalommal, fénykerüléssel és látásromlással jár.

Okok és kiváltó tényezők

A betegség hátterében genetikai hajlam áll, a legfontosabb rizikófaktor a HLA-B27 pozitivitás (a betegek 50–80%-ában kimutatható). A fertőzések közül a legfontosabbak:

  • Chlamydia trachomatis (a leggyakoribb urogenitális kiváltó ok)
  • Salmonella, Shigella, Campylobacter, Yersinia enterocolitica (bélrendszeri fertőzések)

A fertőzés lezajlása után az immunrendszer keresztreakciója tartja fenn a gyulladást.

Megelőzés

A reaktív arthritis megelőzése elsősorban a kiváltó fertőzések elkerülésével lehetséges:

  • Biztonságos szexuális magatartás, óvszerhasználat
  • Megfelelő konyhai higiénia, alapos kézmosás nyers húsok és tojás után
  • Utazáskor kerülni a nyers vagy nem kellően átsült ételeket

HLA-B27-pozitív személyeknél a Chlamydia-fertőzés különösen nagy kockázatot jelent.

Kezelés

Enyhe esetek kezelése

A tünetek többsége néhány héten-hónapon belül spontán javul. Az enyhe esetekben elegendő:

  • nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok: ibuprofen, naproxen, indometacin)
  • pihentetés, jegelés, helyi gyulladáscsökkentő kenőcsök
  • fizioterápia az ízületek mozgékonyságának megőrzésére

Súlyos vagy elhúzódó esetek kezelése

Tartós panaszok, súlyos uveitis vagy kiterjedt bőrjelenségek esetén:

  1. szisztémás szteroidok (prednizolon rövid kúrában)
  2. kórházban intravénás pulzus-terápia (metilprednizolon)
  3. kórházi esetekben betegségmódosító szerek (szulfaszalazin, metotrexát)
  4. súlyos, terápiarezisztens esetekben biológiai terápia (TNF-gátlók: adalimumab, infliximab)

Gyógyulás és kilátások

A betegek kb. 50–70%-ában a betegség néhány hónapon belül teljesen megszűnik. 20–30%-ban azonban krónikus vagy visszatérő lefolyás alakul ki. A legsúlyosabb kimenetel az ankilozáló spondylitisbe történő átmenet vagy tartós ízületi károsodás. A HLA-B27-pozitivitás és a visszatérő fertőzések rosszabb prognózist jelentenek.

Fontos figyelmeztetés

Ha hirtelen ízületi fájdalom, vörösség, húgycsőfolyás, szemfájdalom vagy jellegzetes bőrkiütés jelentkezik fertőzést követően, azonnal forduljon reumatológushoz vagy szemészhez. A kezeletlen uveitis maradandó látásvesztéshez vezethet, a krónikus gyulladás pedig súlyos ízületi károsodást okozhat. Korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel a legtöbb beteg teljesen tünetmentessé válhat.