Maté leírása, hatása (Ilex paraguarensis St. Hill.)

A maté (Ilex paraguariensis) Dél-Amerika szubtrópusi és trópusi övezeteiben őshonos örökzöld fa vagy cserje, mely elsősorban Paraguay, Argentína, Brazília és Uruguay területén terem. A növény 6–15 méter magasságot is elérhet, fényes, bőrnemű levelei elliptikusak, kissé fogazottak, a fiatal hajtásokon élénkebb zöld színűek. A maté a dél-amerikai őslakosok számára évszázadok óta alapvető élvezeti és gyógyító szer, mára pedig világszerte ismert élénkítő ital alapanyaga.

Hagyományos, tradicionális felhasználás

Népi gyógyászatban történő alkalmazások

A guaraní és más dél-amerikai őslakos népek elsősorban élénkítő, fáradtságűző, étvágycsökkentő és emésztést segítő szernek tartották. A levelekből készült forrázatot fejfájásra, gyomorbántalmakra, idegi eredetű panaszokra és általános levertség ellen itták.

Történelmi felhasználás különböző kultúrákban

A jezsuiták a 17. században kezdték el nagyüzemi termesztését, ekkortól terjedt el „jezsuita teaként” vagy „paraguayi teaként” a spanyol és portugál gyarmatokon. A gauchók a 18–19. században szinte kizárólagos italuknak tekintették, a hosszú lovasutakon energiaforrásként fogyasztották.

Ősi gyógyító hagyományok

A guaraní nép a matét szent növénynek tartotta, a „ka’a” nevet adta neki, mely „erőt adó fűvet” jelent. Szertartásokban, szellemi tisztulásra és közösségi összejöveteleken is fogyasztották a keserű, habos italt.

Hatóanyagok és összetevők

A maté levelei igen gazdag kémiai összetételűek. Legfontosabb hatóanyagai a purin-alkaloidák, elsősorban a koffein (0,7–2%), teobromin és kisebb mennyiségben teofillin. Jelentős mennyiségben tartalmaz klorogénsavakat, különböző flavonoidokat (kvercetin, kaempferol származékok), szaponinokat és ásványi anyagokat (kálium, magnézium, mangán). Az antioxidáns kapacitása kiemelkedő, a polifenol-tartalom a zöld tea többszörösét is elérheti.

Tudományosan bizonyított hatások

Számos klinikai és preklinikai vizsgálat igazolta, hogy a maté-kivonat

• jelentősen növeli az éberséget és a szellemi teljesítményt a koffein és a teobromin szinergikus hatásának köszönhetően,
• segíti a zsírszövet lebontását és a testsúlycsökkentést fokozott lipolízis és termogenezis révén,
• erős antioxidáns hatású, csökkenti az oxidatív stresszt és a LDL-koleszterin oxidációját,
• javítja az érrendszeri funkciókat és mérsékelten csökkenti a vérnyomást krónikus fogyasztás esetén,
• gyulladáscsökkentő és immunmoduláló tulajdonságokkal rendelkezik.

Klinikai vizsgálatokban a maté fogyasztása kedvezően befolyásolta a glükóz-anyagcserét és az inzulinérzékenységet prediabéteszes és 2-es típusú cukorbetegek körében is.

Alkalmazási módok

A leggyakoribb forma a maté tea (chimarrão vagy tereré). Elkészítése: 1–2 evőkanál szárított, durvára tört levelet öntsünk le 70–80 °C-os vízzel, 3–5 percig áztassuk. Naponta 1–3 csésze (kb. 1–3 g szárazlevél / adag) a szokásos mennyiség.

Tinktúra formájában 1:5 arányban, 40–60%-os alkohollal készül, napi 2–4 ml javasolt. Hideg áztatás (tereré) frissítő ital nyáron, jéggel és citrommal fogyasztva. Kenőcs, krém vagy fürdőadalék ritkábban készül.

Ellenjavallatok és mellékhatások

A maté nem ajánlott koffeinérzékeny egyéneknek, súlyos magas vérnyomásban, szívritmuszavarban, gyomorfekélyben, refluxbetegségben, terhesség és szoptatás alatt nagy mennyiségben. Magas koffeintartalma miatt este kerülendő, alvászavarokat okozhat.

Lehetséges mellékhatások: szapora szívverés, idegesség, gyomorirritáció, hasmenés (főleg éhgyomorra fogyasztva). Nagy mennyiségű, nagyon forró maté fogyasztása hosszú távon növelheti a nyelőcső-laphámrák kockázatát.

Gyógyszer-kölcsönhatások: fokozhatja a MAO-gátlók, teofillin-tartalmú szerek, vérhígítók és stimuláns hatású készítmények hatását.

Fontos figyelmeztetés

A maté fogyasztása nem helyettesíti az orvosi kezelést. Bármilyen gyógyászati célú alkalmazás előtt, különösen krónikus betegség vagy rendszeres gyógyszeres kezelés esetén, feltétlenül konzultáljon kezelőorvosával vagy szakképzett fitoterapeutával.