Tisztelt Hölgyem/Uram! 30 éves nő vagyok,és mostanában folyamatosan szorongok(aludni is nehezen tudok).2 hónapja rosszul lettem a buszon,ahonnan egyből le is szálltam(pánikroham lehetett-szédülés ,szapora szívverés-vashiányos vérszegény vagyok)És azóta folyamatosan ezeken rágódom,és figyelek minden rendülésemre.(eddig a légzésemre figyelve mindig megakadályoztam hogy olyan rosszul ,legyek megint).Tömegközlekedést ugyanúgy használom,tudatosan nem kerülöm.Édesapám betegsége,majd hirtelen halála (szívmegállás)nagyon megviselt(3 hónapja),új albérletbe költöztünk,elutasították a lakáshitelünket,gyes után visszamentem dolgozni.(és mindezt egy pár hónapon belül).Esténként citromfűt tablettát vagy teát iszok.De nappal sokszor nagyon rossz passzban vagyok.Sportolok,munka mellett iskolába is járok,és közben rettegek hogy ez már végig így lesz hogy mindig figyelnem kell magamra.Vagy egyáltalán a gyász feldolgozás ezen módja normális még?Szeretnék megint normális lenni!Nem tudom ezen tények függvényében kellene-e "külső" segítséget igénybe vennem?Vagy most még elég pár dolgot betartanom amivel átlendülhetek ezen a rossz időszakon?Válaszukat előre is köszönöm!
Válaszok erre a kérdésre
Kedves Kérdező!
Több negatív életesemény is lezajlott az életében viszonylag rövid időn belül, melyek bizonyára szerepet játszanak a panaszai megjelenésében. Igen, szabad sőt merni kell, érdemes ilyen háttérrel és tünetekkel külső segítséget igénybe venni, akár pszichoterápiásat, akár (és/vagy) gyógyszeres segítséget, mert ez jelentősen lerövidíti a rossz passzt, ami egyébként nemcsak magának, hanem környezetének, kisgyermekének is rossz lehet. Dr. Dömötör Eszter
