ADHD teszt felnőtteknek (ASRS v1.1)

Az ASRS (Adult ADHD Self-Report Scale) szűrőkérdőívet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából fejlesztették ki. Ez a hat kérdés bizonyult a legjobbnak abban, hogy elkülönítse a felnőttkori ADHD-val élőket azoktól, akiknél nincs ADHD. Gondolj az elmúlt 6 hónapra, és válaszolj arra, hogyan érezted magad és hogyan viselkedtél a legtöbbször.

Gondolj az elmúlt 6 hónapra. Milyen gyakran fordultak elő veled az alábbiak?

  1. Milyen gyakran okoz gondot, hogy befejezd egy feladat utolsó részleteit, amikor a nehezén már túl vagy?
  2. Milyen gyakran okoz nehézséget, hogy rendbe tedd a dolgokat, amikor szervezést igénylő feladatot kell elvégezned?
  3. Milyen gyakran okoz gondot, hogy emlékezz a megbeszélt időpontokra vagy a kötelezettségeidre?
  4. Ha egy feladat sok gondolkodást igényel, milyen gyakran kerülöd vagy halogatod az elkezdését?
  5. Milyen gyakran fészkelődsz, vagy mozgatod a kezed, lábad, amikor hosszú ideig ülnöd kell?
  6. Milyen gyakran érzed magad túlpörögve, mintha egy motor hajtana, és muszáj lenne csinálnod valamit?

A kiértékelés a böngésződben történik: a válaszaidat és az eredményedet nem küldjük el és nem tároljuk.

Hogyan működik a pontozás?

Az ASRS nem összeadja a válaszokat, hanem azt nézi, hány kérdésnél adtál az ADHD-ra jellemző választ:

  • az 1–3. kérdésnél (figyelem, szervezés) már a „Néha” is annak számít;
  • a 4–6. kérdésnél (halogatás, nyugtalanság) csak a „Gyakran” és a „Nagyon gyakran”.

Ha a hat kérdésből legalább négy ilyen, az a szerzők szerint erősen utal felnőttkori ADHD-ra, és indokolt a szakorvosi kivizsgálás. A validálási vizsgálatban a szűrőteszt az ADHD-val élők kb. kétharmadát kiszűrte, és a nem érintetteknél szinte soha nem adott téves riasztást.

Mi a felnőttkori ADHD?

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) nem csak a gyerekek betegsége: a gyerekkorban érintettek jelentős részénél felnőttkorban is megmaradnak a tünetek, csak másképp jelentkeznek. A felnőtteknél a feltűnő mozgásos nyugtalanság helyett inkább a belső nyugtalanság, a halogatás, a szétszórtság, a feledékenység és a nehezen kezelhető időbeosztás a jellemző. Sokan csak felnőttként, például a saját gyerekük diagnózisa kapcsán ismerik fel magukon.

Fontos tudni, hogy a figyelmi nehézségeknek sok más oka is lehet: krónikus stressz, kialvatlanság, szorongás, depresszió, pajzsmirigy-betegség. Az ADHD diagnózisához az is kell, hogy a tünetek már 12 éves kor előtt jelen legyenek, és több élethelyzetben (munkában, otthon, a kapcsolatokban) is gondot okozzanak.

Hogyan kaphatsz diagnózist?

Felnőttkori ADHD-t Magyarországon pszichiáter állapíthat meg, részletes klinikai interjú alapján, amelyben a gyerekkori tünetekre is rákérdez. Segít, ha viszel magaddal régi iskolai bizonyítványokat, tanári jellemzéseket, és ha egy hozzátartozód, aki gyerekként ismert, elkísér. Az ADHD jól kezelhető: gyógyszerrel, pszichoterápiával és gyakorlati stratégiákkal az érintettek többségének életminősége sokat javul.

Ha az eredményed nem utal ADHD-ra, de a koncentrációs nehézségek mégis zavarnak, töltsd ki a szorongás és a depresszió tesztet is.

A teszt forrása

Kessler RC, Adler L, Ames M, et al. The World Health Organization Adult ADHD Self-Report Scale (ASRS): a short screening scale for use in the general population. Psychological Medicine, 2005;35(2):245–256.

Az ASRS v1.1 a WHO és a Harvard Medical School munkacsoportjának kérdőíve. Az oldal a validált, hat kérdésből álló szűrőrészt (A rész) használja. A kérdések magyar szövege az Orvosok.hu fordítása.