Mi az emlőrák?
Az emlőrák a mellben kialakuló rosszindulatú daganat, amely a leggyakoribb daganattípus a nők körében hazánkban és világszerte egyaránt. Korai felismerése jelentősen növeli a gyógyulás esélyét, ezért rendkívül fontos a tudatos önvizsgálat és a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel.
Típusai
A leggyakoribb forma az invazív ductalis carcinoma, amely a tejvezetékekből indul ki és behatol a környező szövetekbe. Gyakori még az invazív lobularis carcinoma, amely a mirigyekből ered. Léteznek ritkább, speciális típusok is, mint a gyulladásos emlőrák vagy a Paget-kór.
Tünetek és korai jelek
Sok esetben az emlőrák kezdeti stádiumban tünetmentes, éppen ezért a szűrés kiemelt jelentőséggel bír. Amikor tünetek megjelennek, leggyakrabban az alábbiak észlelhetők:
- tapintható, kemény, általában fájdalommentes csomó a mellben vagy a hónaljban
- a mell vagy mellbimbó alakjának, méretének megváltozása
- a bőr behúzódása, narancsbőr jelenség
- mellbimbó váladékozása (különösen véres vagy barnás színű)
- a mellbimbó behúzódása, kifordulása
- a mell bőrén vörösség, duzzanat, melegségérzet
Bőrön látható jelek
A bőr narancshéj-szerűvé válhat, behúzódások, gödröcskék jelenhetnek meg. Gyulladásos emlőrák esetén a mell gyorsan megduzzad, piros és fájdalmas lesz, szinte fertőzésre emlékeztet.
Mellbimbó és környékének változásai
A mellbimbó berepedezhet, hámlik, fekélyesedik vagy befelé húzódik. A leggyakoribb riasztó jel a spontán jelentkező, egyoldali, véres vagy savós váladékozás.
Okok és kockázati tényezők
Az emlőrák pontos oka nem ismert, de számos kockázati tényező növeli a kialakulás esélyét:
- nemi hovatartozás – a betegek kb. 99%-a nő
- életkor – kockázat 40 év felett meredeken nő
- első fokú hozzátartozónál (anya, nővér, lány) már előfordult emlőrák
- korai menarche (12 év alatt) vagy késői menopauza (55 év felett)
- hosszú távú hormonpótló kezelés
- sűrű emlőállomány (mammográfiás leleten)
- korábbi emlőrák vagy bizonyos jóindulatú elváltozások
- túlzott alkoholfogyasztás, elhízás, mozgásszegény életmód
Megelőzés – mit tehetünk magunkért?
Bár a kockázati tényezők egy része nem befolyásolható, számos lépéssel csökkenthető a betegség kialakulásának esélye:
- Rendszeres önvizsgálat havonta egyszer, menstruáció utáni 7–10. napon
- Részvétel az állami népegészségügyi emlőszűrő programban: 45–65 év között a jogosult nők számára kétévente ingyenes mammográfiás vizsgálat meghívás alapján
- Magas kockázat esetén kiegészítő ultrahang vagy MR-vizsgálat, illetve az orvosi javaslat szerinti korábbi szűrés
- Egészséges testsúly fenntartása, rendszeres testmozgás
- Mértékletes alkoholfogyasztás vagy teljes elhagyása
- Szoptatás legalább 12 hónapig (védő hatású)
Kezelési lehetőségek
A kezelés a daganat típusától, stádiumától, méretétől, áttétek jelenlététől és a beteg általános állapotától függ.
Korai stádiumú (I–II. stádium) emlőrák kezelése
A kezelés sarokköve a műtét (emlőmegtartó műtét vagy teljes emlőeltávolítás). Ezt követően általában sugárterápia, hormonkezelés (ha ösztrogénreceptor-pozitív) és/vagy kemoterápia, célzott biológiai terápia (pl. HER2-pozitív daganat esetén) következik.
Előrehaladott (III–IV. stádium) emlőrák kezelése
Gyakran először kemoterápia vagy hormonkezelés, majd műtét (ha lehetséges). Áttétes betegség esetén a kezelés célja az élet meghosszabbítása és a tünetek enyhítése: célzott gyógyszeres terápiák, immunterápia, csontáttétek esetén csontvédő szerek alkalmazása.
Gyógyulási esélyek és kilátások
A korai stádiumban (0–I. stádium) felismert emlőrák 90–99%-ban gyógyítható. A II. stádiumban is igen jók az eredmények (70–90%). A III. stádiumú betegség esetén a 10 éves túlélés 50–70% körül mozog, míg áttétes (IV. stádium) betegség esetén a kezelés már nem gyógyító jellegű, de a modern célzott terápiákkal sok beteg éveken, sőt évtizedeken át jó életminőséggel élhet.
Fontos figyelmeztetés
Az emlőben tapintott bármilyen új göb, csomó, elváltozás azonnali kivizsgálást igényel, függetlenül az életkortól vagy a panaszok jellegétől. A „még fiatal vagyok hozzá” vagy „ez biztos jóindulatú” gondolat veszélyes tévhit. A korai felismerés életeket ment – ne halogassa a vizsgálatot!
