Mi a hangszalag-bénulás?
A hangszalag-bénulás olyan állapot, amikor az egyik vagy mindkét hangszalag nem képes megfelelően mozogni a gége izmainak működési zavara miatt, leggyakrabban a gégeidegek (visszatérő gégeideg és felső gégeideg) sérülése vagy betegsége következtében. Ez jelentősen befolyásolja a hangképzést, a légzést és sok esetben a nyelés biztonságát is. A probléma egyoldali vagy kétoldali formában jelentkezhet, súlyossága pedig enyhétől a teljes légúti akadályozásig terjedhet.
Típusai
- Egyoldali hangszalag-bénulás: leggyakoribb forma, általában jobb életminőséggel jár
- Kétoldali hangszalag-bénulás: mindkét oldali bénulás, gyakran légzési nehézséggel jár
- Középső helyzetű bénulás: a hangszalagok középvonalban rögzülnek
- Oldalsó helyzetű bénulás: a hangszalag oldalra húzódik
Tünetek és jelek
A tünetek erőssége és típusa nagyban függ attól, hogy egy- vagy kétoldali-e a bénulás, valamint attól, hogy a hangszalagok milyen helyzetben rögzültek.
Hangképzéssel kapcsolatos tünetek
- Erősen rekedt, levegős, gyenge hang
- Hirtelen vagy fokozatosan kialakult hangszalag-gyengeség
- Hangszint teljes elvesztése (aphonia)
- Könnyen elfáradó hang
- Köhögés közbeni hangszalag-zörejek
Légzéssel kapcsolatos tünetek
- Légszomj, különösen terhelésre
- Stridor (fütyülő légzési hang) – főleg belégzéskor
- Kétoldali bénulás esetén éjszakai fulladási rohamok
- Súlyos esetben fulladásveszély
Nyelés és egyéb jelek
- Folyadék aspirációja (folyadék kerül a légutakba)
- Gyakori fulladásérzés evés-ivás közben
- Tüsszögés, köhögés étkezéskor
- Nyaki feszülés, kompenzáló mozdulatok beszéd közben
Okok és kiváltó tényezők
A hangszalag-bénulást leggyakrabban a gégeidegek (visszatérő gégeideg és felső gégeideg) sérülése vagy betegsége okozza.
- Műtét utáni szövődmény – pajzsmirigy-, nyelőcső-, nyaki gerinc-, mellkasi-, szív- és nagyér-műtétek
- Daganatos betegségek – tüdőrák, nyelőcső-rák, pajzsmirigyrák, nyirokcsomó-áttétek
- Neurológiai okok – stroke, agytörzsi infarktus, Arnold-Chiari-malformáció
- Gyulladásos és autoimmun betegségek – Lyme-kór, szarkoidózis, reumatoid arthritis
- Trauma – nyaki sérülés, intubáció, tracheostomia
- Idiopathiás – ismeretlen eredetű esetek (kb. 20–30%)
- Vírusfertőzések – herpeszvírusok, Epstein–Barr-vírus
Megelőzés
Bizonyos esetekben a hangszalag-bénulás megelőzhető vagy kockázata csökkenthető:
- Intraoperatív idegmonitorozás pajzsmirigy-műtétek során
- Kíméletes intubációs technika
- Stroke és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek kezelése
- Daganatos betegségek korai felismerése és kezelése
- Mellkasi és nyaki műtétek előtti alapos idegállapot-felmérés
Kezelés
Enyhe és közepesen súlyos egyoldali bénulás
- Hangterápia – logopédiai gyakorlatok, légzéstechnika, kompenzációs technikák
- Időfigyelés – sok esetben 6–12 hónap alatt spontán javulás lehetséges
- Hangszalag-injekciós feltöltés – kollagén, hialuronsav, kalcium-hidroxiapatit, autológ zsír
Súlyos egyoldali vagy kétoldali bénulás
- Mediális hangszalag-eltolás (thyroplasty) – legsikeresebb hosszú távú megoldás
- Aritenoid-addukciós műtét – hátsó komisszúra zárása
- Tracheostomia – súlyos kétoldali bénulás esetén életmentő lehet
- Reinnerváció – idegátültetés, ideg-izom transzplantáció (kiválasztott esetekben)
- Botulinum-toxin injekció – ritkán, kontralaterális izom hiperaktivitás esetén
Gyógyulás és kilátások
Az egyoldali bénulás esetén a spontán gyógyulás esélye 40–70% az első 6–12 hónapban, különösen vírusos vagy idiopathiás esetekben. A műtéti hangjavító beavatkozások (feltöltés, thyroplasty) általában 80–95%-ban jó vagy kiváló hangminőséget eredményeznek. Kétoldali bénulás esetén a légzésbiztonság a legfontosabb szempont, a hangminőség javítása sokszor csak később lehetséges. A logopédiai kezelés szinte minden esetben elengedhetetlen a legjobb eredmény eléréséhez.
Fontos figyelmeztetés
A hangszalag-bénulás – különösen kétoldali formája – életveszélyes állapot is lehet! Ha hirtelen kialakult erős légszomj, stridor, fulladásérzés jelentkezik, azonnal hívjon mentőt! A nyelési zavarral járó hangszalag-bénulás esetén nagy a tüdőgyulladás kockázata. Bármilyen gyanú esetén fül-orr-gégész vagy gége-specialista mielőbbi vizsgálata szükséges.
