Wiskott-Aldrich-szindróma

Wiskott-Aldrich-szindróma tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Mi a Wiskott-Aldrich-szindróma?

A Wiskott-Aldrich-szindróma egy ritka, veleszületett immunhiányos betegség, amelyet X-kromoszómához kötött öröklődés jellemez. Elsősorban fiúkat érint, és a vérlemezkék számának csökkenése, az immunrendszer súlyos zavara, valamint ekcémás bőrjelenségek hármasával jár. A betegség súlyossága egyénenként eltérő lehet, a tünetek már csecsemőkorban jelentkeznek.

Meghatározás és típusok

A klasszikus, súlyos forma mellett léteznek enyhébb, úgynevezett Wiskott-Aldrich-szindróma-szerű állapotok is, amelyekben nem minden klasszikus tünet jelenik meg teljes mértékben. A legsúlyosabb esetekben a vérlemezkék mérete is kórosan kicsi, és a funkcióik súlyosan károsodottak.

Tünetek és jelek

A tünetek általában az élet első hónapjaiban, legkésőbb az első életévben jelentkeznek. A klasszikus hármas tünetegyüttes a következő:

Bőr tünetei

  • Súlyos, atópiás ekcéma jellegű, viszkető, kipirosodott, nedvező bőrkiütés, főként az arcon, fejbőrön és a hajlatokban
  • Vérzékenység miatt megjelenő petechiák és purpurák a bőrön
  • Könnyen sérül a bőr, fertőzések gyorsan kialakulnak

Nyálkahártya és egyéb jelek

  • Orrvérzés, ínyvérzés, hosszan tartó vérzés kis sérülések után
  • Vér a székletben (véres hasmenés)
  • Hematuria (vér a vizeletben)
  • Ismétlődő, súlyos bakteriális, vírusos és gombás fertőzések
  • Autoimmun jelenségek (hemolitikus anémia, ITP-szerű állapot, vasculitis)

Okok és genetikai háttér

A betegséget a WAS gén mutációja okozza, amely az X-kromoszómán található. Ez a gén a WASP fehérje termelődéséért felelős, amely nélkülözhetetlen a vérlemezkék és az immunsejtek normális működéséhez, valamint a sejtváz megfelelő szerveződéséhez. A mutációk típusa és helye meghatározza a betegség súlyosságát.

Megelőzés

Mivel örökletes betegségről van szó, a hagyományos értelemben vett megelőzés nem lehetséges. Családi halmozódás esetén genetikai tanácsadás és molekuláris genetikai vizsgálat javasolt a hordozó nők és a magzat számára. Prenatális diagnosztika és preimplantációs genetikai vizsgálat is szóba jöhet kockázatos családokban.

Kezelési lehetőségek

Enyhe és középsúlyos esetek kezelése

  • Helyi és szisztémás ekcéma elleni kezelés (kortikoszteroidok, immunszuppresszív kenőcsök)
  • Vérzékenység tüneti kezelése (vérlemezke transzfúzió szükség esetén)
  • Fertőzések agresszív, célzott antibiotikus, vírusellenes és gombaellenes kezelése
  • Intravénás immunglobulin (IVIG) rendszeres adása
  • Autoimmun tünetek esetén immunszuppresszív szerek

Súlyos esetek kezelése

A csontvelő-átültetés (allogén hematopoetikus őssejt-transzplantáció) jelenleg az egyetlen potenciálisan gyógyító kezelés. Legjobb eredményeket HLA-identikus testvérdonorból származó transzplantációval lehet elérni, de megfelelő donor esetén a haploidentikus vagy unrelated donoros átültetés is sikeres lehet. A transzplantáció előtt csökkentett intenzitású kondicionálás gyakran alkalmazott.

Gyógyulás és hosszú távú kilátások

A sikeres őssejt-transzplantáció után a betegek nagy része tünetmentessé válhat, normális immunológiai és hematológiai funkciókkal. Kezeletlen vagy későn diagnosztizált súlyos esetekben a prognózis rossz: ismétlődő fertőzések, súlyos vérzések, autoimmun szövődmények és rosszindulatú daganatok (különösen limfómák) miatt a várható élettartam jelentősen csökken.

Fontos figyelmeztetés

A Wiskott-Aldrich-szindróma gyanúja esetén azonnali hematológiai és immunológiai kivizsgálás szükséges. A korai diagnózis és a megfelelő szakemberhez történő irányítás jelentősen javíthatja a beteg életkilátásait. Soha ne késlekedjünk a szakorvosi vizsgálattal, ha csecsemőnél súlyos ekcéma, vérzékenység és visszatérő fertőzések egyidejűleg jelentkeznek.