Akut veseelégtelenség

Akut veseelégtelenség tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Az akut veseelégtelenség hirtelen kialakuló, potenciálisan életveszélyes állapot, amelynek során a vesék gyorsan elveszítik a salakanyagok kiválasztásának, a folyadék- és elektrolit-egyensúly szabályozásának képességét. Időben felismerve és megfelelően kezelve sok esetben visszafordítható.

Meghatározás és típusok

Az akut veseelégtelenség (korábban akut veseelégtelenségnek nevezték, ma gyakran akut vesekárosodás vagy AKI – acute kidney injury – néven ismert) órákon vagy napokon belül alakul ki. Három fő típusa különböztethető meg a kiváltó ok helye szerint:

  • Prerenalis: a vese elé eső okok – csökkent vesekeringés, alacsony vérnyomás, kiszáradás, vérvesztés, súlyos szívelégtelenség
  • Renalis (intrinszik): a vese saját állományának károsodása – heveny tubularis nekrózis, akut glomerulonefritisz, intersticiális nefritisz, érgyulladás, mérgek
  • Posztenalis: a vizelet elfolyásának akadályozottsága – húgyúti elzáródás, prosztata megnagyobbodás, kő, daganat

Tünetek és jelek

A tünetek súlyossága és típusa nagyban függ az alapbetegségtől és a károsodás mértékétől. Sokszor nem specifikusak.

Általános tünetek

  • csökkent vagy teljesen megszűnő vizeletürítés (oliguria vagy anuria)
  • hirtelen testsúly-növekedés a folyadékfelhalmozódás miatt
  • légszomj, fulladás
  • fáradtság, gyengeség, zavartság
  • hányinger, hányás, étvágytalanság
  • görcsök, izomrángások

Bőr és nyálkahártya

  • sápadt, szürkés árnyalatú bőr
  • viszketés (késői stádiumban ureás bőrviszketés)
  • duzzanat (elsősorban bokák, lábszárak, arc, kézfejek – ödéma)
  • száraz, repedezett ajkak és nyálkahártyák (kiszáradás jele prerenalis esetben)
  • zúzódásokra való hajlam, apró bevérzések (koagulációs zavarok miatt)

Okok és kiváltó tényezők

A leggyakoribb okok között szerepelnek:

  1. súlyos kiszáradás, hányás-hasmenés, elégtelen folyadékbevitel
  2. sokk (szeptikus, vérzéses, kardiogén, anafilaxiás)
  3. nagy kiterjedésű égés, súlyos sérülés, crush-szindróma
  4. bizonyos gyógyszerek (nem-szteroid gyulladáscsökkentők, ACE-gátlók, aminoglikozidok, kontrasztanyagok)
  5. fertőzések (sepsis, súlyos bakteriális vagy vírusos megbetegedések)
  6. húgyúti elzáródás bármely szinten
  7. autoimmun betegségek, vasculitis
  8. mérgezések (etilén-glikol, metanol, nehézfémek)

Megelőzés

A kockázati helyzetekben kiemelten fontos:

  • megfelelő folyadékbevitel, különösen láz, hányás, hasmenés, intenzív fizikai megterhelés esetén
  • magas kockázatú betegeknél a vesekárosító gyógyszerek kerülése vagy dózismódosítása
  • kontrasztanyagos vizsgálatok előtt hidratálás
  • korai és agresszív sepsis-kezelés
  • idős, cukorbeteg, magas vérnyomású, krónikus vesebetegségben szenvedő betegek fokozott figyelése

Kezelés

Enyhe esetek

A kiváltó ok mielőbbi megszüntetése áll a középpontban:

  • folyadék- és elektrolitpótlás célzottan
  • vesekárosító gyógyszerek azonnali elhagyása
  • elzáródás esetén gyors urológiai beavatkozás (katéter, stent, műtét)
  • gyulladáscsökkentés vagy immunszuppresszió autoimmun eredet esetén

Súlyos esetek

Amikor életveszélyes szövődmények lépnek fel:

  • hemodialízis vagy kontinuus vesepótló kezelés (CVVH, CVVHDF)
  • hyperkalaemia sürgős kezelése (kalcium, inzulin+glükóz, béta-2-mimetikum, nátrium-bikarbonát, ioncserélő gyanta)
  • súlyos acidózis korrigálása
  • tüdővizenyő kezelése (oxigén, diuretikum, dialízis)
  • táplálásterápia

Gyógyulás és kilátások

A prerenalis és posztenalis esetek többsége időbeni beavatkozással teljes gyógyulással jár. A súlyos tubularis károsodás esetén a regeneráció hetekig-hónapokig tarthat. Kb. 10–20%-ban tartós veseelégtelenség alakul ki, amely dialízis-függőséghez vagy krónikus vesebetegséghez vezethet. Az életkor, alapbetegségek és a szövődmények súlyossága jelentősen befolyásolja a prognózist.

Fontos figyelmeztetés

Az akut veseelégtelenség azonnali orvosi ellátást igénylő állapot. Ha a vizelet mennyisége drasztikusan lecsökken, vagy a fenti tünetek közül több jelentkezik egyszerre, azonnal forduljon orvoshoz vagy hívjon mentőt. Az otthoni „várjunk, majd elmúlik” hozzáállás életveszélyes lehet.