A leptospirózis egy bakteriális zoonózis, amelyet a Leptospira nemzetségbe tartozó kórokozók okoznak. A fertőzés világszerte előfordul, különösen trópusi és szubtrópusi területeken, de hazánkban is egyre gyakrabban diagnosztizálják, főként árvizek, belvizek és szennyezett vizek kapcsán.
Meghatározás és típusok
A leptospirózis a Leptospira interrogans és Leptospira kirschneri fajokhoz tartozó spirochaeták által okozott fertőző betegség. Két fő klinikai formája ismert:
- Enyhe, anikterikus forma – a fertőzöttek kb. 90%-ában jelentkezik
- Súlyos, ikterikus forma (Weil-kór) – ritkább, de életveszélyes állapot
Tünetek és jelei
A lappangási idő általában 5–14 nap, de 2–30 nap között is lehet.
Általános tünetek
A betegség hirtelen kezdetű, magas láz (39–40 °C), erős fejfájás, izomfájdalom (különösen a vádli és derék tájékán), hidegrázás, hányinger, hányás jellemzi.
Bőr és nyálkahártya tünetek
- Vérbő kötőhártya-gyulladás (a szem kivörösödése, fájdalom nélkül)
- Bőrkiütés: foltos, makulopapulózus vagy petechiás jellegű
- Sárgaság (icterus) – a súlyos, ikterikus formában
- Nyálkahártya-vérzések (orr-, ínyvérzés)
- Hemorrhagiás bőrjelenségek (petechiák, purpurák)
Okok és kiváltó tényezők
A kórokozó a fertőzött állatok (főként patkányok, egerek, de szarvasmarha, sertés, kutya is) vizeletével ürül. Az ember a szennyezett vízbe, talajba vagy iszapba kerülve fertőződik, leggyakrabban horzsolásokon, nyálkahártyákon keresztül. Kockázati tényezők:
- Árvíz, belvíz, sáros munka
- Szabadidős tevékenységek (horgászat, kajakozás, úszás természetes vizekben)
- Foglalkozási ártalom (mezőgazdasági, állattenyésztési, csatornázási munkák)
- Háziállatok tartása
Megelőzés
A leptospirózis megelőzése elsősorban a fertőzött vizekkel való érintkezés kerülésén alapul:
- Vízparti tevékenységek során viseljünk gumicsizmát, védőkesztyűt
- Sebeket, horzsolásokat fedjük le vízhatlan tapasszal
- Kockázati területeken kerüljük a természetes vizekbe merülést
- Rágcsálók elleni védekezés, hulladékok megfelelő kezelése
- Kockázati csoportokban (állatorvosok, rizstermelők, árvízkárosultak) védőoltás is szóba jöhet
Kezelés
Enyhe esetek
Orális antibiotikum-kezelés (doxiciklin vagy amoxicillin) 7–10 napig. Tüneti kezelés: láz- és fájdalomcsillapítás, megfelelő folyadékpótlás.
Súlyos esetek (Weil-kór)
Kórházi kezelés, intravénás penicillin G vagy ceftriaxon nagy dózisban. Intenzív osztályos ellátás szükséges máj- és veseelégtelenség, tüdővérzés, sokk esetén. Dialízis, lélegeztetés gyakran elengedhetetlen.
Gyógyulás és kilátások
Az enyhe esetek többsége 1–2 hét alatt gyógyul, maradandó károsodás nélkül. A súlyos, ikterikus forma halálozási aránya kezeletlenül 5–40%, megfelelő kezelés mellett 5–10% körül alakul. Maradványtünetek (krónikus fáradtság, látászavarok, halláskárosodás) ritkán előfordulhatnak.
Fontos figyelmeztetés
Ha árvíz, belvíz vagy szennyezett víz után magas láz, erős fejfájás, izomfájdalom és kötőhártya-vérbőség jelentkezik, azonnal forduljon orvoshoz! A korai diagnózis és kezelés jelentősen javítja a kilátásokat és életet menthet.
