Veszettség

Veszettség tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Mi a veszettség?

A veszettség az egyik legsúlyosabb ismert vírusos zoonózis, amely az emberre és az állatokra egyaránt végzetes kimenetelű lehet, ha a tünetek már megjelentek. A veszettségvírus a Rhabdoviridae családba tartozik, és elsősorban az idegrendszert támadja meg.

A betegség szinte kivétel nélkül halálos, ha a klinikai tünetek már kialakultak, ezért a megelőzés és a mielőbbi oltás kulcsfontosságú.

Tünetek és jelek

A veszettség tünetei két fő formában jelentkezhetnek: dühöngő (fúriás) és bénulásos (paralitikus) típusban. A lappangási idő általában 1–3 hónap, de néhány naptól akár több évig is terjedhet.

Bőrön és nyálkahártyán megjelenő korai jelek

  • a harapás helyén fellépő bizsergés, égő érzés, viszketés vagy zsibbadás
  • később fájdalom és túlérzékenység jelentkezhet ugyanazon a területen
  • esetenként a seb környékén bőrpír és duzzanat

Tipikus tünetek a betegség előrehaladtával

  • erős víziszony (hydrophobia) – már a víz látványa vagy kortyolása is fulladásérzést, garatgörcsöt vált ki
  • széliszony (aerophobia) – légmozgás vagy huzat hatására is görcsös rohamok
  • túlzott nyáladzás (hypersalivatio)
  • izgatottság, zavartság, hallucinációk, agresszivitás
  • láz, fejfájás, hányinger
  • izomrángások, görcsök
  • a bénulásos formában gyorsan terjedő végtaggyengeség, majd teljes bénulás

Okok és kiváltó tényezők

A veszettséget kizárólag a rabiesz vírus okozza. A fertőzés leggyakrabban fertőzött állat harapásával, karmolásával vagy nyálának nyálkahártyára, sérült bőrre kerülésével történik.

Hazánkban a fő terjesztők a rókák, de kutyák, macskák, denevérek, borzok és más emlősök is fertőzhetnek. A denevéres eredetű esetek különösen alattomosak, mert a harapásnyom sokszor észrevétlen marad.

Megelőzés

A veszettség megelőzése ma már szinte tökéletesen megoldható, ha időben cselekszünk.

  1. Minden állatharapás, karmolás vagy nyálazás után azonnal alaposan szappanos vízzel mossuk meg a sebet minimum 15 percig.
  2. Kérjünk azonnal orvosi segítséget – az orvos eldönti, hogy szükséges-e veszettség elleni utókezelés.
  3. A pre-expozíciós oltás ajánlott rizikós foglalkozásúaknak (állatorvosok, barlangászok, vadőrök, laboratóriumi dolgozók).
  4. Hazánkban a háziállatok (kutya, macska) kötelező veszettség elleni oltása alapvető fontosságú.
  5. Kerüljük a vadon élő állatokkal, különösen a denevérekkel való érintkezést.

Kezelés

Ha a tünetek már megjelentek, a betegség gyakorlatilag gyógyíthatatlan.

Expozíció utáni profilaxis (a tünetek megjelenése előtt)

  • Sebellátás (mosás, fertőtlenítés, szükség esetén sebészi ellátás)
  • Emberi veszettség elleni immunglobulin (HRIG) beadása a seb környékére és izomba (súlyos esetben)
  • Veszettség elleni vakcina sorozat beadása a WHO által ajánlott protokoll szerint (általában 4-5 adag 0-3-7-14-28. napon)

Ha már klinikai tünetek jelentkeztek

Sajnos a tünetes veszettségben szenvedő betegek ellátása jelenleg csak tüneti és palliatív jellegű lehet. A Milwaukee-protokoll néhány esetben alkalmazásra került, de a túlélési arány rendkívül alacsony, ezért nem tekinthető standard kezelésnek.

Gyógyulás és kilátások

A tünetek megjelenése után a veszettség szinte 100%-ban halálos. Eddig világszerte csak körülbelül 20 dokumentált túlélő van ismert, akik többsége súlyos maradandó idegrendszeri károsodással él tovább.

Ezért az egyetlen hatékony stratégia a megelőzés és az expozíció utáni azonnali, szakszerű ellátás.

Fontos figyelmeztetés

Ha bármilyen vadon élő vagy ismeretlen állat megharapott, karmolt vagy nyála a szemébe, szájába, orrába került, ne várjunk, azonnal forduljunk orvoshoz! A veszettség elleni oltássorozat akkor a leghatékonyabb, ha a lehető legkorábban elkezdődik. A késlekedés végzetes lehet.