Mi a patkányharapás-láz spirilláris formája?
A patkányharapás-láz spirilláris típusa, más néven sodoku, egy ritka bakteriális fertőzés, amelyet a Spirillum minus nevű Gram-negatív, spirális alakú baktérium okoz. A betegséget általában fertőzött rágcsáló harapása, karmolása vagy nyálával való érintkezés váltja ki. Ez a forma elsősorban Ázsiában gyakori, Európában és Magyarországon nagyon ritkán fordul elő.
Meghatározás és előfordulás
A patkányharapás-láznak két fő klinikai formája ismert: a streptobacilláris és a spirilláris típus. A spirilláris forma (Spirillum minus) jellemzően Ázsiában gyakoribb, míg Európában a streptobacilláris forma (Streptobacillus moniliformis) fordul elő gyakrabban, ha egyáltalán diagnosztizálnak patkányharapás-lázat. A kórokozó a patkányok és más rágcsálók szájüregében és garatjában él, és emberre harapás vagy szennyezett nyállal való érintkezés útján terjed. Magyarországon ez a spirilláris forma ritka.
Tünetek és jelei
A tünetek a fertőzést követő 1–4 héten belül jelentkeznek, de a lappangási idő akár 4–6 hétig is eltarthat. Gyakran a harapás helye kezdetben begyógyul, majd később újra begyullad.
Bőr és helyi tünetek
Jellegzetes kiütés alakul ki, amely leggyakrabban a törzsön és végtagokon jelenik meg. A kiütés makulopapulózus vagy erythemás, gyakran vöröses-barnás foltokból vagy gyűrűszerű elemekből áll. A harapás helyén duzzanat, gyulladás vagy lassan gyógyuló fekély maradhat vissza. A bőrkiütés hullámzó jelleget mutathat, időszakosan erősödik és halványul.
Egyéb tünetek
Regionális nyirokcsomó-duzzanat gyakori. Jellemző a visszatérő láz, amely 2–4 naponta ismétlődő epizódokban jelentkezik. Fejfájás, rossz közérzet és fáradtság társulhat hozzá. Ritkábban kötőhártya-gyulladás vagy enyhe nyálkahártya-irritáció fordul elő.
Okok és kiváltó tényezők
A fertőzést a Spirillum minus nevű Gram-negatív, spirális alakú baktérium okozza. Leggyakoribb terjedési mód a fertőzött patkány vagy más rágcsáló harapása. Ritkábban a kórokozóval szennyezett por, élelmiszer vagy víz útján is átvihető. Kockázati tényezők:
- rágcsálókkal való közvetlen érintkezés (állatgondozók, laboratóriumi dolgozók, hajléktalanok)
- rossz higiénés körülmények között élő gyermekek
- patkányirtás hiánya lakott területeken
Megelőzés
A legfontosabb megelőző intézkedés a rágcsálók távol tartása és a harapásveszélyes helyzetek elkerülése. Ajánlott lépések:
- Patkánymentes környezet kialakítása (élelmiszer zárt tárolása, hulladék megfelelő elhelyezése)
- Rágcsálóirtás rendszeres végzése
- Harapás esetén azonnali és alapos sebmosás szappannal és folyó vízzel
- Védőkesztyű viselése rágcsálókkal való munka során
- Gyermekek figyelmének felhívása a vadon élő állatok kerülésére
Kezelés
Enyhe esetek kezelése
Enyhébb lefolyású esetekben a szájon át szedhető penicillin vagy amoxicillin 7–14 napos kúrája általában elegendő. Alternatívaként doxiciklin is alkalmazható penicillin-allergia esetén.
Súlyos esetek kezelése
Súlyos, szövődményes fertőzés esetén intravénás penicillin G adása szükséges, majd szájon át folytatva a kezelést. Ritka szövődmények (pl. szívbelhártya-gyulladás) esetén hosszabb, akár több hetes antibiotikus terápia válhat szükségessé. Kórházi megfigyelés indokolt lehet.
Gyógyulás és kilátások
Időben elkezdett megfelelő antibiotikus kezelés mellett a gyógyulási arány nagyon jó, a legtöbb beteg teljes felépülést mutat. Kezeletlen vagy későn felismert esetekben azonban a láz visszatérhet, és ritkán súlyos szövődmények léphetnek fel: szívbelhártya-gyulladás, agyhártya-gyulladás. A halálozási arány kezeletlen esetekben elérheti a 10%-ot.
Fontos figyelmeztetés
Patkányharapás vagy karmolás után jelentkező láz, kiütés, nyirokcsomó-duzzanat vagy rossz közérzet esetén azonnal forduljon orvoshoz! A korai felismerés és kezelés fontos a szövődmények elkerülése érdekében. Soha ne hagyja figyelmen kívül a rágcsáló által okozott sérülést, még akkor sem, ha az kezdetben jelentéktelennek tűnik.
