Mi a migrén?
A migrén az egyik leggyakoribb és legyengítőbb fejfájás-típus, amely nem csupán erős fejfájással jár, hanem sok esetben hányingerrel, fény- és hangérzékenységgel, valamint különféle előjelekkel. Becslések szerint a felnőtt lakosság 15-20%-a szenved élete során legalább egyszer migrénes rohamtól.
Migrén típusai
A leggyakoribb formák:
- Migrén aura nélkül – a rohamok előjelek nélkül jelentkeznek
- Migrén aurával – a fejfájást megelőzően neurológiai tünetek (aura) jelentkeznek
- Krónikus migrén – havonta 15 vagy több fejfájásos nap, ebből legalább 8 nap migrénes jellegű
- Menstruációs migrén – a menstruációs ciklus meghatározott szakaszához kötődik
Tünetek és jelek
A migrénes roham jellemzően négy fázisra osztható, bár nem mindenkinél jelenik meg mindegyik.
Előfázis (prodromális szakasz)
Órákkal vagy akár 1-2 nappal korábban jelentkezhet:
- erős fáradtság vagy éppen ellenkezőleg: túlzott energiával telítettség
- nyakmerevség
- koncentrációs nehézség
- gyakori ásítás
- éhség- vagy szomjúságérzet változása
- hangulatváltozás (ingerlékenység, depresszivitás)
Aura (csak aurával járó migrén esetén)
Általában 5–60 percig tart, leggyakrabban látászavarok formájában:
- villódzó, cikkcakkos fényjelenségek (fortifikációs spektrum)
- szürkés-fekete foltok a látótérben
- bizsergés, zsibbadás az arcon vagy a végtagokban
- beszédzavar (ritkábban)
Fejfájásos fázis
A klasszikus migrén fejfájás jellemzői:
- általában egoldali, pulzáló jellegű fájdalom
- közepes vagy súlyos erősségű
- 4–72 órán át tart
- fény- és hangérzékenység szinte mindig jelen van
- hányinger és/vagy hányás
- a fájdalom fizikai aktivitásra rosszabbodik
Utófázis (poszt-dromális szakasz)
A roham elmúltával sokan „kimerültnek”, „agyködösnek” érzik magukat, mások viszont eufóriát vagy szokatlan frissességet tapasztalnak.
Okok és kiváltó tényezők
A migrén pontos oka nem ismert, de genetikai hajlam és környezeti tényezők együttesen játszanak szerepet. A legfontosabb kiváltó okok:
- Hormonális változások – főként ösztrogénszint-ingadozás
- Stressz és stresszoldás („hétvégi migrén”)
- Alváshiány vagy túl sok alvás
- Bizonyos élelmiszerek: érlelt sajt, vörösbor, csokoládé, koffein, MSG
- Éhezés, rendszertelen étkezés
- Erős fény, villogó fény, szagok
- Időjárás-változás, különösen légnyomás-csökkenés
Megelőzés
A rohamok számának és súlyosságának csökkentése érdekében:
- vezetni migrénnaplót (kiváltó okok felderítése)
- rendszeres étkezési és alvási ritmus betartása
- mértékletes koffeinbevitel
- stresszkezelési technikák (meditáció, jóga, légzésterápia)
- megfelelő mennyiségű és minőségű alvás
- alkoholfogyasztás és bizonyos élelmiszerek kerülése
- rendszeres, mérsékelt testmozgás
Kezelés
Enyhe vagy közepesen súlyos rohamok
Az aurát követően vagy aura nélkül:
- minél hamarabb bevett ibuprofen, naproxen vagy acetilszalicilsav nagy dózisban
- kombinált készítmények (pl. koffeinnel, paracetamollal)
- hányinger elleni szer (metoklopramid, domperidon)
- sötét, csendes szobában pihenés
Súlyos vagy nem reagáló rohamok
Ún. triptánok (szumatriptán, zolmitriptán, rizatriptán stb.) tabletta, orrspray vagy injekció formájában.
Erős hányinger esetén kúp vagy injekciós forma javasolt.
Gyógyulás és kilátások
A migrén nem gyógyítható teljesen, de a rohamok száma és intenzitása a legtöbb embernél jelentősen csökkenthető. A 40-es, 50-es években sok nőnél a menopauza után a rohamok ritkulnak vagy teljesen megszűnnek. A krónikus migrén megfelelő megelőző kezeléssel gyakran visszafordítható epizodikus formává.
Fontos figyelmeztetés
Nagyon hirtelen jelentkező, eddigiektől eltérő jellegű vagy rendkívül erős fejfájás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ritka esetekben súlyos neurológiai vagy érrendszeri kórkép állhat a háttérben. Ha a fejfájás újonnan jelentkezik 50 éves kor felett, vagy neurológiai tünetekkel (gyengeség, beszédzavar, látászavar) jár, sürgős kivizsgálás szükséges.
