Meghatározás és típusok
A felső szemhéj lazasága (dermatochalasis) az egyik leggyakoribb életkorral összefüggő szemészeti elváltozás. A felső szemhéj bőrének és kötőszövetének rugalmasságvesztése miatt a bőr megereszkedik és redőket képez. Fontos különbséget tenni az igazi ptózis és a dermatochalasis között. Az igazi ptózis során az egész szemhéj lecsüng az emelőizom (levator) gyengesége vagy az idegkárosodás miatt. A dermatochalasis viszont elsősorban a bőr redundanciája, bár gyakran együtt járnak, és a laza bőr pszeudoptózist okozhat.
A blepharochalasis ritka betegség, amely visszatérő, nem allergiás szemhéjduzzanatokkal jár, és idővel lazaságot és ptózist eredményez.
Tünetek és jelek
Bőr tünetei
A legszembetűnőbb a felső szemhéj bőrén kialakuló megereszkedés és redőződés. A bőr gyakran a szempillák vonala alá lóg, „nehéz” szemhéjat eredményezve. Vízszintes redők jelenhetnek meg, amelyek fáradt, szomorú vagy álmos kifejezést kölcsönöznek az arcnak.
Funkcionális tünetek
A lecsüngő bőr szűkítheti a felső látómezőt, ami nehézséget okoz olvasás, vezetés vagy lépcsőzés közben. A betegek gyakran homlokráncolással és szemöldökemeléssel próbálják kompenzálni, ami homlokfeszüléshez, fejfájáshoz és szemfáradtsághoz vezet. Esténként a szemhéjak nehezebbnek érződhetnek, szárazság vagy irritáció is előfordulhat.
Okok és kiváltó tényezők
- Életkorral járó változások: a kollagén- és elasztinrostok lebomlása
- UV-sugárzás és napkárosodás
- Dohányzás
- Genetikai hajlam
- Ismétlődő szemdörzsölés és krónikus allergiás duzzanat
- Hosszú ideig tartó kontaktlencse-viselés
- Gravitációs hatások évtizedeken át
Megelőzés
Bár az öregedést nem lehet megállítani, a folyamat jelentősen lassítható:
- Napvédelem a szemkörnyéken (UV-szűrős napszemüveg és speciális krémek)
- Kerüljük a szem erőteljes dörzsölését
- Ne dohányozzunk
- Antioxidánsokban gazdag étrend (C-vitamin, E-vitamin, lutein)
- Óvatos arcápolás, kerüljük az arcra borulva alvást
- Rendszeres szemészeti szűrővizsgálat 40-45 éves kor felett
Kezelés
Enyhe esetek
Kezdeti stádiumban segíthetnek a szemkörnyékre való hidratáló és feszesítő krémek, antioxidáns szérumok. Egyes esetekben speciális sminktechnikák vagy átmeneti szemhéjtapaszok alkalmazhatók. A szemhéjizom edzése korlátozott hatású.
Súlyos esetek
Amikor a lazaság már látásromlást okoz vagy jelentős esztétikai panaszt jelent, a szemhéjplasztika (blefaroplasztika) a leghatékonyabb megoldás. A beavatkozás során eltávolítják a felesleges bőrt, szükség esetén a zsírszövetet és megerősítik a tartószerkezetet. Helyi érzéstelenítésben végzik, általában 45–90 percig tart. A gyógyulás 7–14 napot vesz igénybe. Ha egyidejűleg izomgyengeség (ptózis) is fennáll, a műtétet kombinálhatják az emelőizom korrekciójával.
Gyógyulás és kilátások
A sikeres műtét után a látómező kitágul, a tekintet nyitottabbá és fiatalosabbá válik. A szemfáradtság és a kompenzációs homlokfeszülés jelentősen csökken. Az eredmény általában hosszú távú (8–15 év), de az öregedés természetesen folytatódik. Szövődmények (vérzés, fertőzés, aszimmetria) ritkák, ha tapasztalt plasztikai szemsebész végzi.
Fontos figyelmeztetés
Ha a felső szemhéj lazasága vagy csüngése hirtelen alakul ki, főleg egyoldali, vagy neurológiai tünetekkel (kettős látás, szédülés, arc- vagy testgyengeség, beszédzavar) jár együtt, azonnal keresse fel szemész vagy neurológus szakorvost! Ritkán súlyos háttérbetegségek (myasthenia gravis, agyi érprobléma, idegrendszeri betegség) is okozhatják.
