Herevisszeresség

Herevisszeresség tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

A herevisszeresség (varicocele) a herezacskóban található visszerek, pontosabban a herevénás fonat kóros tágulata. Ez a leggyakoribb kezelhető ok a férfi meddőség kialakulásában. Legtöbbször a bal oldalon alakul ki (az esetek mintegy 85-90%-ában), ritkábban mindkét oldalon, míg izolált jobb oldali előfordulása ritka és további kivizsgálást igényel. Fiatal felnőtt férfiaknál (15-25 év között) a leggyakoribb, de bármely életkorban jelentkezhet, és sokszor teljesen tünetmentes.

Meghatározás és típusok

A herevisszeresség a here vénás hálózatának (főként a herevénás fonatnak) kitágulását jelenti, amely a vér pangásához, a here hőmérsékletének emelkedéséhez és a herefunkció romlásához vezethet. A betegség súlyossága szerint három fő fokozatra osztjuk:

  • 1. fok: álló helyzetben, Valsalva-manőverrel (hasprés) tapintással észlelhető
  • 2. fok: álló helyzetben, hasprés nélkül is tapintható
  • 3. fok: álló helyzetben szabad szemmel is látható és tapintható

Tünetek és jelek

Sok esetben a herevisszeresség tünetmentes, és csak rutinvizsgálat vagy meddőségi kivizsgálás során derül ki. Amikor tüneteket okoz, jellemző panaszok:

  • herezacskó tompa, húzódó fájdalma vagy kellemetlen érzése, különösen állás és fizikai megterhelés után
  • fájdalom enyhülése fekvő helyzetben
  • herezacskó nehézségérzése vagy teltségérzete
  • tapintható, „féregcsomóhoz” hasonló puha képlet a here felett
  • a herezacskó aszimmetrikus megjelenése a kitágult erek miatt
  • melegségérzet a herezacskóban
  • hosszú távon az érintett here méretének csökkenése (hereatrófia), a here puha tapintatúvá válik

Okok és kiváltó tényezők

A herevisszeresség leggyakoribb oka a bal herevénát elvezető vesevéna billentyűinek elégtelensége vagy hiánya, ami a vér visszafelé áramlását (refluxot) eredményezi. A bal oldali anatómia (a bal herevéna derékszögben torkollik a vesevénába) hajlamosít erre. Egyéb rizikótényezők:

  • genetikai hajlam (családi halmozódás, kötőszöveti gyengeség)
  • hosszan tartó álló foglalkozás
  • súlyemelés, erőlködés
  • elhízás
  • hasűri nyomásfokozódás (pl. krónikus székrekedés, tartós köhögés)

Megelőzés

A herevisszeresség nem minden esetben előzhető meg, de bizonyos életmódbeli változtatásokkal csökkenthető a kockázat és enyhíthetők a tünetek:

  • kerüljük a hosszan tartó állást és a nehéz fizikai munkát
  • viseljünk támogató alsóneműt (szűk boxer vagy herezacskó-tartó)
  • óvatosan emeljünk nehéz tárgyakat, kerüljük az erőlködést
  • tartsuk meg az ideális testsúlyt
  • kezeljük a krónikus székrekedést

Kezelés

Enyhe esetek kezelése

Enyhe (1. fokú) herevisszeresség esetén, ha nincs jelentős fájdalom, hereatrófia vagy meddőség, általában elegendő a megfigyelés és konzervatív kezelés:

  • támogató alsónemű viselése
  • hideg borogatás fájdalom esetén
  • életmódbeli változtatások (kerülni az állómunkát, erőlködést)
  • gyógyszeres fájdalomcsillapítás szükség esetén (pl. gyulladáscsökkentők)

Súlyos esetek kezelése

Fájdalom, hereatrófia, meddőség vagy 2-3. fokú herevisszeresség esetén műtéti vagy intervenciós kezelés javasolt. A leggyakoribb módszerek:

  1. Mikrosebészeti herevisszeresség-műtét (arany standard, alacsony kiújulási aránnyal)
  2. Laparoszkópos herevisszeresség-műtét
  3. Perkután embolizáció (radiológiai beavatkozás)

A mikrosebészeti műtét a legkíméletesebb és legmagasabb sikerességgel rendelkezik, minimális szövődmény- és visszaesési aránnyal (1-2%).

Gyógyulás és kilátások

A sikeres műtét után a fájdalom általában gyorsan megszűnik. A here mérete és funkciója hónapok alatt javulhat. A meddőségi mutatók (spermiumszám, mozgékonyság, morfológia) az esetek 60-70%-ában javulnak a műtétet követő 3-12 hónapban. A kiújulás aránya mikrosebészeti módszerrel nagyon alacsony, 1-2% körül alakul. A termékenység esélye jelentősen nőhet.

Fontos figyelmeztetés

Herevisszeresség esetén mindenképpen javasolt andrológus vagy urológus szakorvos felkeresése, különösen, ha fájdalom, here méretcsökkenés vagy meddőségi probléma jelentkezik. Késői felismerés esetén a here tartós károsodása és visszafordíthatatlan meddőség alakulhat ki. Soha ne késlekedjünk a vizsgálattal, mert a korai beavatkozás jobb eredményeket biztosít!