
Meghatározás és típusok
A nem fertőzéses eredetű csontelhalás, más néven avascularis necrosis vagy asepticus csontelhalás, olyan állapot, amikor a csontszövet vérellátása tartósan károsodik, emiatt a csontszövet egy része elhal. Leggyakrabban a combcsont fejét, a térdkalácsot, a felkarcsont fejét és a csukló kis csontjait érinti, de bármelyik csont előfordulhat.
A nem fertőzéses csontelhalás két fő csoportra osztható: primer (idiopátiás) és szekunder forma. A primer esetben pontos ok nem mutatható ki, míg a szekunder forma valamilyen ismert rizikótényezőhöz köthető.
Tünetek és jelei
A tünetek általában lassan, hónapok alatt alakulnak ki, kezdetben gyakran enyhék vagy teljesen hiányoznak. A fő tünet az érintett ízület fájdalma, amely terhelésre fokozódik, később nyugalmi fájdalom is jelentkezhet. A mozgások beszűkülnek, sántítás alakulhat ki.
Csípőízület érintettsége
Ez a leggyakoribb forma. A fájdalom a lágyékban vagy a comb elülső részén jelentkezik, gyakran kisugárzik a térdbe. Ha a csont összeesik, az ízület deformálódik, a láb megrövidülhet, és súlyos mozgáskorlátozottság alakul ki.
Egyéb lokalizációk
Térd, váll vagy csukló esetén hasonló helyi fájdalom és funkcióvesztés jellemző. A bőrön vagy nyálkahártyán általában nincs látható elváltozás.
Okok és kiváltó tényezők
A leggyakoribb okok és rizikótényezők:
- Hosszú távú, nagy dózisú szteroid kezelés
- Túlzott alkoholfogyasztás (krónikus alkoholizmus)
- Csonttörések, különösen combnyaktörés után
- Sarlósejtes vérszegénység és más hemoglobinopátiák
- Lupus erythematosus és más autoimmun betegségek
- Dekompressziós betegség (búvárkodás)
- Sugárkezelés a csont közelében
- Véralvadási zavarok, trombofíliák
- Zsíranyagcsere-zavarok (magas trigliceridszint)
- Biszfoszfonát vagy denosumab kezelés (főként állcsont esetén)
Megelőzés
A megelőzés legfontosabb elemei:
- A szteroidok lehető legalacsonyabb effektív dózisának és legrövidebb idejű alkalmazása
- Az alkoholfogyasztás mérséklése vagy elhagyása
- Véralvadási zavarok szűrése és megfelelő kezelése
- Magas rizikójú betegeknél korai MRI szűrés
- Traumás esetekben a mielőbbi anatómiai helyzet helyreállítása
- Rendszeres ellenőrzés autoimmun és hematológiai betegségek esetén
Kezelés
Enyhe esetek (korai stádium, Ficat 1-2. stádium)
Ebben a szakaszban a cél a vérellátás javítása és a csont összeesésének megakadályozása:
- Terhelésmentesítés (manuális kímélet, mankó, forgócipő)
- Véráramlást javító gyógyszerek (pl. iloprost, pentoxifillin)
- Alendronát vagy más bisfoszfonát (megfontolandó)
- Hiperbár oxigénterápia (bizonyítékok ellentmondásosak)
- Magos dekompresszió (legelterjedtebb sebészi módszer korai stádiumban)
Súlyos esetek (Ficat 3-4. stádium, csontösszeomlás)
Itt már csak műtéti megoldás hozhat tartós eredményt:
- Autológ csontvelő beültetés (dekompresszióval)
- Csontblokk-átültetés (vascularizált fibula graft)
- Teljes csontfejpótlás (endoprotézis beültetés)
- Felszíni protézis (fiatalabb betegeknél)
Gyógyulás és kilátások
A korai felismerés és kezelés esetén a megállíthatóság esélye 60-90% között mozog. Ha a csont már összeomlott, a protézis-beültetés hosszú távú túlélése 85-95% 10 év után. Fiatalabb életkorban a protézis beültetése kevésbé kedvező hosszú távú prognózist jelent a kopás és lazulás miatt.
Fontos figyelmeztetés
Csípő- vagy térdfájdalom esetén, különösen ha szteroidot szedett vagy rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, azonnal forduljon reumatológushoz vagy ortopéd sebészhez. A korai MRI vizsgálat jelentősen javíthatja a végső kimenetelt és megmentheti a saját ízületet.