Mi az a rekeszsérv?
A rekeszsérv (hiátuszsérv) olyan állapot, amikor a gyomor egy része a rekeszizom nyelőcsőhiányán (hiatus oesophageus) keresztül a mellüregbe kerül. Ez a gyakori probléma sokszor tünetmentesen zajlik, de bizonyos esetekben jelentős panaszokat okozhat.
A rekeszsérv fő típusai
- Csúszó rekeszsérv (típus I) – a leggyakoribb forma, az esetek mintegy 90-95%-ában fordul elő. A gyomorszáj és a gyomor felső része együtt csúszik fel a rekeszizom fölé.
- Paraoesophagealis rekeszsérv (típus II) – ritkább típus, a gyomorszáj a helyén marad, de a gyomor egy része mellette „keresztülbújik” a nyelőcső mellett a mellüregbe.
- Vegyes típusú rekeszsérv (típus III) – a csúszó és paraoesophagealis típus kombinációja, a gyomorszáj is felcsúszik, és a gyomor nagyobb része kerül a mellkasba. Gyakran idősebb korban jelentkezik.
- Óriás rekeszsérv (típus IV) – nagy mennyiségű gyomor vagy más hasi szervek kerülnek a mellüregbe, ami komolyabb szövődményekkel járhat.
Tünetek és jelek
A tünetek erőssége és típusa nagyban függ a sérv méretétől és típusától. Sokszor semmilyen panaszt nem okoz.
Leggyakoribb tünetek
- Gyomorégés és savas böfögés (reflux)
- Mellkasi fájdalom vagy szorító érzés
- Nyelési nehézség vagy akadályérzés
- Fulladásérzés, köhögés, rekedtség
- Gyakori csuklás
- Émelygés, hányinger
- Evés utáni teltségérzés, korai telítettség
A tünetek gyakran étkezés után vagy fekvő testhelyzetben erősödnek.
Súlyos esetekben előforduló jelek
Nagyobb vagy hosszan tartó rekeszsérv esetén krónikus vérzés alakulhat ki, ami vérszegénységhez vezethet. Ilyenkor megjelenhetnek:
- Sápadt bőr és nyálkahártyák (vérszegénység miatt)
- Fáradékonyság, gyengeség
- Szédülés felálláskor
- Fekete, kátrányos széklet (emésztett vér)
Okok és kockázati tényezők
A rekeszsérv kialakulásában több tényező játszik szerepet:
- Rekeszizom gyengesége vagy a hiatus tágulása
- Tartósan megemelkedett hasűri nyomás
- Időskor (izom- és kötőszöveti rugalmasság csökkenése)
- Elhízás
- Terhesség
- Nehéz fizikai munka, súlyemelés
- Gyakori, erős köhögés (pl. COPD, asztma)
- Dohányzás
- Örökletes hajlam
Megelőzés
Bár nem minden eset előzhető meg, a kockázat jelentősen csökkenthető:
- Testsúly normalizálása
- Kis adagú, gyakori étkezés
- Utolsó étkezés lefekvés előtt legalább 3 órával
- Fekvő helyzet kerülése evés után
- Szénsavas italok, koffein, csokoládé, zsíros ételek, citrusfélék, paradicsom, alkohol, menta fogyasztásának csökkentése
- Dohányzás abbahagyása
- Emelt fejtartású alvás (15-20 cm-rel megemelt feji végű ágy)
- Nehéz súlyok kerülése, helyes emelési technika
Kezelés
Enyhe esetek kezelése
A tünetekkel járó, de nem szövődményes rekeszsérvek többsége konzervatív módon jól kezelhető:
- Életmódbeli változtatások (lásd megelőzés)
- Savcsökkentő gyógyszerek (protonpumpa-gátlók, H2-blokkolók)
- Savlekötők szükség szerinti alkalmazása
- Alginát tartalmú készítmények reflux ellen
- Prokinetikumok (ha lassú gyomorürülés is fennáll)
Súlyos vagy szövődményes esetek kezelése
Műtéti megoldás javasolt, ha:
- Gyógyszeres kezelésre nem szűnik a panasz
- Súlyos reflux-oesophagitis, Barrett-nyelőcső alakul ki
- Ismétlődő aspirációs tüdőgyulladás
- Vérzés, súlyos vérszegénység
- Fojtott sérv (strangulatio) – azonnali életveszélyes állapot
- Nagy méretű, paraoesophagealis vagy óriás sérv
A leggyakoribb műtéti módszer a laparoszkópos hiatus plasztika és fundoplicatio (általában Nissen vagy Toupet típusú).
Gyógyulás és kilátások
A konzervatív kezeléssel jól karban tartható esetekben a betegek tünetmentesen vagy minimális panaszokkal élhetnek hosszú éveken át. A sikeres műtét után a reflux tünetek 85-95%-ban tartósan megszűnnek vagy jelentősen csökkennek. A szövődménymentes állapotban a kilátások kitűnőek.
Fontos figyelmeztetés
Hirtelen fellépő erős mellkasi fájdalom, hányinger, hányás, fulladás, nyelési képtelenség vagy fekete széklet esetén azonnal forduljon orvoshoz vagy hívjon mentőt! Ezek a fojtott rekeszsérv vagy súlyos szövődmény jelei lehetnek, amelyek azonnali sebészi beavatkozást igényelnek.
