Mi a skarlát?
A skarlát egy gennykeltő baktérium által okozott fertőző betegség, amelyet leggyakrabban gyermekeknél diagnosztizálnak. Jellemzően hirtelen kezdetű magas láz, torokgyulladás és jellegzetes kiütés kíséri. Bár ma már ritkábban okoz súlyos szövődményeket, megfelelő kezelés nélkül továbbra is veszélyes lehet.
Meghatározás és típusok
A skarlátot a Streptococcus pyogenes (A csoportú béta-hemolitikus streptococcus) nevű baktérium bizonyos toxintermelő törzsei okozzák. A betegségnek alapvetően két megjelenési formája ismert: a klasszikus skarlát és a sebészeti skarlát (ha a fertőzés seb vagy égési felületen indul).
Tünetek és jelek
Bőr tünetei
A skarlát legjellegzetesebb tünete a durva tapintású, homokpapír-szerű kiütés. A kiütés először a hónaljban, lágyékban és nyakon jelenik meg, majd gyorsan terjed a törzsre és a végtagokra. Az arc általában sápadt marad, csak az orcák piroslanak meg („pofacsont-vörösség”), a száj körül viszont halvány háromszög alakul ki (Filatov-háromszög). A kiütés 4–7 nap után halványodni kezd és hámlani kezd, különösen a tenyéren és talpon.
Nyálkahártya tünetei
A nyelv jellegzetesen először fehér lepedékkel fedett („málnanyelv” előtti állapot), majd a lepedék leválik és a nyelv élénkpiros, szemölcsös felszínű lesz – ezt nevezik málnanyelvnek vagy epernyelvnek. A garat és a mandulák erősen beduzzadnak, vörösek, gyakran fehér gennyes gócokkal.
Okok és kiváltó tényezők
A skarlátot kizárólag az A csoportú streptococcus toxintermelő változatai okozzák. A baktérium legtöbbször torokgyulladással együtt terjed cseppfertőzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel. Ritkábban sebek, égési sérülések felülfertőződése is állhat a háttérben. A betegség leginkább 5–15 éves kor között fordul elő, de csecsemőknél és felnőtteknél is megjelenhet.
Megelőzés
- Gyakori és alapos kézmosás, különösen beteg személlyel való érintkezés után
- Köhögés, tüsszentés esetén zsebkendő vagy könyökhajlat használata
- Beteg gyermekek elkülönítése az óvodában, iskolában (legalább lázmentességig és antibiotikum-kezelés 24–48 óráig)
- Streptococcus-fertőzött családtagok együttes kezelése csökkenti a terjedés kockázatát
Kezelés
Enyhe esetek kezelése
A skarlát elsődleges kezelése penicillin vagy amoxicillin antibiotikum 10 napon keresztül. Penicillin-allergia esetén makrolidok (pl. azitromicin, klaritromicin) vagy cefalosporinok adhatók. Láz- és fájdalomcsillapításra paracetamol vagy ibuprofen javasolt.
Súlyos esetek kezelése
Súlyos, toxikus lefolyás esetén (magas láz, súlyos hányás, zavartság, kiterjedt kiütés) kórházi felvétel, intravénás antibiotikum-terápia (penicillin + klindamicin), folyadékpótlás és intenzív megfigyelés szükséges. Szövődményes esetekben (véráram-fertőzés, reumás láz, vesegyulladás) hosszabb, kombinált kezelés válhat indokolttá.
Gyógyulás és kilátások
A megfelelő antibiotikumos kezelés mellett a tünetek általában 3–5 nap alatt jelentősen javulnak, a kiütés pedig 1–2 hét alatt eltűnik. A teljes gyógyulás 2–3 hetet vesz igénybe. A betegség átvészelése után tartós immunitás alakul ki az adott toxin ellen, de újabb, más törzzsel történő fertőzés lehetséges.
Fontos figyelmeztetés
A skarlátot soha nem szabad kezeletlenül hagyni. Az antibiotikum-kezelés elmulasztása súlyos szövődményekhez vezethet: reumás láz, glomerulonephritis, szívbillentyű-gyulladás, gennyes nyirokcsomó-gyulladás vagy akár toxikus sokk szindróma. Ha gyermeknél hirtelen magas láz, torokfájás és kiütés jelentkezik, azonnal forduljon orvoshoz!
