Mi az erythema infectiosum?
Az erythema infectiosum, közismertebb nevén ötödik betegség egy rendkívül gyakori, általában enyhe lefolyású vírusos fertőzés, amely főként kisgyermekeket és óvodáskorúakat érint. Jellemző tünete a jellegzetes arcpirosodás és a testre kiütéses kiütés, amely gyakran „csipkés” mintázatot mutat.
Meghatározás és típusok
Az ötödik betegség a klasszikus gyermekkori kiütéses betegségek egyike. Egyetlen kórokozója van, ezért nem beszélünk típusairól, de a lefolyás súlyossága és a szövődmények előfordulása alapján megkülönböztethetünk tipikus és atipikus, valamint enyhe és súlyos formákat.
Tünetek és jelek
Bőr tünetei
A betegség legjellegzetesebb tünete a „pofáncsapott” megjelenés: az arc két oldalán élénkpiros, szinte fénylő bőrpír alakul ki, miközben a száj körüli terület sápadt marad. Később, általában 1-4 nappal az arcpirosodás után a törzsön és a végtagokon megjelenik a jellegzetes csipkeszerű vagy hálózatos kiütés, amely rózsaszínű vagy halványvörös foltokból és csíkokból áll.
A kiütés gyakran viszket, különösen meleg hatására erősödik (pl. fürdés, meleg fürdő után). A kiütés napok-hetek alatt halványul, de hullámzóan újra előjöhet hetekig.
Nyálkahártya tünetei
A szájnyálkahártyán ritkán jelentkeznek elváltozások. Előfordulhat enyhe gyulladás vagy apró, vörös foltok a lágy szájpadláson és az arc belső részén, de ezek általában nem feltűnőek.
Okok és kiváltó tényezők
Az erythema infectiosum kizárólagos kórokozója a parvovírus B19. A vírus cseppfertőzéssel terjed: köhögés, tüsszentés, beszéd során terjed a levegőben lévő váladékcseppekkel. A fertőzőképesség a kiütés megjelenése előtt a legnagyobb, a kiütés megjelenésekor a beteg már általában nem fertőz.
Különösen veszélyeztetettek a terhes nők, immunhiányos állapotú személyek és krónikus vérszegénységben (pl. sarlósejtes anaemia) szenvedők.
Megelőzés
Jelenleg nincs védőoltás a parvovírus B19 ellen. A legfontosabb megelőzési módszer a kézhigiénia betartása, a beteg gyermekek otthoni elkülönítése a kiütés megjelenéséig, valamint a fertőzött személlyel való szoros kontaktus kerülése különösen a terhesség első felében.
Terhes nők esetében a fertőzött személlyel való érintkezés után javasolt az ellenanyag-vizsgálat és szükség esetén ultrahangos ellenőrzés.
Kezelés
Enyhe esetek kezelése
A legtöbb esetben az ötödik betegség tüneti kezelést igényel. Lázcsillapításra paracetamol vagy ibuprofen adható. A bőrviszketés enyhítésére hűsítő krémek, antihisztamin tartalmú készítmények alkalmazhatók. A beteg pihenése, bő folyadékbevitel javasolt.
Súlyos esetek kezelése
Immunhiányos betegeknél és krónikus hemolitikus anaemiában szenvedőknél súlyos, tartós vérszegénység alakulhat ki. Ilyenkor intravénás immunglobulin (IVIG) adása, ritkán vérátömlesztés válhat szükségessé. Terhesség alatti fertőzés esetén a magzat monitorozása és szükség esetén magzati vérátömlesztés jöhet szóba.
Gyógyulás és kilátások
Az egészséges gyermekeknél és felnőtteknél az ötödik betegség általában 1-3 hét alatt spontán gyógyul, maradandó károsodás nélkül. A kiütés hullámzó jellege miatt akár 2-6 hétig is fennállhat, de ez nem jelent aktív fertőzést. A fertőzés után tartós immunitás alakul ki.
Fontos figyelmeztetés
Terhes nőknek különösen fontos az óvatosság, mivel a parvovírus B19 fertőzés a magzatnál súlyos vérszegénységet, magzati vízkórt vagy akár méhen belüli elhalást is okozhat, főként a terhesség első 20 hetében. Fertőzött személlyel való kontaktus után azonnal forduljon nőgyógyászhoz vagy infektológushoz.
