Veleszületett csípőficam

Veleszületett csípőficam tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Mi a veleszületett csípőficam?

A veleszületett csípőficam a leggyakoribb veleszületett mozgásszervi rendellenesség hazánkban. Ilyenkor a combcsont feje nem fekszik megfelelően a medence csípőízületi vápájában, ami instabil vagy részben/korlátozottan kialakult ízületet eredményez. Korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Típusai

A csípőficam súlyossága szerint három fő csoportra osztható:

  • Csípőinstabilitás: az ízület laza, de még nem ficamos
  • Részleges ficam (szubluxáció): a combcsont feje részben kilép a vápából
  • Teljes ficam (luxáció): a combcsont feje teljesen elhagyja a vápát

Tünetek és jelek

Újszülött- és csecsemőkorban a tünetek gyakran szegényesek, éppen ezért a szűrővizsgálatok kiemelt jelentőséggel bírnak.

Bőrön látható jelek

  • Aszimmetrikus farredők (különösen a comb mögötti redők)
  • Combok közötti redőmagasság-különbség
  • Combok eltérő hosszúságú benyomása
  • Csípő feletti bőrredő aszimmetria

Mozgásbeli jelek

  • Csípő kinyújtásakor „kattanás” vagy „kattintás” érzése (Ortolani-tünet)
  • Csípő behajlítása és kifelé forgatása során a combcsont feje kiugrik (Barlow-tünet)
  • Korlátozott csípőabdukció (különösen az egyik oldalon)
  • „Csípő klikk” jelenség passzív mozgatáskor
  • Később, ha kezeletlen marad: kacsázó járás, Trendelenburg-járás

Okok és kockázati tényezők

A pontos ok multifaktoriális, de a következő tényezők jelentősen növelik a kockázatot:

  1. Lány csecsemő (kb. 4-8-szor gyakoribb)
  2. Családi halmozódás (szülők vagy testvérek esetén 10-20-szoros kockázat)
  3. Fenékfekvéses tartás a méhben
  4. Túlzott farfekvéses vagy keresztfekvéses tartás
  5. Öröklődő kötőszöveti lazaság
  6. Családban előforduló ízületi lazaság vagy más veleszületett rendellenesség
  7. Alacsony magzatvíz-mennyiség (oligohydramnion)
  8. Anyai hormonális tényezők (relaxin)

Megelőzés

A megelőzésben a legjelentősebb szerepe a korai szűrésnek és a tudatos pólyázásnak van.

  • Születés után azonnali klinikai szűrés (Ortolani és Barlow vizsgálat)
  • 4-6 hetes korban ultrahang szűrés (Magyarországon kötelező)
  • Széles pólyázás vagy Frobenius-pólya használata az első 2-3 hónapban
  • Szűk pólyázás, szoros combzárás kerülése
  • Rendszeres csípőmozgatás és hasra fektetés

Kezelés

Enyhe esetek (instabilitás, enyhe szubluxáció)

A legtöbb újszülöttkori laza csípő konzervatív úton rendeződik:

  • Széles pólyázás 6-12 hétig
  • Pavlik-kengyel 4-12 héten át (leggyakoribb és leghatékonyabb módszer 6 hónapos korig)
  • Rendszeres ultrahang kontroll

Súlyos esetek (késői felismerés, teljes ficam 6 hónap felett)

Ilyenkor gyakran szükséges:

  • Zárt redreszió altatásban + gipszrögzítés (3-6 hónapos korig)
  • Nyitott műtéti beavatkozás (6-18 hónapos kor között)
  • Csontos korrekciós műtétek (medence- vagy combcsont-osteotomia) 2-8 éves kor között
  • Késői esetekben protézis beültetés is szóba jöhet felnőttkorban

Gyógyulás és hosszú távú kilátások

A korai felismerés és időben elkezdett kezelés esetén a 90-95%-ban kiváló funkcionális és anatómiai eredmény érhető el. Kezeletlen vagy későn felismert esetekben maradandó csípőtorzulás, korai coxarthrosis (csípőízületi kopás) és jelentős mozgáskorlátozottság alakulhat ki.

Fontos figyelmeztetés

Ha a baba combjainak mozgathatósága aszimmetrikus, egyik oldalon nehezebben nyitja szét a lábait, vagy a farredők nem egyforma magasságúak, azonnal forduljon gyermekorvoshoz vagy gyermekortopéd szakorvoshoz! A veleszületett csípőficam korai felismerése és kezelése a legsikeresebb és legkíméletesebb megoldáshoz vezet.