Mi az az angina pectoris?
Az angina pectoris a szívizom átmeneti vérellátási zavara miatt kialakuló mellkasi fájdalom, amely a leggyakrabban a koszorúér-betegség egyik első és legfontosabb tünete. Nem önálló betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely mögött szinte mindig érelmeszesedés (ateroszklerózis) áll.
Típusai
A koszorúér-betegség okozta anginát három fő csoportba soroljuk:
- Stabil angina: terhelésre, hidegre, stresszre jelentkezik, pihenésre vagy nitroglicerinre gyorsan megszűnik
- Nyugalmi (instabil) angina: nyugalomban is jelentkezik, egyre gyakrabban, egyre hosszabb ideig tart, vagy egyre kisebb terhelésre lép fel
- Prinzmetal (variáns) angina: koszorúér-görcs okozza, gyakran éjszaka vagy kora reggel jelentkezik
Tünetek és jelek
Tipikus mellkasi panaszok
A klasszikus tünet a mellkasi nyomás, szorítás, égő érzés vagy nehézségérzés, amely gyakran a szegycsont mögött jelentkezik. A fájdalom vagy kellemetlen érzés kisugározhat:
- bal karba, vállba
- mindkét karba
- nyakba, állkapocsba
- hátba (lapockák közé)
- gyomortájékra
A panasz általában 2–10 percig tart, hirtelen kezdődik és fokozatosan enyhül.
Bőr és nyálkahártya jelei
Súlyosabb esetben a következő látható jelek jelentkezhetnek:
- sápadtság
- hideg, nyirkos bőr
- ajkak és körömágyak kékes elszíneződése (cianózis)
- szorongott arckifejezés
- gyors, felületes légzés
Okok és kiváltó tényezők
A leggyakoribb ok a koszorúerek ateroszklerotikus szűkülete. A szívizom oxigénigénye és a koszorúerek vérellátási kapacitása közötti egyensúly felborulása okozza a tüneteket. Kiváltó tényezők lehetnek:
- fizikai terhelés
- érzelmi stressz
- hideg időjárás
- nehéz étkezés után
- dohányzás
- hirtelen vérnyomás-emelkedés
Megelőzés
Az angina pectoris megelőzése azonos a koszorúér-betegség rizikófaktorainak csökkentésével:
- teljes dohányzás abbahagyása
- egészséges, mediterrán jellegű étrend
- rendszeres testmozgás (heti legalább 150 perc közepes intenzitású aerob tevékenység)
- testsúly normalizálása (BMI 18,5–24,9 kg/m²)
- magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint szigorú kezelése
- stresszkezelési technikák elsajátítása
Kezelés
Enyhe, stabil angina kezelése
A kezelés alapja a tünetek enyhítése és a szívizom oxigénellátásának javítása:
- nitroglicerin (nyelv alá helyezve roham esetén)
- béta-blokkolók (szívfrekvencia és vérnyomás csökkentése)
- kalcium-csatorna-blokkolók
- acetilszalicilsav (vérlemezke-gátló kezelés)
- statinok (koleszterinszint-csökkentés)
- életmód-változtatás (dohányzás abbahagyása, mozgás, étrend)
Súlyos, instabil angina kezelése
Ez azonnali kórházi ellátást igényel:
- oxigén adása
- folyamatos monitorozás
- intravénás nitrátok
- béta-blokkolók és/vagy kalcium-csatorna-blokkolók
- antikoaguláns és kettős vérlemezke-gátló kezelés
- szívkatéteres koszorúér-tágítás (PCI) vagy koszorúér-műtét (CABG) mérlegelése
Gyógyulás és kilátások
A stabil angina megfelelő kezeléssel jól kontrollálható, sok beteg tünetmentessé tehető vagy tünetei jelentősen csökkenthetők. Az instabil angina és a szívroham kialakulásának kockázata azonban magasabb, ezért ezekben az esetekben a mielőbbi invazív ellátás jelentősen javítja a túlélési esélyeket és a hosszú távú kilátásokat.
Fontos figyelmeztetés
Újonnan jelentkező, erős mellkasi fájdalom, különösen nyugalomban, 5–10 percnél tovább tartó panasz, nitroglicerinre nem szűnő tünetek esetén azonnal hívjon mentőt (112)! Az angina pectoris sokszor a szívroham előszobája, ezért a panaszokat soha nem szabad félvállról venni vagy megszokottnak tekinteni.
