Újszülött légzészavara

Újszülött légzészavara tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Az újszülöttkori légzészavar az egyik leggyakoribb állapot, amely miatt az újszülöttet intenzív osztályra kell felvenni. A légzészavarok időben történő felismerése és kezelése döntő jelentőségű a kisbaba további fejlődése és egészsége szempontjából.

Meghatározás és fő típusok

Az újszülött légzészavara alatt azt értjük, amikor a baba nem képes önállóan, kielégítően lélegezni a születés után. A leggyakoribb formák:

  • respiratorikus distressz szindróma (RDS) – főként koraszülötteknél
  • átmeneti tachypnoe (gyors légzés) – általában terminusos babáknál
  • meconium aspirációs szindróma
  • pneumonia és egyéb fertőzések
  • légmell (pneumothorax)
  • veleszületett fejlődési rendellenességek

Tünetek és jelek

A légzészavar jelei általában már a születés utáni első percekben vagy órákban észlelhetők.

Bőr és megjelenés

  • cyanosis (kékes elszíneződés) – elsősorban a száj körül, ajkakon, kéz- és lábujjakon
  • sápadt vagy szürkés bőr
  • orr szárnyállás
  • korlátozott mellkasmozgás

Nyálkahártya és egyéb jelek

  • kékes vagy szürkés nyálkahártya (ajkak, íny, nyelv)
  • erős mellkasi behúzódások (bordaközi, szegycsont feletti és alatti)
  • grunting (erőlködő, nyöszörgő kilégzés)
  • szapora légzés (több mint 60 légvétel/perc)
  • apnoés pauzák (légzéskimaradások)

Okok és kiváltó tényezők

A légzészavar hátterében leggyakrabban a következő tényezők állnak:

  1. Koraszülöttség és tüdő éretlenség
  2. Anyai cukorbetegség
  3. Császármetszés (különösen tervezett, vajúdás nélküli)
  4. Meconiumos magzatvíz
  5. Anyai láz, fertőzés, chorioamnionitis
  6. Többszörös terhesség
  7. Oligohydramnion (magzatvíz hiány)
  8. Születés körüli oxigénhiány

Megelőzés

A legfontosabb megelőző intézkedések:

  • anyai tüdőérlelő szteroid kezelés fenyegető koraszülés esetén
  • magzatvédő oltások (influenza, pertussis) a várandósság alatt
  • megfelelő szülészeti ellátás és indokolt császármetszések kerülése
  • koraszülöttség megelőzése (dohányzás, drogfogyasztás mellőzése, időbeni gondozás)

Kezelés

Enyhe esetek

Enyhe átmeneti tachypnoe esetén általában elegendő:

  • oxigén adása orrszondán vagy maszkon keresztül
  • megfelelő testhőmérséklet biztosítása
  • intravénás folyadékpótlás
  • szoros megfigyelés 24–48 órán át

Súlyos esetek

Súlyos légzési elégtelenség esetén:

  • CPAP vagy BiPAP lélegeztetés
  • intubáció és gépi lélegeztetés
  • felületi feszültségcsökkentő (surfactant) adása
  • nitrogén-monoxid terápia szelektív esetekben
  • extracorporalis membránoxigenizáció (ECMO) ritka, életveszélyes állapotokban

Gyógyulás és hosszú távú kilátások

A legtöbb újszülött légzészavar néhány naptól néhány hét alatt rendeződik. A koraszülöttek tüdőfejlődési rendellenességei (bronchopulmonalis dysplasia) azonban hosszabb kezelést és utánkövetést igényelhetnek. A korai és szakszerű ellátás mellett a legtöbb baba teljes felépülést mutat hosszú távon.

Fontos figyelmeztetés

Ha újszülöttjénél szapora légzést, orr szárnyállást, kékes elszíneződést vagy mellkasi behúzódásokat észlel, azonnal hívjon mentőt vagy forduljon gyermekorvoshoz! A légzészavarok gyorsan romolhatnak, az időveszteség életveszélyes lehet.