Neonatológus

Kapcsolódó kérdések

Mi a neonatológia és ki a neonatológus?

A neonatológus az újszülött-gyógyászat specialistája, aki a születést követő első 28 napban – illetve magas kockázatú esetekben akár több hónapig – ellátja a koraszülött és beteg újszülöttek kezelését. Szakterülete az élet első időszakának legkritikusabb szakasza, amikor a legsúlyosabb állapotok léphetnek fel és a leggyorsabb döntések menthetik meg a kisbabák életét.

Mivel foglalkozik a neonatológus?

A neonatológus az újszülött teljes testi-lelki állapotáért felel, különös tekintettel a

  • légzőrendszer éretlenségére és betegségeire,
  • keringési rendszer átmeneti és kóros eltéréseire,
  • idegrendszeri sérülékenységre és károsodásokra,
  • anyagcsere- és hormonális zavarokra,
  • emésztőrendszeri éretlenségre és táplálási nehézségekre,
  • fertőzésekre és immunrendszeri védekezés hiányosságaira,
  • vese- és májműködés átmeneti zavaraira,
  • vérképző rendszer betegségeire és véralvadási problémákra.

Milyen betegségeket és állapotokat kezel leggyakrabban?

A leggyakoribb neonatológiai kórképek:

  • respiratorikus distressz szindróma (RDS)
  • koraszülöttség miatti tüdőfejlődési rendellenesség (bronchopulmonalis dysplasia – BPD)
  • koraszülöttek krónikus tüdőbetegsége
  • újszülöttkori sárgaság (hyperbilirubinaemia) – fototerápiát vagy cseretranszfúziót igénylő formák
  • újszülöttkori sepsis és súlyos bakteriális, vírusos, gombás fertőzések
  • intrauterin növekedési elmaradás (IUGR) és kis súllyal született újszülöttek
  • veleszületett szívhibák (korai stabilizáció és intenzív terápia)
  • perzisztáló pulmonalis hypertonia (PPHN)
  • újszülöttkori hipoglikémia és elektrolit-egyensúly zavarok
  • veleszületett anyagcsere-betegségek korai felismerése és kezelése
  • intraventrikuláris vérzések (IVH) és periventricularis leukomalacia (PVL)
  • necrotizáló enterocolitis (NEC)
  • újszülöttkori görcsök és hypoxic-ischaemiás encephalopathia (HIE)

Mikor kell mindenképpen neonatológushoz fordulni?

Neonatológus szakellátásra van szükség, ha az újszülöttnél az alábbiak bármelyike jelentkezik:

  • születéskor 36 hét alatti koraszülés
  • születési súly 2500 g alatt
  • születés után nehézlégzés, lihegés, orr-szárnyalás, hörgés, apnoe
  • sápadtság, kékes elszíneződés (cyanosis)
  • tartósan alacsony testhőmérséklet vagy láz
  • nagyon sárga bőrszín már az első 24 órában vagy nagyon gyorsan romló sárgaság
  • nem eszik, nagyon gyenge a szopás, hány, puffadt has
  • rendellenes mozgások, görcsök, túlzott álmosság vagy éppen kórosan ingerlékeny
  • ismételt apnoés rohamok (lélegzetkimaradások)
  • születés körüli oxigénhiányos állapot gyanúja

Milyen vizsgálatokat és beavatkozásokat végez a neonatológus?

A leggyakoribb diagnosztikus és terápiás eljárások:

  • pulzoximetria, kapnográfia, vérgáz-analízis
  • koponya- és hasi ultrahang
  • echokardiográfia (szívultrahang)
  • rángató légzés-monitorozás és CPAP / magasáramlású orrkanül / gépi lélegeztetés
  • parenterális táplálás (infúziós cukor, aminosav, lipid oldat)
  • fototerápia és cseretranszfúzió
  • umbilikális katéterezés (köldökér katéter)
  • perifériás artériás és centrális vénás kanülök behelyezése
  • terápiás hypothermia (hűtéskezelés) HIE esetén
  • koraszülöttkori retina-vizsgálat (ROP szűrés)
  • hallás- és fejlődésneurológiai szűrések

Hogyan zajlik egy neonatológiai konzultáció?

A szülők általában intenzív osztályon vagy koraszülött ambulancián találkoznak a neonatológussal. A konzultáció során a szakorvos

  1. átnézi a szülési dokumentációt és a kórházi zárójelentést,
  2. részletesen kikérdezi a szülőket a terhesség, szülés és azóta eltelt időszak eseményeiről,
  3. alapos fizikális vizsgálatot végez,
  4. megtekinti a korábbi leleteket, képeket,
  5. magyarázza az aktuális állapotot, a várható kimenetelt és a következő lépéseket,
  6. válaszol a szülők kérdéseire,
  7. tervet készít a további gondozásra, kontrollokra, szükséges vizsgálatokra.

A beszélgetés során a neonatológus igyekszik érthető nyelven, mégis pontosan tájékoztatni a családot.

Gyakran ismételt kérdések

Mikor számít már „érett” újszülöttnek a baba?

Orvosi értelemben 37. terhességi hét után és 2500 gramm felett tekinthető érettnek a baba, de a tüdő, idegrendszer és anyagcsere érettsége sokszor csak 38–40. hét között válik teljessé.

A koraszülött babám hazajöhet-e 36 hetes korban?

Nem feltétlenül. A hazabocsátás feltétele a stabil légzés, folyamatos testsúlygyarapodás teljes orális táplálás mellett, testhőmérséklet-szabályozás, valamint a súlyos szövődmények kizárása – ez sokszor 36–42. hét között történik.

Maradandó károsodást okozhat a koraszülöttség?

A mai korszerű intenzív ellátással a 28 hét felett született koraszülöttek többsége ép idegrendszeri fejlődéssel távozik, de minél kisebb a születési súly és kor, annál nagyobb a kockázata a látás-, hallás-, tanulási vagy mozgásfejlődési eltéréseknek. Korai fejlesztéssel ezek többsége jelentősen javítható vagy elkerülhető.

Mindig neonatológusnak kell követnie a koraszülöttet hazajövetel után is?

Legalább az első 1–2 évben javasolt a neonatológiai szakambulancia kontrollja, mivel speciális szűrővizsgálatokat (látás, hallás, ideggyógyászati, tápláltsági, fejlődésneurológiai) csak ők végeznek rutinszerűen.

Neonatológus településenként