Mi a patológus feladata?
A patológus az orvostudomány azon szakembere, aki a betegségek pontos természetét, lefolyását és okait vizsgálja elsősorban szövetminták, sejtkenetek és boncolási leletek mikroszkópos, immunhisztokémiai, molekuláris és egyéb speciális módszerekkel történő elemzésével.
A patológus diagnózisa nélkülözhetetlen a legtöbb rákos megbetegedés, gyulladásos folyamat, autoimmun betegség és sok egyéb kórkép pontos felismeréséhez és megfelelő kezelésének megtervezéséhez.
Milyen betegségek diagnosztizálásában vesz részt a patológus?
- Malignus daganatok (emlőrák, tüdőrák, vastagbélrák, prosztatarák, méhnyakrák, limfómák, leukémiák, melanóma stb.)
- Premalignus elváltozások és rákmegelőző állapotok
- Gyulladásos betegségek (krónikus hepatitis, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, reumatoid arthritis)
- Autoimmun kórképek (lupus erythematosus, Sjögren-szindróma, szkleroderma)
- Fertőző betegségek szövettani jelei (tuberculosis, gombás fertőzések, HPV-asszociált elváltozások)
- Endokrin mirigyek betegségei (pajzsmirigyrák, mellékvese daganatok, hipofízis adenomák)
- Vese- és húgyúti betegségek (glomerulonephritisek, vesedaganatok)
- Májbetegségek (cirrózis, májdaganatok, autoimmun hepatitis)
- Bőrgyógyászati daganatok és ritka bőrbetegségek
- Csontvelő- és nyirokcsomó betegségek
Mikor kell patológushoz fordulni?
A patológushoz általában nem közvetlenül a beteg fordul, hanem a kezelőorvos kérésére történik a vizsgálat. Érdemes azonban tudni, mely esetekben kulcsfontosságú a patológiai vélemény:
- bármilyen szervből vett biopszia, kimetszés vagy műtéti preparátum esetén
- citológiai vizsgálat (méhnyakszűrés –kenet, vékonytűs aspirációs citológia, váladékcitológia) eredményének pontos értelmezésekor
- ismétlődő ismeretlen eredetű láz, fogyás, nyirokcsomó-megnagyobbodás esetén
- emlő-, pajzsmirigy-, here-, petefészek-, máj- vagy más szervben tapintott vagy képalkotó vizsgálattal igazolt elváltozás szövettani tisztázásakor
- korábbi daganat kiújulásának vagy áttételének gyanúja esetén
Milyen vizsgálatokat és eljárásokat végez a patológus?
- Szövettani vizsgálat (hisztopatológia) – formalinban fixált, paraffinba ágyazott szövetminták mikroszkópos elemzése
- Immunhisztokémiai vizsgálat – fehérjék, antigének kimutatása specifikus antitestekkel
- Molekuláris patológiai vizsgálatok (PCR, NGS, FISH, in situ hibridizáció) – génmutációk, fúziós gének, mikroszatellita instabilitás kimutatása
- Citológiai vizsgálatok – sejtek közvetlen mikroszkópos vizsgálata
- Fagyasztott metszet vizsgálat – műtét közbeni azonnali diagnosztika
- Autopszia (kórbonctan) – elhalálozás okának és alapbetegségének tisztázása
Hogyan zajlik a patológiai vizsgálat?
A páciens általában nem találkozik személyesen a patológussal, mert a munka a laboratóriumban folyik. A folyamat a következő lépésekből áll:
A kezelőorvos mintát vesz → a minta fixálódik → beágyazás → metszetek készítése → festés → mikroszkópos elemzés → speciális vizsgálatok (ha szükséges) → kórszövettani lelet kiadása.
A lelet tartalmazza a diagnózist, a daganat típusát, stádiumát, grade-jét, receptorstátuszát, molekuláris jellemzőit és a prognózist befolyásoló legfontosabb adatokat.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyi idő alatt készül el a patológiai lelet?
Egyszerűbb esetekben 3–7 munkanap, speciális immunhisztokémiai vagy molekuláris vizsgálatokkal kiegészítve 10–21 nap is lehet.
A patológus tévedhet a diagnózisban?
Igen, mint minden orvosi szakterületen, itt is előfordulhat tévedés, de a modern patológiai módszerekkel a hibaszázalék nagyon alacsony. Kétséges esetben szinte mindig javasolt a második szakvélemény (ún. second opinion) kérése.
Ki írja alá a patológiai leletet?
A végleges diagnózist mindig szakvizsgázott patológus szakorvos írja alá és vállalja érte a felelősséget.
Szükséges-e valamilyen előkészület a biopsziához a páciens részéről?
A biopszia előkészítése a mintavételt végző orvostól függ. A patológiai vizsgálathoz a minta megfelelő rögzítése a legfontosabb, ezért ezt mindig az orvos végzi.