Mi a traumatológia és mit csinál a traumatológus?
A traumatológus a baleseti sebészet specialistája, az a szakorvos, aki a mozgásszervi sérülések azonnali és késői ellátásával, gyógyításával, műtéti és nem műtéti kezelésével foglalkozik. Elsődleges feladata a balesetek, esések, sportbalesetek, közlekedési balesetek során keletkezett csont-, ízületi-, ín-, szalag- és lágyrészsérülések szakszerű ellátása.
Milyen sérüléseket és állapotokat kezel a traumatológus?
A traumatológus széles spektrumú panaszokat lát el:
- csonttörések (zárt és nyílt törések egyaránt)
- ízületi ficamok és ficamokhoz társuló törések
- szalag- és ínszakadások (térdszalag-szakadás, Achilles-ín szakadás, vállrotátor-köpeny szakadás)
- lágyrészsérülések, zúzódások, vérömlenyek
- kompartment szindróma
- csonttörés utáni rossz helyzetű gyógyulás (pseudarthrosis, tengelyeltérés)
- ízületi porckárosodások és porcsérülések
- poszttraumás arthrosis (baleset utáni kopás)
- sportolók akut és krónikus túlterhelési sérülései
- csontritkulás következtében létrejött törések (törékeny csonttörések)
- amputáció utáni állapotok és protézisekhez kapcsolódó panaszok
Mikor kell traumatológushoz fordulni? Figyelmeztető tünetek
Azonnal vagy rövid időn belül javasolt traumatológiai vizsgálat, ha az alábbiak bármelyike fennáll:
- erős ütés, esés vagy baleset után jelentkező látható deformitás, kóros mozgás vagy ropogás
- bármely testtájékon erős fájdalom + duzzanat + mozgáskorlátozottság együttese
- nem tehermentesíthető alsó végtag baleset után
- ízület kórosan lazává válik vagy instabillá válik
- ujj, kéz, lábujj kóros helyzete, nem hajlítható vagy nem nyújtható
- éles, szúró fájdalom + kattogás + elakadás az ízületben
- korábbi törés után maradt fájdalom, duzzanat, tengelyeltérés vagy mozgásbeszűkülés
- csonttörés gyanúja idős korban, minimális terhelés hatására is
Milyen vizsgálatokat és beavatkozásokat végez a traumatológus?
A szakorvos a következő eszközöket és módszereket alkalmazza:
- röntgenfelvétel (standard és speciális irányú felvételek)
- CT-vizsgálat (komplex törések, ízületi törések esetén)
- MRI (lágyrészek, szalagok, porc, meniscus, ín sérüléseinek pontos megítélésére)
- ultrahang (lágyrészsérülések, vérömleny, ínszakadás gyanúja esetén)
- csontdenzitometria (törékeny csontok rizikójának felmérésére)
- gipszelés, műanyag rögzítés, funkcionális rögzítők felhelyezése
- lokális infiltráció (gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító injekciók)
- punkció és haematoma leszívás
- artroszkópos műtétek (térd, váll, boka)
- lemez-, szeg-, körömrögzítéses osteosynthesis
- endoprotézis beültetések poszttraumás állapotokban
- korrekciós csontritkulási műtétek
Hogyan zajlik egy traumatológiai vizsgálat?
Az első találkozáskor a szakorvos részletesen kikérdezi a baleset pontos körülményeit, azóta eltelt időt, a jelenlegi panaszokat és a korábbi kezeléseket. Ezt követi a tapintásos és mozgásvizsgálat, az esetlegesen szükséges röntgen- vagy ultrahang-vizsgálat elvégzése vagy kiértékelése. A diagnózis birtokában megbeszélésre kerül a kezelési terv: konzervatív ellátás (gipsz, sín, gyógytorna, gyógyszeres kezelés) vagy műtéti javaslat. A döntést mindig a pácienssel közösen hozzák meg, részletes tájékoztatás mellett.
Gyakran ismételt kérdések
Kell-e röntgen minden sérülés után?
Nem feltétlenül, de a csontsérülés kizárása vagy igazolása érdekében a legtöbb esetben igen. Lágyrészsérülésnél ultrahang vagy MRI is elegendő lehet.
Meddig kell rajta hagyni a gipszet?
Ez a törés típusától, helyétől, életkortól és általános állapottól függ. Általában 3–8 hét között mozog a rögzítési idő.
Mikor kezdhető el a terhelés törés után?
Csak a kontroll röntgen és a szakorvos utasítása alapján. Korai terhelés esetén a törés elmozdulhat vagy rossz helyzetben gyógyulhat.
Szükséges-e gyógytorna műtét után is?
Igen, szinte minden esetben kulcsfontosságú a mozgásterjedelem visszaszerzése, az izomerő helyreállítása és a duzzanat csökkentése érdekében.