Mi az allergológia és mit csinál az allergológus?
Az allergológus olyan szakorvos, aki az emberi immunrendszer túlzott vagy kóros reakcióival, vagyis az allergiás betegségekkel foglalkozik. Szakterülete az allergiás és ahhoz szorosan kapcsolódó immunológiai kórképek felismerése, kivizsgálása, pontos diagnosztizálása és célzott kezelése.
Milyen betegségeket kezel az allergológus?
Az allergológus a következő leggyakoribb és fontosabb állapotokkal foglalkozik:
- Szezonális allergiás rhinitis (szénanátha)
- Évelő allergiás rhinitis (poratka-, penész-, állatszőr-allergia)
- Allergiás kötőhártya-gyulladás (szemviszketés, könnyezés)
- Asthma bronchiale allergiás eredettel
- Atópiás dermatitisz (endogén ekcéma, gyermekkori ekcéma)
- Kontakt dermatitisz (fém-, illatanyag-, tartósítószer-allergia)
- Élelmiszer-allergia és élelmiszer-intolerancia elkülönítése
- Gyógyszer-allergia (penicillin, fájdalomcsillapító, kontrasztanyag stb.)
- Rovarméreg-allergia (méh-, darázs-, szúnyogcsípés súlyos reakciója)
- Anafilaxia és anafilaxiás sokk utáni állapotok kivizsgálása
- Urticaria (csalánkiütés) – heveny és krónikus formák
- Angioödéma (Quincke-ödéma) allergiás és nem allergiás formái
- Occupational asthma és foglalkozási allergiás betegségek
Mikor kell allergológushoz fordulni?
Érdemes szakorvosi vizsgálatra jelentkezni, ha az alábbi tünetek tartósan vagy visszatérően fennállnak:
- ismétlődő orrdugulás, tüsszögőrohamok, bő orrfolyás
- szemviszketés, vörösség, duzzanat, fénykerülés
- nehéz légzés, sípoló légzés, fulladásérzés, terhelésre jelentkező köhögés
- ismétlődő, viszkető kiütések, ekcémás bőrterületek
- hirtelen jelentkező csalánkiütés vagy ajak/szemhéj/duzzanat
- étel elfogyasztása után azonnali vagy késleltetett reakció (bőrkiütés, hányinger, fulladás)
- méh- vagy darázscsípés után testszerte terjedő csalánkiütés vagy légszomj
- gyógyszer bevétele után bőrreakció, légzési nehézség vagy vérnyomásesés
Milyen vizsgálatokat végez az allergológus?
A pontos diagnózishoz leggyakrabban az alábbi módszereket alkalmazza:
- Bőrpróba (Prick teszt) – a leggyakoribb és leggyorsabb módszer
- Intradermális teszt – érzékenyebb, főleg rovar- és gyógyszerallergiánál
- Vérvétel – specifikus IgE meghatározása (RAST, ImmunoCAP)
- Patch teszt (tapaszpróba) – kontakt allergének kimutatására
- Provokációs teszt – orr-, szem-, hörgő- vagy orális provokáció (kórházi körülmények között)
- Tüdőfunkciós vizsgálat (spirometria, hörgtágító teszt)
- Komponens alapú allergia diagnosztika (molekuláris allergológia)
Hogyan zajlik az allergológiai vizsgálat?
Az első konzultáció általában 30–60 percet vesz igénybe. A szakorvos részletesen kikérdezi a tünetek kezdetét, lefolyását, kiváltó körülményeket, családi előfordulást, korábbi kezeléseket. Ezt követi a fizikális vizsgálat (orr, torok, tüdő, bőr), majd a szükséges allergiatesztek elvégzése vagy időpont egyeztetése. A leletek értékelése után személyre szabott kezelési terv készül, amely lehet tüneti gyógyszeres kezelés, allergén-specifikus immunterápia („deszenzibilizáció”), életmódbeli tanácsok vagy kombinált terápia.
Gyakran ismételt kérdések
Allergiatesztet éhgyomorra kell csinálni?
Nem, a bőrpróbákhoz és a vérvételhez nem szükséges éhezni. Viszont 5–7 nappal a vizsgálat előtt abba kell hagyni a modern antihisztamin készítményeket.
Gyerekekkel is lehet allergiatesztet végezni?
Igen, általában 3–4 éves kortól már megbízhatóan elvégezhető a prick teszt, fiatalabb gyermekeknél vérvétellel történik a vizsgálat.
Az allergén immunterápia (tüskés kezelés) valóban meggyógyít?
Nem gyógyít teljesen, de jelentősen csökkenti a tüneteket, sok esetben éveken át gyógyszermentességet biztosít és megelőzheti az asztma kialakulását.
Minden allergiára van immunterápia?
Nem, jelenleg főként a légúti allergénekre (pollen, poratka, állatszőr, penész) és a rovarmérgekre létezik hatásos és hivatalosan elfogadott allergén-specifikus immunterápia.