Érsebész

Kapcsolódó kérdések

Mi az érsebészet?

A érsebész a keringési rendszer sebészeti betegségeivel foglalkozó szakorvos. A szív és az agyi erek kivételével az egész test artériáinak, vénáinak és nyirokereiinek sebészi ellátását végzi. Modern érsebészetben a hagyományos műtétek mellett a minimál invazív és katéteres eljárások dominálnak.

Milyen betegségeket kezel az érsebész?

Az érsebész szakorvos az alábbi leggyakoribb állapotokat látja és kezeli:

  • alsó végtagi verőérszűkület (perifériás artériás betegségek, PAOD)
  • kritikus végtagi ischaemia – fekély, üszkösödés, pihenőfájdalom
  • hasi aorta aneurysma (hasi aorta tágulat)
  • thoracoabdominalis aorta aneurysma
  • poplitea aneurysma és más perifériás artériás tágulatok
  • carotis (nyaki verőér) szűkület és dissection
  • akut artériás elzáródás (embólia, trombózis)
  • mélyvénás trombózis (MVT) és szövődményei
  • krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély
  • varikozitás (tágult, kanyargós visszerek) minden stádiumban
  • pelvicus congestiós szindróma, May-Thurner szindróma
  • nyiroködéma (lymphoedema) sebészi kezelési lehetőségei
  • vaszkuláris traumák és iatrogén érserülések
  • hemodialízishez szükséges érsipolyok (AV fistula) kialakítása és revíziója

Mikor kell érsebészhez fordulni? Figyelmeztető tünetek

Az alábbi panaszok esetén mielőbb javasolt érsebészeti vizsgálat:

  • járásra jelentkező, néhány perc pihenés után szűnő lábfájdalom (séta claudicatio)
  • éjszakai, pihenéskor is jelentkező lábfájdalom, láb leszorítása enyhíti
  • lábujjakon, sarokon, bokán nehezen gyógyuló sebek, fekélyek
  • lábujjakon, lábszáron elsötétedés, kékes-lilás elszíneződés
  • hideg végtag, feltűnő bőrhőmérséklet-különbség két láb között
  • erőteljesen lüktető hasi vagy lágyéki területeken tapintható képlet
  • hirtelen jelentkező lábfájdalom, elsápadás, hidegség, mozgásképtelenség
  • hosszan tartó lábdagadás, főleg egyoldali, pirosodással, fájdalommal
  • ismétlődő lábszárfekély, barnás bőrelszíneződés, ekcéma
  • nagyon fájdalmas, duzzadt, kékes visszerek hirtelen megjelenése

Milyen vizsgálatokat és kezeléseket végez az érsebész?

A diagnosztika és terápia leggyakoribb elemei:

  • Doppler ultrahang (éráramlás, szűkület, trombózis kimutatása)
  • CTA és MRA – kontrasztanyagos érfestés
  • DSA – digitális szubtrakciós angiográfia (katéteres vizsgálat)
  • érplasztika, bypass műtét (hagyományos nyitott műtét)
  • endovaszkuláris ellátás: ballon-tágítás, stent, stentgraft
  • lézeres, rádiófrekvenciás és ragasztós visszérkezelés
  • miniflebectomia, habszkleroterápia
  • thrombolysis, mechanikus trombektómia
  • carotis endarterectomia és carotis stenting
  • EVAR / FEVAR / Chimney – hasi aorta aneurysma katéteres ellátása
  • AV fistula készítése és endoszkópos revízió

Hogyan zajlik az érsebészeti vizsgálat?

Az első konzultáción az érsebész részletesen kikérdezi a panaszokat, rizikófaktorokat (dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterin, családi halmozódás). Ezt követi a lábak, has, nyak fizikális vizsgálata, pulzus tapintása, Doppler hallgatása. Szinte minden esetben helyben végez színes Doppler ultrahang vizsgálatot. A lelet birtokában azonnal megkapja a javasolt további kivizsgálási vagy kezelési tervet.

Gyakran ismételt kérdések

Műtét nélkül is gyógyítható a súlyos verőérszűkület?

Sok esetben igen – gyógyszeres kezelés, célzott mozgásterápia, dohányzás teljes abbahagyása és katéteres tágítás/stent elegendő lehet. Nagyon előrehaladott esetben azonban már csak műtéttel vagy katéteres megoldással menthető a végtag.

Fájdalmas-e a lézeres vagy ragasztós visszérkezelés?

A modern tumeszcens érzéstelenítés mellett mindkét eljárás minimális fájdalommal jár. A beavatkozás után általában azonnal terhelhető a láb és 1–2 nap múlva vissza lehet térni a normál tevékenységekhez.

Meddig kell bent maradni hasi aorta aneurysma katéteres műtét után?

A legtöbb esetben 1–3 napos kórházi megfigyelés elegendő, utána otthoni pihenés 1–2 hétig ajánlott.

Lehet-e újra kialakulni a tágult visszér műtét / lézer után?

Igen, új visszerek kialakulhatnak, mert a genetikai hajlam és a tartós vénás nyomásfokozódás megmarad. Rendszeres kontroll és kompressziós harisnya viselése jelentősen csökkenti az újbóli megjelenés esélyét.

Érsebész településenként