Foglalkozás-egészségügyi szakorvos - Üzemorvos · Háziorvos - családorvos
Mi a foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerepe?
A foglalkozás-egészségügyi szakorvos a munkahelyi környezet és a munkavégzés egészségügyi hatásainak specialistája. Feladata a munkavállalók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálata, a foglalkozási betegségek megelőzése, felismerése és gondozása, valamint a munkakörülmények egészségügyi szempontú értékelése és javítása.
Milyen területekkel foglalkozik?
A foglalkozás-egészségügyi szakorvos komplex módon vizsgálja a munkavégzés során fellépő fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai és pszichoszociális kockázatokat, ezeknek az emberi szervezetre – különösen a légzőrendszerre, bőrre, mozgásszervekre, idegrendszerre, hallásra, látásra és keringési rendszerre – gyakorolt hatását.
Milyen betegségeket és állapotokat láthat el?
- Foglalkozási eredetű hörghurut, asztma, tüdőfibrózis, pneumoconiosis (porbetegségek)
- Kémiai anyagok okozta mérgezések (nehézfémek, oldószerek, savak, lúgok, peszticidek)
- Foglalkozási bőrbetegségek (kontakt dermatitis, krónikus ekcéma, vegyszer okozta égések)
- Zajártalom és zaj okozta halláscsökkenés
- Vibrációs ártalom (fehér ujj szindróma, kéz-csukló polyneuropathia)
- Ergonomiai eredetű mozgásszervi megbetegedések (nyaki, háti, ágyéki porckorongsérv, teniszkönyök, alagút szindrómák)
- Biológiai ártalmak (kórházi dolgozók hepatitis, tuberkulózis, MRSA fertőzései)
- Munkahelyi pszichoszociális ártalmak miatti kimerültség, kiégés, depresszió, szorongás
- Munkahelyi balesetek utáni rehabilitáció orvosi támogatása
Mikor kell foglalkozás-egészségügyi szakorvoshoz fordulni?
Érdemes felkeresni, ha a következő tünetek munkahelyi körülményekhez köthetők:
- hosszan tartó vagy visszatérő köhögés, légszomj, mellkasi szorítás
- ismétlődő bőrviszketés, kiütés, berepedezés a kézen vagy alkaron
- halláscsökkenés, fülzúgás, különösen egyoldali vagy zajos munkakörnyezet után
- ujjak elfehéredése hideg hatására
- kézujjak zsibbadása, éjszakai fájdalom, gyengeség
- nyak, váll, derék, csukló tartós fájdalma, mozgáskorlátozottság
- munkaidő után jelentkező erős fáradtság, alvászavar, ingerültség, koncentrációs nehézség
Milyen vizsgálatokat és eljárásokat végez?
- alkalmassági vizsgálatok (belépés előtti, időszakos, záró, különleges kockázatú munkakörök)
- tüdőfunkciós vizsgálat (spirometria, diffúziós kapacitás)
- hallásvizsgálat (tónusaudiometria, beszédaudiometria)
- idegvezetési sebesség mérés, EMG
- bőrallergia vizsgálatok (patch-teszt)
- vérmintavétel speciális toxikológiai paraméterekre
- munkahelyi rizikóértékelés és javaslattétel
- foglalkozási betegség bejelentése és szakhatósági eljárás támogatása
Hogyan zajlik egy foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?
A vizsgálat általában a következő lépésekből áll:
- Részletes anamnézis felvétele (jelenlegi és korábbi munkakörök, kitett anyagok, panaszok időbeli összefüggései)
- Fizikális vizsgálat, speciális szervrendszeri status
- Szükség szerint célzott műszeres vizsgálatok (légzésfunkció, hallás, bőrpróba stb.)
- Összefoglaló véleményalkotás, alkalmassági javaslat
- Szükség esetén terápiás javaslat vagy további szakorvosi konzílium
- Munkahelyi intézkedési javaslatok megfogalmazása
Gyakran ismételt kérdések
Lehet-e titokban tartani a panaszokat a munkáltató előtt?
A foglalkozás-egészségügyi szakorvos orvosi titoktartási kötelezettsége kiterjed a diagnózisra és a panaszokra. Csak az alkalmassági minősítést (alkalmas, feltételesen alkalmas, nem alkalmas) és az ehhez szükséges indoklást köteles kiadni a munkáltatónak.
Kell-e fizetni a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatért?
A munkavállaló számára az időszakos és belépési vizsgálat térítésmentes, azt a munkáltató köteles finanszírozni. Önkéntes, panasz miatti vizsgálat esetén azonban előfordulhat térítési díj.
Mikor minősül foglalkozási betegségnek egy állapot?
Akkor, ha a kórok egyértelműen bizonyíthatóan a munkavégzés során fellépő expozíció következménye, és szerepel a foglalkozási betegségek hivatalos jegyzékében, illetve az expozíció mértéke elérte a jogszabályban meghatározott küszöböt.
Ki írhatja ki a táppénzt foglalkozási betegség miatt?
A foglalkozási betegséget a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapítja meg, majd a kijelölt foglalkozási megbetegedési jegyzék szerinti szakorvos igazolja. Ezt követően a háziorvos vagy a kijelölt szakorvos írhatja ki a táppénzt.