Mi az az aterotrombózis?
Az aterotrombózis az egyik legsúlyosabb érrendszeri kórkép, amely az érelmeszesedés (ateroszklerózis) talaján kialakuló vérrög (trombus) által okozott hirtelen ér elzáródást jelenti. Leggyakrabban a szívkoszorúerekben, az agyi erekben vagy a végtagok artériáiban alakul ki, és közvetlen életveszélyt jelenthet.
A modern társadalmak egyik vezető halálokaként tartjuk számon, hiszen szívinfarktushoz, agyi keringészavarhoz (stroke-hoz) vagy hirtelen végtagi keringészavarhoz vezethet.
Meghatározás és típusok
Az aterotrombózis az érfalban kialakult ateroszklerotikus plakk megrepedése vagy eróziója nyomán létrejövő trombózis. A legfontosabb típusai:
- Szívkoszorúér-trombózis – szívinfarktus (miokardiális infarktus) fő oka
- Agyi artériás trombózis – ischaemiás stroke leggyakoribb formája
- Perifériás artériás trombózis – alsó végtagi artériás elzáródás (kritikus végtagi ischaemia)
- Mezenteriális trombózis – bélkatasztrófához vezető ritka, de végzetes forma
Tünetek és jelek
Bőr és végtagok tünetei
A végtagi aterotrombózis hirtelen megjelenő, erős fájdalmat, hideg végtagot, sápadt vagy kékes elszíneződést, érzészavart és mozgásképtelenséget okoz. A bőr hideg tapintatú, a pulzus nem tapintható az elzáródás alatt.
Szívinfarktus és agyi keringészavar tünetei
Szívinfarktus esetén jellegzetes a mellkasi nyomó, szorító fájdalom, amely a bal karba, állkapocsba, háta vagy gyomortájékra sugárzik ki. Gyakori az izzadás, hányinger, fulladásérzés, szorongás. Agyi keringészavar esetén hirtelen fellépő féloldali gyengeség, beszédzavar, látászavar, szédülés, eszméletvesztés jelentkezhet.
Okok és kiváltó tényezők
Az aterotrombózis hátterében álló fő ok az atheroszklerózis. A legfontosabb kockázati tényezők:
- Magas vérnyomás
- Cukorbetegség
- Emelkedett koleszterinszint (különösen LDL)
- Dohányzás
- Elhízás és mozgásszegény életmód
- Időskor (férfiaknál 45 év, nőknél 55 év felett jelentősen nő a kockázat)
- Öröklött trombofíliás hajlam vagy családi halmozódás
Megelőzés
A primer prevenció leghatékonyabb eszközei:
- egészséges, mediterrán jellegű étrend
- rendszeres testmozgás (legalább heti 150 perc közepes intenzitású aerob tevékenység)
- teljes dohányzás abbahagyása
- testsúly normalizálása (BMI 18,5–24,9 kg/m²)
- magas vérnyomás, cukorbetegség és magas koleszterinszint szigorú kezelése
- rizikóbecslés alapján alacsony dózisú acetilszalicilsav (vérlemezke-gátló) szedése bizonyos magas kockázatú csoportokban
Kezelés
Enyhe esetek
Stabil koszorúér-betegség vagy enyhe végtagi keringészavar esetén gyógyszeres kezelés az elsődleges: acetilszalicilsav, clopidogrel vagy ticagrelor, sztatin, ACE-gátló/ARB, béta-blokkoló és szükség szerint nitrátok.
Súlyos, akut esetek
Akút trombózis esetén azonnali ellátás szükséges:
- Szívkoszorúér-trombózis: primer koszorúér-tágítás (PCI) és stent beültetés + kettős trombocita-gátló kezelés
- Agyi trombózis: 4,5 órán belül intravénás thrombolysis (altepláz), nagyér-elzáródás esetén mechanikus trombektómia
- Végtagi akut ischaemia: sürgős érsebészeti vagy intervenciós radiológiai trombektómia, katéteres thrombolysis
Gyógyulás és kilátások
A mielőbbi ellátás jelentősen javítja a túlélési esélyeket és a funkcionális felépülést. Szívizominfarktus után a bal kamra funkciója gyakran részben vagy teljesen helyreáll, de súlyos esetben krónikus szívelégtelenség alakulhat ki. Stroke után a rehabilitáció kulcsfontosságú a beszéd, mozgás és önellátás visszaszerzésében. A hosszú távú prognózis nagyban függ a rizikófaktorok sikeres kezelésén és a gyógyszeres adherencián.
Fontos figyelmeztetés
Mellkasi fájdalom, hirtelen fellépő végtagfájdalom, beszéd- vagy látászavar, féloldali gyengeség esetén azonnal hívjon mentőt (112)! Az idő kritikus tényező – minél hamarabb érkezik a beteg a megfelelő centrumba, annál nagyobb az esély a maradandó károsodás nélküli gyógyulásra.
