Koszorúér-betegségek

Koszorúér-betegségek tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Mi a koszorúér-betegség?

A koszorúér-betegség (coronariabetegség vagy ischaemiás szívbetegség, ISZB) a szívizom vérellátásának zavara, amelyet a koszorúerek szűkülete vagy elzáródása okoz. Ez a leggyakoribb szív- és érrendszeri megbetegedés, és hazánkban vezető halálok.

Típusai

  • Stabil angina pectoris: terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom, pihenésre megszűnik
  • Instabil angina: nyugalomban is fellépő, súlyosbodó panaszok
  • Szívinfarktus (heveny miokardiális infarktus): hirtelen ér elzáródás miatti szívizom-elhalás
  • Csendes ischaemia: tünetmentes koszorúér-szűkület

Tünetek és jelek

A leggyakoribb tünet a mellkasi fájdalom (angina pectoris), amely jellemzően a mellkas közepén, a szegycsont mögött jelentkezik.

Tipikus tünetek

  • szorító, nyomó, égető érzés a mellkasban
  • fájdalom kisugárzása a bal karba, nyakba, állkapocsba, háti részbe
  • nehéz légzés, fulladásérzés
  • hideg verítékezés
  • hányinger, hányás
  • erős fáradtság, gyengeség

Bőr és nyálkahártya jelei

A bőr és nyálkahártya elváltozásai különösen súlyos esetekben figyelhetők meg:

  • sápadt, szürkés árnyalatú bőr
  • hideg, nyirkos tapintatú végtagok
  • kékes elszíneződés (cyanosis) az ajkakon és körmökön
  • erőteljes verejtékezés a homlokon és arcon

Okok és kockázati tényezők

A koszorúér-betegség alapvető oka az érelmeszesedés (atherosclerosis). A kockázati tényezők két csoportra oszthatók:

  1. Módosítható tényezők
    • magas vérnyomás
    • magas koleszterinszint
    • cukorbetegség
    • dohányzás
    • túlsúly, elhízás
    • mozgásszegény életmód
    • stressz
    • rossz táplálkozás
  2. Nem módosítható tényezők
    • életkor (férfiaknál 45 év felett, nőknél 55 év felett emelkedik jelentősen a kockázat)
    • férfi nem (nőknél a menopauza után nő meg a kockázat)
    • öröklött hajlam (korai szívbetegség a családban)

Megelőzés

A koszorúér-betegség jelentős részben megelőzhető az életmódbeli változtatásokkal:

  • egészséges táplálkozás: sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, sovány fehérjék, kevés telített zsír
  • rendszeres testmozgás (legalább heti 150 perc közepes intenzitású aerob tevékenység)
  • testsúly normalizálása (BMI 18,5–24,9 kg/m² között)
  • teljes dohányzás abbahagyása
  • magas vérnyomás, koleszterin és vércukor optimális szinten tartása
  • mértékletes alkoholfogyasztás
  • stresszkezelési technikák alkalmazása

Kezelés

Enyhe és stabil esetekben

  • életmód-terápia (táplálkozás, mozgás, dohányzás abbahagyása)
  • gyógyszerek:
    • véralvadásgátlók (acetilszalicilsav)
    • nitroglicerin (fájdalomcsillapításra)
    • béta-blokkolók
    • ACE-gátlók vagy ARB-k
    • sztatinterápia
    • esetenként kalcium-csatorna blokkolók

Súlyos, instabil vagy akut esetekben

  • szívkatéterezés és koszorúér-tágítás (PCI) stent beültetéssel
  • koszorúér-bypass műtét (CABG – aortokoronária bypass graft műtét), amely során egészséges ereket (pl. a láb vénájából vagy a mellkas artériájából) használnak fel az elzáródott szakasz megkerüléséhez
  • intravénás véralvadásgátlók és trombolitikus kezelés (infarktus esetén)
  • intenzív osztályos megfigyelés és kezelés

Gyógyulás és kilátások

A korszerű kezelés mellett a koszorúér-betegség jól kezelhető krónikus állapot. A korai felismerés és megfelelő terápia mellett sok beteg évtizedekig tünetmentesen élhet. Az életminőség jelentősen javítható, a súlyos szövődmények (szívinfarktus, szívelégtelenség, hirtelen szívhalál) kockázata csökkenthető.

Fontos figyelmeztetés

Mellkasi fájdalom, különösen ha pihenésre sem szűnik, vagy 5–10 percnél tovább tart, azonnali orvosi ellátást igényel! Ne vezessen, hívjon mentőt (112)! Az idő a szívizom megmentésében döntő jelentőségű.