Csalánkiütés

Csalánkiütés tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Mi az a csalánkiütés?

A csalánkiütés (urtikária) az egyik leggyakoribb bőrbetegség, amely hirtelen megjelenő, viszkető, halványvörös vagy rózsaszín foltokkal, duzzanatokkal jár. A tünetek néhány óra alatt általában eltűnnek, de gyakran visszatérnek, akár heteken, hónapokon keresztül is.

A betegség bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban fiatal felnőtteknél és gyermekeknél jelentkezik.

Típusai

A csalánkiütés két fő csoportra osztható:

  • Akút csalánkiütés: 6 hétnél rövidebb ideig tart
  • Kronikus csalánkiütés: 6 hétnél tovább fennáll, sokszor évekig is elhúzódhat

A krónikus forma további altípusai: krónikus spontán urtikária és krónikus indukálható urtikária.

Tünetek és jelek

Bőrtünetek

A klasszikus tünet a hirtelen megjelenő, erősen viszkető kiütés:

  • változó méretű, lapos vagy enyhén kiemelkedő foltok
  • halvány rózsaszín vagy élénkvörös szín
  • középen sokszor világosabb terület (annularis, gyűrűs forma)
  • a foltok helye és alakja órák alatt változik, vándorol
  • egyes helyeken összefolyhatnak, térképszerű mintát alkotva

Nyálkahártya érintettsége

Súlyosabb esetekben a duzzanat a nyálkahártyákat is érintheti:

  • ajkak, nyelv, szájpadlás duzzanata
  • torkod, garat duzzanata (fulladásérzés, nyelési nehézség)
  • gégeduzzanat (nehéz légzés, rekedtség)

Ez az állapot életveszélyes lehet és azonnali orvosi ellátást igényel.

Okok és kiváltó tényezők

A csalánkiütés hátterében leggyakrabban hízósejt-aktiváció és hisztamin felszabadulás áll. Kiváltó okok:

  1. Élelmiszerek – tenger gyümölcsei, diófélék, tojás, citrusfélék, adalékanyagok
  2. Gyógyszerek – antibiotikumok (penicillin), fájdalomcsillapítók (ASA, ibuprofen), röntgenkontrasztanyagok
  3. Fizikai ingerek – hideg, meleg, nyomás, napfény, izzadás, vibráció
  4. Fertőzések – vírusos (pl. hepatitis, EBV), bakteriális, parazitás
  5. Stressz és pszichés tényezők (különösen krónikus formában)
  6. Autoimmun folyamatok (krónikus spontán urtikária jelentős részében)
  7. Egyéb: rovarcsípés, pollen, állati szőr, latex, kontakt anyagok

Megelőzés

A kiváltó tényező pontos ismerete esetén a megelőzés hatékony:

  • ismert allergének kerülése
  • bizonyos gyógyszerek (pl. aszpirin, NSAID) mellőzése
  • fizikai urtikária esetén a kiváltó inger kerülése (hideg fürdő, szoros ruha, intenzív sport)
  • stresszkezelés, relaxációs technikák
  • alkoholfogyasztás és fűszeres ételek csökkentése

Kezelés

Enyhe esetek kezelése

A kezelés első lépcsője a nem szedáló antihisztaminok (pl. cetirizin, levocetirizin, fexofenadin, desloratadin, bilasztin) napi adagolása.

Szükség esetén az adag 2-4-szeresére emelhető orvosi felügyelet mellett.

Helyileg hűtő hatású készítmények, kalamin oldat enyhíthetik a viszketést.

Súlyos vagy krónikus esetek kezelése

Ha az antihisztamin monoterápia nem elegendő:

  • montelukaszt (leukotrién-receptor antagonista)
  • omalizumab (anti-IgE monoklonális antitest) – injekciós készítmény, nagyon hatékony krónikus spontán urtikáriában
  • szisztémás kortikoszteroidok rövid kúrában (súlyos fellángoláskor)
  • immunszuppresszív szerek (ciklosporin, metotrexát) ritkán

Gyógyulás és kilátások

Az akút csalánkiütés általában néhány naptól 4-6 hétig tart és spontán gyógyul.

A krónikus forma esetén:

  • kb. 50%-ban 1 éven belül jelentős javulás vagy gyógyulás
  • kb. 20-30%-ban 5 évnél tovább fennállhat
  • a tünetek erőssége idővel általában csökken

Fontos figyelmeztetés

Ha a csalánkiütéshez légzési nehézség, torokduzzanat, nyelési képtelenség, szédülés vagy eszméletvesztés társul, azonnal hívjon mentőt, mert anafilaxiás reakció veszélye áll fenn!

Krónikus, nehezen kezelhető esetekben mindenképpen forduljon bőrgyógyászhoz vagy allergológushoz.