Késői szifilisz szív érrendszeri érintettsége

Késői szifilisz szív érrendszeri érintettsége tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

A késői szifilisz egyik legsúlyosabb szövődménye a szív-érrendszeri szifilisz, amely általában a fertőzés után 10–30 évvel, vagy akár később alakul ki. A Treponema pallidum spirochaeta tartós jelenléte okozza, elsősorban az aorta falát, a koszorúereket és a szívbillentyűket támadja meg. Korai felismerés nélkül súlyos, akár végzetes szövődményekhez vezethet.

Meghatározás és típusok

A szív-érrendszeri szifilisz a késői (tercier) szifilisz speciális manifesztációja. Leggyakoribb formái:

  • Szifilitikus aortitis – az aorta ascendens és ívének gyulladása
  • Aorta aneurysma – leggyakrabban a felszálló aortán
  • Aortabillentyű-elégtelenség (aorta insufficientia) – a billentyű záródási zavara
  • Koszorúér-szűkület – a koszorúerek szájadékának szűkülete
  • Gummás szívizom-beszűrődés – nagyon ritka

Tünetek és jelek

A szív-érrendszeri szifilisz tünetei sokáig hiányozhatnak vagy enyhék lehetnek, majd a szövődmények kialakulásával hirtelen súlyos állapotot okozhatnak.

Leggyakoribb tünetek:

  • mellkasi fájdalom, szorító érzés
  • nehézlégzés, fulladás
  • szapora szívverés, palpitáció
  • szédülés, ájulás közeli állapot
  • széles pulzusnyomás (aortabillentyű-elégtelenség esetén)

Nagyobb aneurysma esetén köhögés vagy rekedtség is előfordulhat a környező szervek nyomása miatt.

Bőr és nyálkahártya jelek (egyidejű egyéb késői szifilisz esetén):

  • gummás csomók a bőrön
  • noduláris bőrelváltozások
  • nyálkahártya-gumma

Okok és kiváltó tényezők

A legfontosabb ok a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szifilisz. A spirochaeták az évek során az aorta falának kis ereibe (vasa vasorum) jutnak, krónikus gyulladást, hegesedést, rugalmasságvesztést és meszesedést okoznak. Kockázatot növelő tényezők:

  • hosszú ideig tartó kezeletlen fertőzés
  • férfi nem (jelentősen gyakoribb férfiaknál)
  • 40–65 év közötti életkor
  • egyidejű HIV-fertőzés
  • immunszuppresszió

Megelőzés

A szív-érrendszeri szifilisz szinte teljes mértékben megelőzhető, ha a fertőzést időben felismerik és kezelik. Legfontosabb lépések:

  1. biztonságos szexuális gyakorlatok alkalmazása
  2. rendszeres szűrővizsgálat kockázati csoportokban
  3. terhesség alatti kötelező szifilisz szűrés
  4. minden szifilisz gyanú esetén azonnali szakorvosi vizsgálat és kezelés
  5. partner értesítése és egyidejű kezelés

Kezelés

A kezelés mindig infektológus és kardiológus szakorvosi irányítás mellett történik.

Általános, szövődménymentes szív-érrendszeri szifilisz esetén:

Benzatin-penicillin G intramuscularis injekció formájában, heti 2,4 millió egység adagban, három héten keresztül.

Súlyos esetekben (jelentős aneurysma, súlyos billentyűelégtelenség vagy idegrendszeri érintettség gyanúja):

  • intravénás penicillin G hosszabb kúrában (általában 10–14 nap vagy több)
  • részletes kardiológiai és érsebészeti konzílium
  • szükség esetén szívsebészeti beavatkozás (billentyűcsere, aorta graft beültetés)
  • életre szóló kardiológiai követés

Penicillin-allergia esetén deszenzitizáció javasolt, mert ez az egyetlen bizonyítottan leghatékonyabb szer. A kezelés a már kialakult strukturális károsodásokat nem mindig tudja visszafordítani.

Gyógyulás és kilátások

A korai felismerés és megfelelő antibiotikus kezelés esetén a progresszió megállítható, a tünetek jelentősen javíthatók. Az aorta aneurysma vagy súlyos billentyűelégtelenség esetén azonban a prognózis rosszabb, és sebészeti beavatkozásra lehet szükség. A teljes gyógyulás csak akkor várható, ha még nem alakultak ki visszafordíthatatlan érszerkezeti károsodások. Rendszeres orvosi ellenőrzés elengedhetetlen.

Fontos figyelmeztetés

A szív-érrendszeri szifilisz életveszélyes állapot, amely hirtelen aorta dissectióhoz, aneurysma rupturához vagy súlyos szívelégtelenséghez vezethet. Mellkasi fájdalom, fulladás vagy ájulás esetén azonnal forduljon orvoshoz, és említse meg a szifilisz lehetőségét a kórelőzményben!