
A szifilisz (Treponema pallidum baktérium okozta fertőzés) az egyik legrégebbi ismert nemi úton terjedő betegség, amely ma is világszerte jelen van. Korai felismerése és megfelelő kezelése esetén teljesen gyógyítható, elhanyagolva azonban súlyos, akár életet veszélyeztető szövődményeket okozhat.
Meghatározás és típusok
A szifilisz egy krónikus, több szakaszban lefolyó fertőző betegség. A kórlefolyás alapján megkülönböztetünk korai szifiliszt (primer, szekunder és korai látens szakasz) és késői szifiliszt (késői látens és harmadlagos szakasz).
Tünetek és jelei
Bőr tünetei
Primer szakaszban jellemző a kemény fekély (ulcus durum), amely általában a nemi szerveken, végbélnyílás környékén vagy szájüregben alakul ki. Fájdalmatlan, éles szélű, kemény tapintatú, rendszerint egyetlen darab.
A szekunder szakaszban jellegzetes a szifilitikus kiütés: tenyéren és talpon is megjelenő, rozsdavörös, rézszínű foltok, makulopapulózus kiütés, amely nem viszket. Gyakori a nyirokcsomó-megnagyobbodás is.
A késői szakaszban gumók, csomók, bőrfekélyek, bőr- és nyálkahártya-gumma alakulhat ki.
Nyálkahártya tünetei
A szekunder szakaszban megjelenhetnek condyloma lata (nedvező, lapos, szemölcs-szerű elváltozások) a végbélnyílás, nemi szervek környékén, valamint a szájban fehér, erodált foltok (mucosa plaques).
Okok és kiváltó tényezők
A betegséget kizárólag a Treponema pallidum nevű spirochaeta baktérium okozza. Közvetlen, hosszan tartó nyálkahártya- vagy sérült bőrrel való érintkezés útján terjed, leggyakrabban védtelen szexuális együttlét során. Ritkábban vérátömlesztéssel, terhesség alatt az anyáról a magzatra, illetve nagyon ritkán nem szexuális úton (pl. vérrel szennyezett tárgyakon keresztül).
Megelőzés
A legbiztosabb védelem a tartós, kölcsönös monogámia egy egészséges partnerrel. Óvszer használata jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát, bár nem nyújt 100%-os védelmet, mert a fekélyek a combon, lágyékban is megjelenhetnek.
- Rendszeres szűrővizsgálat magas kockázatú csoportokban
- Szexuális partnerek számának csökkentése
- Új partner esetén mindkét fél szifilisz-szűrése
- Terhes nők kötelező szifilisz-szűrése
Kezelés
Enyhe és korai esetek
A korai szifilisz (primer, szekunder és egy éven belüli látens) kezelése általában egyetlen adag benzatin-penicillin (2,4 millió egység) intramuszkuláris injekcióval történik. Penicillin-allergia esetén doxycyclin vagy ceftriaxon alkalmazható.
Súlyos, késői esetek
A neurológiai érintettség (neurosyphilis) vagy cardiovascularis szifilisz esetén a kezelés hosszabb és intenzívebb: napi 18–24 millió egység kristályos penicillin intravénásan (3–4 millió egység 4 óránként) 10–14 napon át, majd kiegészítő benzatin-penicillin adagok. Terhesség alatt a kezelést a stádiumtól függően állítják be, a penicillin a választott antibiotikum.
Gyógyulás és kilátások
A korai szifilisz penicillin-kezelésre tökéletesen gyógyul, a szerológiai titer csökken, végül negatívvá válhat. A késői szakaszban a már kialakult szervi károsodás (pl. aorta-aneurizma, tabes dorsalis, general paresis) nem visszafordítható, de a fertőzés további terjedése megállítható.
Fontos figyelmeztetés
A szifilisz tünetei nagyon változatosak és sokszor enyhék vagy teljesen hiányoznak, ezért sokan nem is tudnak a fertőzésükről. Ha valaki szifilisszel fertőzött, azonnal értesíteni kell az összes szexuális partnerét az elmúlt 3–12 hónapból, hogy ők is szűrésre és szükség esetén kezelésre kerüljenek. A kezeletlen szifilisz súlyos, maradandó károsodást és halált is okozhat.