Mi a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció (pitvari fibrilláció) a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, amelyben a szív felső üregei (pitvarok) szabálytalanul és nagyon gyorsan, 300–600/min frekvenciával remegnek ahelyett, hogy szabályosan összehúzódtak volna. Emiatt a kamrák szabálytalan időközönként kapnak impulzusokat, ami a pulzus jellemzően irreguláris jellegét okozza.
Típusai
- Paroxizmális: hirtelen kezdődik, általában 48 órán belül magától megszűnik
- Perzisztáló: 7 napnál tovább fennáll, de elektromos vagy gyógyszeres kardioverzióval visszaállítható
- Hosszú ideig fennálló perzisztáló: egy évnél tovább tart
- Állandó: a ritmuszavar tartós, a sinus ritmus helyreállítása nem cél vagy nem lehetséges
Tünetek és jelek
Sok betegnél tünetmentes, másoknál azonban jelentősen rontja az életminőséget.
Tipikus tünetek
- Szívdobogásérzés, szabálytalan, heves vagy gyenge pulzusérzet
- Fáradékonyság, csökkent terhelhetőség
- Légszomj, fulladásérzés
- Szédülés, ájulásszerű állapot
- Mellkasi kellemetlen érzés vagy fájdalom
Bőr és nyálkahártya
A bőr általában sápadt, hideg verejték jelentkezhet súlyos esetben. Az ajkak és a körömágyak kékes elszíneződése (cyanosis) csak nagyon súlyos, oxigénhiányos állapotban alakul ki. A nyálkahártyák halványak lehetnek, különösen idős vagy vérszegény betegeknél.
Okok és kockázati tényezők
A pitvarfibrilláció hátterében leggyakrabban az alábbi állapotok állnak:
- Magas vérnyomás (a leggyakoribb kiváltó ok)
- Szívbillentyű-betegségek (különösen mitrális stenosis vagy elégtelenség)
- Szívelégtelenség
- Szívizom-infarktus utáni állapot
- Hyperthyreosis (pajzsmirigy-túlműködés)
- Alkohol („ünnepi szívdobogás” – holiday heart syndrome)
- Obstruktív alvási apnoe
- Tüdőbetegségek, tüdőembólia
- Gyulladásos betegségek, műtétek utáni állapot
- Életkor (60 év felett jelentősen nő a kockázat)
Megelőzés
A legfontosabb megelőző lépések:
- Optimális vérnyomás-beállítás (célérték <130/80 Hgmm)
- Súlykontroll, rendszeres testmozgás
- Alkoholfogyasztás mérséklése vagy elhagyása
- Dohányzás teljes abbahagyása
- Alvási apnoe szűrése és kezelése
- Pajzsmirigy-működés rendszeres ellenőrzése
- Cukorbetegség és zsíranyagcsere-zavarok gondos kezelése
Kezelés
Enyhe, újonnan felfedezett vagy paroxizmális esetek
Gyógyszeres ritmus- vagy frekvenciatartás, illetve ritkán elektromos kardioverzió. Leggyakoribb gyógyszerek:
- Béta-blokkolók (metoprolol, bisoprolol)
- Kalcium-csatorna-blokkolók (verapamil, diltiazem)
- Digoxin (főleg szívelégtelenség esetén)
- Antiarrhythmikumok (propafenon, flekainid – csak strukturálisan ép szívben)
Súlyos vagy tartós esetek
Ritmuskontroll helyett gyakran frekvenciatartás + antikoaguláns kezelés a legfontosabb. Stroke-kockázatbecslés (CHA₂DS₂-VASc pont) alapján:
- Nincs vagy nagyon alacsony kockázat → nem szükséges vérhígító
- Közepes/k magas kockázat → DOAC (apixaban, rivaroxaban, dabigatran, edoxaban) vagy warfarin
Szövődményként jelentkező szívelégtelenség, igen gyors kamrai frekvencia vagy hemodinamikai instabilitás esetén sürgős kardioverzió (elektromos vagy gyógyszeres) szükséges.
Gyógyulás és kilátások
A paroxizmális forma sok esetben spontán vagy kezeléssel végleg megszüntethető. Tartós formában a sinus ritmus tartós helyreállítása egyre ritkább az életkor előrehaladtával és a társbetegségek számával. A katéteres abláció (pulmonalis vénák izolációja) sikerrátája 60–85% között mozog, ismételt beavatkozás gyakran szükséges.
A legnagyobb veszélyt nem maga a ritmuszavar, hanem a szélütés (stroke) jelenti, ezért a megfelelő véralvadásgátló kezelés életmentő jelentőségű.
Fontos figyelmeztetés
Ha hirtelen erős szívdobogás, szédülés, mellkasi fájdalom, ájulás vagy nehézlégzés jelentkezik, azonnal hívjon mentőt! A pitvarfibrillációval élő betegek soha ne hagyják abba önhatalmúlag a vérhígító kezelést, még fogászati beavatkozás vagy kisebb műtét előtt sem, csak a kezelőorvos utasítására!
