Mi a prosztatarák?
A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése. A prosztata mirigy sejtjeiből indul ki, leggyakrabban lassan növekvő formában jelentkezik, de bizonyos esetekben agresszíven terjedhet.
A korai felismerés jelentősen javítja a gyógyulási esélyeket, ezért a tünetek és rizikófaktorok ismerete kiemelten fontos.
Típusok
A prosztatarákok túlnyomó többsége adenokarcinóma, amely a mirigy hámsejtjeiből alakul ki. Ritkább típusok közé tartoznak a neuroendokrin daganatok, a kis sejtes karcinóma és a szarkómák.
Tünetek és jelek
A prosztatarák korai stádiumban gyakran tünetmentes. Amikor tünetek megjelennek, azok általában a következő formákban jelentkeznek:
- Nehézkes, gyenge vagy megszakadó vizeletsugár
- Gyakori vizelési inger, főleg éjszaka
- Vizeletürítés után is fennmaradó teltségérzés
- Vér a vizeletben vagy az ondóban
- Fájdalom az alhasban, derékban vagy csípőben
- Csontfájdalom áttétek esetén
- Merevedési zavar
Okok és kockázati tényezők
A pontos ok nem ismert, de több tényező egyértelműen növeli a kialakulás kockázatát:
- Életkor – 50 év felett a kockázat meredeken emelkedik
- Öröklődés – ha az apa vagy testvér prosztatarákos volt, a kockázat 2-3-szorosára nő
- Faji hovatartozás – afrikai származású férfiaknál gyakoribb és agresszívabb forma fordul elő
- Hormonális tényezők – magasabb tesztoszteronszint hosszú távon növelheti a rizikót
- Étrendi szokások – sok vörös hús és telített zsír fogyasztása kedvezőtlen hatású
- Elhízás és mozgásszegény életmód
Megelőzés
Bár a prosztatarák nem minden esetben előzhető meg, a kockázat csökkenthető:
- egészséges testsúly megtartása
- zöldségekben, gyümölcsökben, rostokban gazdag étrend
- paradicsomtermékek (likopin), brokkoli, zöld tea rendszeres fogyasztása
- hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás
- dohányzás kerülése
- mérsékelt alkoholfogyasztás
50 éves kor felett (vagy 45 éves kor felett, ha családi halmozódás van) urológussal történő rendszeres konzultáció és PSA-vizsgálat javasolt.
Kezelés
Enyhe, alacsony kockázatú esetek
Kisebb, lassan növő daganatoknál gyakran elegendő:
- aktív megfigyelés (reguláris PSA, biopszia, MR kontroll)
- brachyterápia (radioaktív magvak beültetése)
- külső sugárterápia
Közepes és magas kockázatú, illetve előrehaladott esetek
A kezelés kombinált lehet:
- radikális prostatectomia – ideális esetben idegmegtartó technikával
- külső sugárterápia + hormonkezelés
- hosszú távú vagy folyamatos androgén megvonás (LHRH-analógok, antiandrogének)
- kemoterápia (docetaxel, cabazitaxel)
- újabb célzott gyógyszerek (PARP-gátlók, abirateron, enzalutamid, apalutamid)
- csontáttétek esetén biszfoszfonátok vagy denosumab
- radioizotópos kezelés (lutetium-177 PSMA)
Gyógyulás és kilátások
A korai stádiumban (helyi kiterjedésű) diagnosztizált prosztatarák 5 éves túlélése 99% feletti. Áttétes betegség esetén a túlélés jelentősen javult az elmúlt évtizedben, sok beteg évekig, sőt évtizedig jól kontrollálható állapotban él.
A modern kezeléseknek köszönhetően a prosztatarák ma már sok esetben krónikus, jól kezelhető betegséggé vált.
Fontos figyelmeztetés
Minden vizeletürítéssel kapcsolatos panasz, főleg 50 év felett, azonnali urológiai kivizsgálást igényel. A korai felismerés életeket menthet. Soha ne halogassa a tünetek miatti orvoshoz fordulást!
