A székrekedés (obstipáció) akkor alakul ki, amikor a székletürítés ritkább a szokásosnál, a széklet kemény, a székelési inger gyenge vagy hiányzik, és sokszor csak erőlködéssel, fájdalommal jár a folyamat. Ez az állapot jelentősen ronthatja az életminőséget, és kezeletlenül komoly szövődményekhez vezethet.
Meghatározás és típusok
A székrekedést általában heti 3-nál kevesebb székletürítésként, illetve nehézkes, fájdalmas, kemény székletürítésként definiáljuk. Két fő típusa ismert:
- Primer (funkcionális) székrekedés: szervi eltérés nélkül, életmódbeli, táplálkozási vagy mozgáshiányos okok miatt alakul ki
- Szekunder székrekedés: valamilyen alapbetegség, gyógyszer vagy szervi eltérés következménye
Tünetek és jelek
A leggyakoribb tünetek:
- ritka székletürítés (heti 3 vagy kevesebb alkalom)
- kemény, szétaprózódó vagy göbös széklet
- hosszan tartó erőlködés a székeléshez
- érzés, hogy a bél nem ürült ki teljesen
- hasi diszkomfort, teltségérzet, puffadás
- hasi görcsök, fájdalom
Bőr és nyálkahártya jelei
Hosszabb ideje fennálló súlyos székrekedés esetén megjelenhetnek:
- aranyér kialakulása vagy súlyosbodása
- végbél berepedése (anális fissura)
- végbélsérv (rectocele)
- nyálkahártya sérülése, vérzés
- ritkán bőr berepedése a végbélnyílás körül
Okok és kiváltó tényezők
A székrekedés hátterében leggyakrabban az alábbi tényezők állnak:
- Rostszegény étrend – kevés zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonaféle
- Folyadékhiány – nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel
- Mozgásszegény életmód
- Gyógyszerek – fájdalomcsillapítók (opioidok), antidepresszánsok, vas- és kalciumkészítmények, vízhajtók
- Bélmozgást lassító állapotok – pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség, Parkinson-kór
- Terhesség és szülés utáni időszak
- Stressz, depresszió, szorongás
- Bélrendszeri betegségek – irritábilis bél szindróma, diverticulosis, daganatok
Megelőzés
A székrekedés nagy része megelőzhető az alábbi egyszerű lépésekkel:
- napi 25–35 g rost fogyasztása (zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű pékáru, hüvelyesek)
- legalább 2–2,5 liter folyadék naponta (elsősorban víz)
- napi legalább 30 perc mozgás (séta, úszás, biciklizés)
- reguláris étkezési ritmus, reggeli nem kihagyása
- székelési inger azonnali kiürítése – ne halogassuk
- stresszkezelés, relaxációs technikák
Kezelés
Enyhe esetek kezelése
A legtöbb esetben életmódbeli változtatásokkal és enyhe hashajtókkal jól kezelhető:
- rostbevitel növelése fokozatosan
- magas rosttartalmú étrend-kiegészítők (pl. psyllium, útifű maghéj)
- ozmotikus hatású hashajtók (laktulóz, makrogol)
- nedvesítő hatású készítmények (docusát)
- biofeedback terápia székletürítési zavar esetén
Súlyos, krónikus vagy terápiára nem reagáló esetek
Ilyenkor szükséges lehet:
- gyógyszeres bélmotilitás-serkentés (prukaloprid, linaklotid)
- beöntések, rektális készítmények
- manuális segítés, digitális evacuatio
- ritkán sebészi beavatkozás (colectomia, sztóma)
Gyógyulás és kilátások
A funkcionális székrekedés többsége életmódbeli változtatásokkal és megfelelő kezelés mellett jól uralható, sok esetben teljesen tünetmentessé tehető. A szekunder formák prognózisa az alapbetegség sikerességétől függ. Fontos a türelem, mert a bélműködés normalizálódása heteket, hónapokat is igénybe vehet.
Fontos figyelmeztetés
Ha a székrekedés hirtelen alakul ki, 50 év felett jelentkezik először, vért tartalmaz a széklet, jelentős fogyás, éjszakai tünetek, családi vastagbélrák előfordulás van a kórtörténetben, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ezek szervi eltérést (daganat, szűkület) jelezhetnek!
