A szívelégtelenség napjaink egyik leggyakoribb súlyos szív- és érrendszeri betegsége, amelyben a szívizom nem képes megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezet számára szükséges oxigén és tápanyagok biztosításához. Magyarországon több százezer embert érint, és előfordulása az életkor előrehaladtával meredeken nő.
Meghatározás és típusok
A szívelégtelenség nem önálló betegség, hanem tünetegyüttes, amely különböző szívproblémák végstádiumában alakul ki. Leggyakrabban két fő típust különböztetünk meg:
- Szisztolés szívelégtelenség – csökkent pumpafunkció (csökkent ejekciós frakció), a szív nem tud elég vért kipumpálni
- Diasztolés szívelégtelenség (szívizom merevség) – megőrzött ejekciós frakció mellett a szív nem tud megfelelően elernyedni és megtelni vérrel
Ezen kívül beszélünk jobb-, bal- és pangásos (biventricularis) szívelégtelenségről is a tünetek elhelyezkedése alapján.
Tünetek és jelek
A szívelégtelenség tünetei fokozatosan súlyosbodnak, de hirtelen rosszabbodás (dekompenzáció) is előfordulhat.
Leggyakoribb tünetek
- nehézlégzés (különösen fekvő helyzetben és terhelésre)
- fokozódó fáradtság, csökkent terhelhetőség
- lábak, bokák, lábszárak dagadása (ödéma)
- hirtelen súlygyarapodás (folyadékfelhalmozódás miatt)
- éjszakai fulladás, párnán ülve könnyebb légzés
- gyakori éjszakai vizelési inger
- hasi panaszok, puffadás, étvágytalanság
Bőr és nyálkahártya
A bőr és nyálkahártya állapotából sok jel olvasható ki:
- sápadt, szürkés, hideg, nyirkos bőr
- ajkak, nyelv, körömágy kékes elszíneződése (cianózis)
- a nyaki vénák megduzzadása (jugularis vénás tágulat)
- máj megnagyobbodása, nyomásra fájdalmas
- a bőrön nyomásra maradt benyomat (pitting ödéma)
Okok és kiváltó tényezők
A szívelégtelenséget leggyakrabban az alábbi állapotok okozzák:
- koszorúér-betegség, szívinfarktus utáni állapot
- hosszan tartó magasvérnyomás-betegség
- szívbillentyű-betegségek (szűkület vagy elégtelenség)
- kardiomiopátiák (tágult, hipertrófiás, restriktív)
- ritmuszavarok (főként pitvarfibrilláció)
- alkoholos, vírusos vagy toxikus szívizomgyulladás
- cukorbetegség, elhízás, alvási apnoe
- egyéb: pajzsmirigy-túlműködés, súlyos vérszegénység, tüdőbetegségek
Megelőzés
A szívelégtelenség jelentős része megelőzhető vagy késleltethető az alábbi életmódbeli változtatásokkal:
- optimális vérnyomás és vércukorértékek tartása
- normál testsúly elérése és megtartása
- szívbarát étrend (sószegény, mediterrán jellegű)
- heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás
- dohányzás teljes abbahagyása
- mértékletes alkoholfogyasztás vagy teljes elhagyása
- stresszkezelés, megfelelő alvásmennyiség
- szív- és érrendszeri kockázati tényezők rendszeres orvosi kontrollja
Kezelés
Enyhe-közepes esetek kezelése
Az enyhe panaszok esetén gyógyszeres kezelés áll az első helyen:
- ACE-gátlók vagy ARB-k
- neprilysin-gátlók (ARNI készítmények)
- béta-blokkolók
- aldoszteron-antagonisták (spironolakton, eplerenon)
- SGLT2-gátlók (legújabb, igen erős bizonyítékú szer)
- diuretikumok (folyadékeltávolításra)
- szükség esetén digoxin vagy ivabradin
Súlyos, előrehaladott szívelégtelenség kezelése
Súlyos esetben további lehetőségek:
- szív-reszinkronizációs kezelés (CRT)
- implantálható kardioverter defibrillátor (ICD)
- mechanikus keringéstámogató eszközök (LVAD)
- szívátültetés
- palliatív ellátás
Gyógyulás és kilátások
A szívelégtelenség ma már nem feltétlenül progresszív, gyógyíthatatlan állapot. A korszerű gyógyszeres kezelés, eszközös terápiák és életmódváltás mellett sok beteg állapota jelentősen javulhat, tünetmentessé válhat, és az életkilátások jelentősen meghosszabbodhatnak. A korai felismerés és szakszerű, rendszeres kezelés kulcsfontosságú.
Fontos figyelmeztetés
Ha hirtelen nehézlégzés, erős mellkasi fájdalom, gyors súlygyarapodás, extrém fáradtság vagy ájulásérzés jelentkezik, azonnal hívjon mentőt! A szívelégtelenség hirtelen rosszabbodása életveszélyes állapot lehet, amely azonnali kórházi ellátást igényel.
