Szívritmus-zavarok – amikor a szív ritmusa megzavarodik
A szívritmus-zavarok (aritmiák) olyan állapotok, amelyeknél a szívverés ritmusa eltér a normálistól: túl gyors, túl lassú vagy szabálytalan lehet. Bár sok esetben ártalmatlanok, bizonyos formáik súlyos, akár életveszélyes szövődményeket is okozhatnak. Becslések szerint a felnőtt lakosság jelentős része tapasztal időnként valamilyen ritmuszavart.
Meghatározás és főbb típusok
A szívritmus-zavart akkor állapítják meg, ha a szívverés frekvenciája vagy ritmusa eltér a normálistól. A leggyakoribb típusok:
- Sinusradycardia – kórosan lassú szívverés
- Sinus tachycardia – kórosan gyors szívverés
- Pitvarfibrilláció (fibrillatio atrialis) – leggyakoribb tartós ritmuszavar
- Pitvarlebegés (flutter atrialis)
- Supraventricularis tachycardia (SVT)
- Ventricularis tachycardia
- Ventricularis fibrilláció – azonnali életveszélyes állapot
- Extrasystolék (pitvari vagy kamrai)
- AV-blokkok (I., II., III. fokú)
Tünetek és jelek
A tünetek erőssége és típusa nagyban függ a ritmuszavar fajtájától, időtartamától és az alapbetegségektől.
Általános tünetek
- szapora, heves vagy szabálytalan szívdobogásérzés
- szédülés, forgó jellegű szédülés
- kábultság, ájulás közeli állapot
- tényleges ájulás (syncopé)
- mellkasi nyomás, fájdalom
- fáradékonyság, csökkent terhelhetőség
- légszomj, fulladásérzés
Bőr és nyálkahártya jelei
- sápadtság – különösen az arcon és ajkakon
- kékes elszíneződés (cyanosis) – ajkak, körömágyak, nyálkahártyák
- hideg, nyirkos bőr
- duzzadt nyaki vénák (súlyos esetben)
- gyorsan vagy szabálytalanul tapintható pulzus a csuklón vagy nyakon
Okok és kiváltó tényezők
A szívritmus-zavarok hátterében számos tényező állhat:
- szívbetegségek (magas vérnyomás, koszorúér-betegség, szívizomgyulladás, billentyűhibák, kardiomiopátia)
- elektrolit-egyensúlyzavarok (kálium-, magnézium-, kalciumzavar)
- pajzsmirigy-túlműködés
- tüdőbetegségek (COPD, tüdőembólia)
- alkohol, koffein, nikotin, drogok
- gyógyszerek mellékhatásai
- stressz, erős érzelmi hatások, alvászavarok
- genetikai hajlam (pl. hosszú QT-szindróma, Brugada-szindróma)
Megelőzés
A ritmuszavarok jelentős része megelőzhető vagy legalább kockázata csökkenthető:
- egészséges testsúly megtartása
- normál vérnyomás és vércukorértékek biztosítása
- szívbarát étrend (sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, kevés só)
- megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás hetente legalább 150 perc
- alkohol és koffein mértékletes fogyasztása
- dohányzás teljes elhagyása
- stresszkezelési technikák elsajátítása
- szabályos alvásmennyiség és alvásminőség
- alapbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, pajzsmirigyproblémák) gondos kezelése
Kezelés
Enyhe, nem életveszélyes esetek
Extrasystolék, enyhe sinus tachycardia, rövid ideig tartó pitvarfibrilláció esetén:
- kiváltó ok kezelése (elektrolitpótlás, pajzsmirigy-gyógyszer, alkohol elhagyása stb.)
- életmódbeli változtatások
- bizonyos esetekben béta-blokkoló vagy kalciumcsatorna-blokkoló gyógyszer
- ritkán alacsony dózisú véralvadásgátló
Súlyos vagy tartós ritmuszavarok
- elektromos kardioverzió (áramütéses ritmusvisszaállítás)
- katéteres rádiófrekvenciás abláció
- implantálható kardioverter-defibrillátor (ICD)
- szív-reszinkronizáló terápia (CRT)
- pitvarfibrilláció esetén tartós antikoaguláns kezelés (vérrögképződés megelőzése)
- szívsebészeti beavatkozás (ritkán)
Gyógyulás és kilátások
A prognózis nagyon változó. Az egyszeri, kiváltó okra visszavezethető ritmuszavarok sokszor teljesen megszűnnek az ok megszüntetése után. A krónikus pitvarfibrilláció megfelelő kezeléssel hosszú évtizedekig jól tartható állapotban lehet. Az életveszélyes kamrai ritmuszavarok esetén az ICD beültetése jelentősen javítja a túlélést. A legfontosabb a korai felismerés és a kardiológus által vezetett, egyénre szabott kezelés.
Fontos figyelmeztetés
Ájulással, mellkasi fájdalommal, súlyos légszomjjal vagy hirtelen jelentkező nagyon szapora szabálytalan szívveréssel azonnal hívjon mentőt (112)! Az ilyen tünetek mögött életveszélyes ritmuszavar is állhat, amelynek azonnali ellátásra van szüksége.
